A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-07 / 36. szám
sokkal oiajozattabban gördülne a közigazgatás kereke... Műit, jelen, jövő Zatecet tulajdonképpen az Itt székelő Országos Komló Központ teszi a zöld arany centrumává. Ebből a hivatalból és üzemből irányítják ugyanis az egész ország komlótermelését. Itt tervezik az új telepítéseket, ellenőrzik a meglévők munkafolyamatát, beszerzik a szükséges gépeket és itt vásárolják fel a betakarított termést Is. Természetes tehát, hogy ide vezetett el legelső sorban Redl Vencel elvtárs. Mondhatom*, érdemes is volt, hiszen a hivatal igazgatóhelyettesétől, Rybka Joseftől, titkárától, Drábek Kamiitól ős egyik ágronőmusótól, Kaápárek Josef mérnöktől sok-sok érdekességet tudFerenc István, a liianyi hnb elnöke tam meg. Így például azt, hogy a komló az eperfafélék családjába tartozik. Hazája Ázsia és Délkelet-Európa, ma már azonban Amerikában is termesztik. Úgy annyira, hogy mennyiségileg Amerika és Nyugat-Németország vezet, minőségileg azonban Nyugat-Csehország áll a ranglista élén. Ezen a vidéken Igaz, hogy ősi hagyomány a komlótermelés. Állítólag már a XI. században szállítottak innen Hamburgba komlót. Tény azonban, hogy a XIV. századig egész Csehországban termeltek komlót. Alig volt olyan város vagy földbirtokos, akinek ne lett volna komlóültetvénye és persze — külön serfőzdéje. Nem csoda, hogy törvényekkel, rendeletekkel védték a cseh komlót. IV. Károly például elrendelte, hogy fejét vegyék annak, aki akár csak egy dugványt Is kicsempész az ország határán túlra. Így őrizgették századokon át szinte nemzeti kincsként a csehek zöld aranyát. Ami bizony mindig szép jövedelmet biztosított. Még a felszabadulás előtt is valósággal komlónábobok éltek ezen a vidéken. Amit az bizonyíthat leginkább, hogy a kis Zatecben például hetven vendéglő, .illetve kávéház és száznál Is több kocsma volt a harmincas években. És még ma is annyi ott a gyárkéménnyel ellátott komlószárltó, hogy valami nagy ipari gócpontnak vélné Zatecet messziről az idegen. Persze, mindez már csak a múlté. Ma az állami gazdaságok és a földművesszövetkezetek termesztik a komlót. Nem is kis sikerrel. A kis liäanyi szövetkezetben például 36 hektár komló kétmillió koronát fizet. S ez a jövedelem az ügyes 'szedőgépek szaporodásával évről-évre emelkedik. A komlót ugyanis gyorsan, 10—14 nap alatt le kell szedni. Ehhez igen sok segítő kéz kellett. öt-hat évvel ezelőtt például Zatec fűtere Prandl Sándor felvételei csaknem százezer diák végzett itt brigádmunkát. Ma a szedőgépek alkalmazásával 60 000-re csökkent ez a szám. Óriási összeget takarítanak meg így, s ez az üzemköltség csökkentés évről-évre nő. A termelés így is költséges. Sok munkába, kiadásba kerül, amíg a komló áprilistól augusztus végéig 7—8 méter magasságúra megnő. És amíg leszüretelhetik a drága komlógubót. Különösen új telepítéseknél a póznák felállítása és a drótok klfeszltése emészt fel rengeteg pénzt. Magyar egy cseh falu élén Két falu komlószüretén is részt vettünk Idol kirándulásunkkor. Ll- Sanyban és Radiőevesben. Előbbiben morva, utóbbiban nyitral diákok szüretelték a komlót. Mégsem a vidám diákmunkáról számolok be előbb, hanem egy meglepő találkozásról. Már javában törtem a cseh beszédet a HSanyl szövetkezet Irodájában, amikor egy negyven év körüli férfi lépett a helyiségbe. Néhány szót váltott csak Skoda Kornél szövetkezeti elnökkel s aztán otthonosan leült az iroda asztala mellé. — A község hnb-elnöke — mutatta be futólag Skoda Kornél — és tovább magyarázta a komlószedés problémáit. Egyszer aztán, amikor éppen nem jutott az egyik cseh szó az eszembe és emiatt fél hangon, de ízes -magyarsággal elkáromkodtam