A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)

1969-09-14 / 37. szám

Időjóslás amatőr alapon Az égbolt olyan, akár az emberi arc. Egy­szer derült és barátságos, máskor borús és ba­rátságtalan. Ahogyan az-arcról le lehet olvasni az ember hangulatát, úgy arról Is, hogy mi­lyen az égbolt, gyakran következtetni lehet az Időjárás alakulására. Egyes felhöképzödmé­­nyek állandósult Időjárásra, mások viszont az Időjárás közelgő változására engednek követ­keztetni, Ezért sokan az égboltot nem csupán megragadó szépsége miatt, ihanem inkább gya­korlati szempontból vizsgálják. Számos olyan jelenséget figyelhetünk meg az égbolton, amelyekből viszonylag pontosan összeállítható a helyi előrejelzés. Ezekből két­ségtelenül a legfontosabb a széljárás és a fel­hőképződés. A szél ul. meleg, illetve hideg lég­tömegeket hoz az egyik zónából a másikba, és ennek következtében változik az időjárás. A szélnek a meteorológusok irányát és erős­ségét figyelik. Nyáron a nyugati és északnyu­gati szelek atlanti-óceáni légtömegeket hoznak magukkal, s ezek többnyire gyors lehűlést és heves zivatarokat eredményeznek. A széljárás változása először a magasabb régiókban megy végbe, ami gyors felhőátvonu­lás formájában nyilvánul meg. Ha például né­hány napos szép idő után a délkeleti szelek pehelyfelhőket (cirrusokat) terelnek az égbol­ton nyugatról keletre, várható a talajmenti sze­lek irányváltozása is, és ennek megfelelően rövidesen az idő is megváltozik. Ez esetben a következő napokban jelentős lehűlés várható, az Időjárás kedvezőtlenné válik. A gyors szél­irány- és szélerősség változás szintén a közelgő időjárásváltozás egyik jele. Ha azonban egy szélcsendes éjszaka után a szél napközben fo­kozatosan erősödni kezd, és estére Ismét le­csendesedik, egy ideig még tartani fog az ál­landósult időjárás. Nyáron, ha szép az idő, a délelőtti órákban gyakran Jellegzetes gomolyfelhőzet (kumulusz) keletkezik, mely estére fokozatosan szétoszlik. Az ilyen felhőzet az állandósult Időjárás jele. Ha azonban a gomol yfelhők képződésük során inkább vertikális, mint horizontális irányában terjednek, még aznap közeli vagy távoli ziva­tarra számíthatunk. A délutáni órákban beálló zivatarokra néha már reggel következtethetünk a magasbaszökő, torony alakú felhőképződmé­nyekből, melyek egy közös felhőalapból nőnek ki. Reggel napkelte előtt, este pedig napnyugta után az égbolt gyakran festői színekben pom­pázik. Néha a Nap és a felhők bíborvörösek, máskor viszont a színek nem olyan élénkek, kifejezők. A nép körében az a nézet járja, hogyha alkonyaikor, ill. napkeltekor a felhők Esőfelhő — közvetlenül zivatar előtt bíborvörösek vagy narancsszínűéit, akkor rö­videsen élénk szél várható. Összefügg ez a gyönyörű fényjelenség a várható időjárással? Napkeltekor, 111. napnyugtakor a napsugarak a légkör legvastagabb rétegén haladnak ke­resztül; ez a Jelenség törvényszerüleg a látha­tó sugarak rövidhullámú részének abnormáli­sán nagy szétszóródását eredményezi, minek következtében az égboltnak a Nap körüli és a vele szemben levő része színessé válik. Ezt a fénytani jelenséget a köznyelvben hajnalpír­nak nevezzük. A színek erősségét és milyen­ségét a légkörben levő vlzpára és pormennyi­ség határozza meg. Minél több szennyező anyag van a levegőben, annál több és erősebb a vö­rös szín a hajnalpírban. Az égbolton észlelhető egyéb fénytani jelen­ségekből is lehet következtetni az időjárás rósz szabbodására. Ilyen például a Nap és a Hold körül látható fénygyűrü, köznyelven fényud­var. Az említett égitestek körüli fénygyűrü csupán bizonyos fizikai feltételek mellett, és­pedig olyankor jön létre, amikor a légkörben igen nagy magasságban apró (hatoldalú hasáb Az ilyen felhők nem hoznak zivatart Napudvar alakú) jégkristályok vannak jelen. Ezekből a parányi jégkristályokból finom átlátszó pehely­­felhő függöny képződik. A jégkristályok meg­törik a rajtuk áthaladó fénysugarakat — így keletkezik a Nap és Hold körül a fényudvar, ami mindig a jellegzetes sűrű felhőzet bizo­nyítéka. Az ilyen felhőképzödmények általában meleg, csapadékos frontátvonulások előtt szok­tak keletkezni. Az időjárásváltozással szorosan összefügg a légnyomásváltozás is. Ezért sokan a helyi jel legü prognózis összeállításakor a légnyomás­mérőt is fel szokták használni. Helyes alkal­mazás esetén jó szolgálatot tesznek a külön­böző rendszerű barométerek. Skálájukról azon­ban nem tudjuk közvetlenül leolvasni a vár­ható időjárást, mivel csak az illető helyen ural­kodó légnyomást, 111. ennek változásait mu­tatják. Ha nálunk magasabb is a légnyomás, ez még nem jelenti azt, hogy szükségképpen kedvező Időjárás várható. Ezért célszerűbb, ha a légnyomás pillanatnyi értéke helyett inkább a változásait figyeljük. Ha a légnyomás egész na<p állandóan süllyed, a továbbiak során szél­erősödés, ill. eső várható. Ilyen esetben nyá­ron lehűlés, télen pedig némi fölmelegedés tapasztalható. A légnyomás gyors váltakozása is Időjárásváltozásra enged következtetni. Ál­landóbb Jellegű időjárásjavulás általában csu­pán akkor szokott bekövetkezni, ha a légnyo­más lassan, de hosszabb időn keresztül állan­dóan emelkedik, vagy ha a legmagasabb érték elérése után lassan süllyedni kezd. E rövid cikk keretében csupán azokat a leg­jellegzetesebb és leggyakrabban előforduló je­lenségeket említettük meg, amelyek közvetlenül időjárásváltozás előtt tapasztalhatók. A pon­tos előrejelzés összeállításához azonban szá­mos különböző adatot kell összevetni, ami még a szakemberek számára is nehéz feladat. Dr. PETER FORGÁC Esőfelhő kezdeti stádiuma

Next

/
Thumbnails
Contents