A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-14 / 37. szám
Lengyel felhívás az összeurópai biztonsági rendszer megteremtésére Európa-szerte megemlékeztek a második világháború kitörésének 30. évfordulójáról Harminc évvel ezelőtt, 1939. szeptember 1-én — miután a hitleri Németország bokebelezte Ausztriát, a Szudétavldéket, majd protektorátusként a Birodalomba olvasztotta Cseh- és Morvaországot — Danzig és a korridor ürügyén megindította támadását Lengyelország ellen, s ezzel megkezdődött a második világháború — mely 50 millió ember életébe került. A német csapatok lerohanták a rosszul, korszerűtlenül felfegyverzett Lengyelországot, s a fasiszta hóhérok a háború éveiben legyilkolták Lengyelország lakosságának 22 százalékát, kereken 6 millió embert. A lengyelek azonban nem kapituláltak. Az ellenállási mozgalomban 30 ezren harcoltak a náci megszállók ellen. A Szovjetunió-A Csehszlovákiai Magyarok Társa cJaInii 6s Kulturális Szövetséginek hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő helyettesek: MÁCS JÓZSEF és OZSVALD ÁRPÁI) Szerkesztők: NAGY LÁSZLÓ NAGY LAJOS ÜRDÓDY KATALIN PÉTER LÁSZLÓ TAR|ÁNI ANDOR Grafikai elrendezés: CSÁDER LÁSZLÓ Fényképész: PRANDL SÁNDOR Szerkesztőség: Bratislava. Obchod ná (Széplak) u. 7. i’ostafiók C 1198. Telefon 533 04. Terjeszti a Posta Hírlapszolgáiata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szőlő előfizetéseket elintéz: PNS Lstredná expedíeia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48 VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Sfúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,511 Kés, fél évre 39, — Kés, egész évre 78, — Kés. Kéziratokat nem őrzőnk inog és nem küldünk vissza. ban alakult lengyel hadsereg a szovjet csapatok oldalán részt vett hazája felszabadításában és Berlin elfoglalásában. De lengyelek ezrei harcoltak a háború valamennyi frontján: az észak-afrikai hadszíntéren csakúgy, mint a Normandlában partraszállt szövetséges haderők soraiban, egészen a végső győzelemig. ■ Vasárnap, augusztus 31-én és hétfőn, szeptember 1-én sok ezer lengyel városban és faluban háborúellenes gyűléseket, tüntetéseket és találkozókat tartottak. Varsóban, az óvárosi főtéren hétfőn este tömeggyülésen emlékeztek meg a második világháború kitörésének 30. évfordulójáról. A tömeggyülésen mintegy 200 000 ember vett részt. A dlszemelvényen a lengyel párt- és állami vezetők mellett helyet foglalt Ludvlk Svoboda csehszlovák államelnök is. Marian Spychalskl, az államtanács elnöke ünnepi beszédében felidézte a három évtized előtti tragikus eseményeket. Hangsúlyozta, hogy a hitlerista Németország szétzúzásában a Szovjetunió játszotta a döntő szerepet, s kiemelte a Varsói Szerződés jelentőségét a háború után kialakított ha tárok revíziójára irányuló nyugatnémet törekvések meghiúsítása és az európai béke biztosítása szempontjából. „A lengyel nép levonta a múlt tanulságait — mondotta. — Erről a helyről ismét felhívással fordulunk valamennyi európai kormányhoz és néphez, hogy munkálkodjanak az összeurópai biztonsági rendszer megteremtésén. Lengyelország hajlandó minden feltétel nélkül véleménycserét folytatni az érdekeltekkel arról, hogy a Varsói Szerződés tagállamai budapesti felhívásának megfelelően mielőbb létrejöjjön a kontinensünk békéjéről és biztonságáról tárgyaló összeurópai értekezlet.“ A lengyel államtanács elnöke után a résztvevők forró ünneplése közepette Ludvlk Svoboda csehszlovák köztársasági elnök lépett a mikrofonhoz. Méltatta a Szovjetunió szerepét a hitlerlzmus legyőzésében, s aláhúzta, hogy mind a lengyel, mind a csehszlovák népnek a szovjet hadsereg hozta meg a felszabadulást. „Célunk,, hogy tovább erősítsük szövetségünket és együttműködésünket a Szovjet»• / Szeptember 1-én Marian Spychalsktnak, a lengyel államtanács elnökének meghívására Ludvlk Svoboda csehszlovák köztársasági elnök Lengyelországba utazott, ahol 1939-ben csehszlovák katonai egységeket szer vezeti. — Ludvlk Svoboda Martan Spychalskl kíséretében a varsát repülőtéren. A varsát nagygyűlés dlszemelvényén a lengyel párt- és állami vezetők kel együtt foglalt helyett Ludvlk Svoboda hadseregtábornok, csehszlovák köztársasági elnök. unióval és a testvéri szocialista országokkal.“ — hangsúlyozta. ■ Nyugn (-Németországban Is több helyen és különböző módon megemlékeztek a háború kitörésének évfordulójáról. A nyugatnémet revanslszták például provokatív gyűléseket tartottak az évforduló alkalmából. Bad Godesbergben vasárnap megszervezték az úgynevezett „keleti német területek kongresszusát", amelyre a revanslszta színezetű egyesületek képviselői gyűltek öszsze, s Jelen volt Von Hassel, a Bundestag elnöke Is. A kongreszszus szónokai a fennálló európai határok elismerése ellen foglaltak állást. Másmilyen szellemű Gustav Hetnemann-nak, az NSZK köztársasági elnökének hétfőn, az évforduló alkalmából mondott beszéde, melyet valamennyi nyugat-német rádló- és televízió-állomás közvetített. Ez az első eset, hogy nyugatnémet államfő e témával kapcsolatban nyilvánosan állást foglalt. Helnemann hangoztatta: „Danzlg és a korridor kérdése csupán kezdete volt annak a hitleri programnak, amelynek célja a »szláv másodrendű emberek« -nek a germán urak általi leigázása volt.“ Hangsúlyozta, hogy a nemzeti szocialista kaland következményeit még nem küszöbölték ki. „Vajon mikor jut el Európa egy békerendezéshez és ezáltal igazi szerepéhez a világban? Erre a kérdésre még ma sincs válasz“ — mondotta Heinemann. — Egy azonban bizonyos — folytatta. — Egyetleh kérdést sem lehet megoldani, amíg nem békülünk ki minden szomszédunkkal, és nem teszünk szert ismét bizalomra.“