magam, meglepő dolog történt. A hnb-elnök felugrott székéről, a nyakamba borult és majdnem öszszeroppantotta a csontjaimat. — Én is magyar vagyok! — kiáltotta kitűnő magyarsággal -— Ferenc Istvánnak hívnak, a Királyhelmec melletti Szentesről szárma- Bom! Elmesélte aztán, hogy Csehországban töltötte le a .katonaéveit, majd leszerelés után LiSanytól nem messze vállalt szerelői munkát. Bár az első Időkben nem is tudott másképp, mint magyarul, mégis talajt fogott. Elvett egy cseh lányt, a szomszédos tanyán, Lovonlcén alapított családot, s ma három gyermek apja. S évek éta nemcsak LiSanynak és közeli tanyáinak hnb elnöke, de ezenkívül három nem Ide tartozó településen a titkári teendőket Is ő végzi. — Én azonban még ma is megmaradtam magyarnak — fejezte be történetét Ferenc István elnök, — s gyermekeim is hazalátogatnak Szentesre néha. — Csak hát sem feleségem, sem gyermekeim nem tudnak magyarul, ezért örülök most, hogy végre egyszer megint jól .kibeszélgethetem magamat valakivel magyarul. Nyitraifoik a komló között A tulajdonképpeni komlószüreti élmény a radlóevesi állami gazdaság egyik komlóültetvényén várt ránk. Itt brigádoztak ugyanis a nyitral magyar Pedagógiai Intézet gólyái, elsőévesei. Szlovákok, magyarok 300-an érkeztek ugyan Zatec vidékére, Radlőevesöe azonban mindössze 30 leányt és hét fiút osztottak be közülök. Mondhatom azonban, 200 fiúnál Is nagyobb ricsajt csapott ez a 30 lány. Kacagtak, tréfálkoztak, mindenféle bohósággal ugratták fiú kollégáikat. Persze, emellett azért fürgén Járt a kezük, márcsak azért is, mert nem mindegy számukra, hogy hány „vertei“ (fertály, 30 literes bádogedény, kb. két és fél, 3 kg nyers gubó) komiét szednek le naponta. A brigádosoknak ugyanis a teljes ellátáson kívül körülbelül négy és fél korona munkabért fizetnek egy-egy vertei komló után. Naponta személyenként mlndöszsze négy koronát vonnak le keresetekből a napi ötszöri étkezésre, így is kitűnő „üzlet“ ez a mindig pénztelen diáknép számára. Hiszen nem szakadnak bele a komló szedésébe, nyarainak is közben, s ha ügyesek, szorgalmasak, 800—800 koronát is megkeresnek 14 nap alatt. A komlószedés „művészetét“ egyébként Suli Éva, aki tavaly már brigádozott Zatec környékén, mutatta be nekünk. No, nem is olyan boszorkányos munka ez. At keli ölelni a drótokra felkapaszkodott indákat, a földre rántani, aztán mellé ülni és egy nagy kosárba bele kell szaggatni a levelek közt sokasodó gubákat. Utána, ha már megtelt a kosár, odaviszi a brígádos a felügyelőhöz, az leméri, hogy hány verteit tesz ki a kosár tartalma, s beleöntd a gubókat egy hatalmas zsákba. így megy ez 8—10 órán keresztül, s ha már jól begyakorolta magát a diák, 12—13 vertelnyl gubót is leszed naponta. — Hát aztán mit csináltok munkaidő utón — szólítom meg Éva utón a csoport költőjét is, a ktrólyhelmecí Bodnár Gyulát. — Hát akad Itt szórakozás elég — válaszolja nagyot kacsintva a fiú. — Ma este például begyalogolunk a négy kilométernyire levő Zatecbe, és szemügyre vesszük, milyenek a iateci kislányok, meg a íatecl „árpalé". Holnap pedig hegymászó versenyt rendezünk, meg akarjuk mászni a gazdasági udvarban ágaskodó emeletnyi magas szalmakazlat. Ha aztán megunjuk, focizhatunk Is, meg majd éjjeli zenét adunk a mi lányainknak, Tóth Góbinak, Vendég Zsuzsinak, Csicsal Évinek meg a többieknek! — Olyan macskazenével válaszolunk az éjjeli zenétekre, hogy három napig cseng tőle a fületek. Aztán még meg is búbozunk másnap, menjetek ti csak Zatecre, az ottani lányoknak muzsikálhattok! Hát így folyik két héten keresztül Zatec környékén a zöld arany vidám szüretelése. NEUMANN JÁNOS Verteiben mArik a napi munka eredményét Megérkezik a brigád
