A Hét 1969/2 (14. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-10 / 32. szám
A magamfajta lány Szenes Iván és Lendvay Kamíllö szerzeménye Énekelte Harangozó Teréz Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest Próza Azt mondjdsaewW Hk)y5»frnt?AnnyicDr bsaaptak már,miit nfhsjyjtmrl?... A VERS l Am l I l Am | I ) Dirf jí I / magamfajta lány. magamfajta lóny-Nem töpreng túl sokat, Nem játszhat Dú- tiát. magamfaj- iá lány. dem hajat visel,__ V Mért űz-na S nem bűvös át - mókát------ A gló- riát______A magamfajta lány. magamfajta lány. i Dm* jb. Érzet- gás Mesék - ben lehet, / nem hihet. 1.-2. Még űrhajó se kell, a képzelet emel az vissza-ál-modom a régit, el - fe - led hetem a régit. Oly l Bm C7 I l Bm C7 I J Bm C7 I i- LEÍJ-M' É i-" r.sr~o hosszú volt az út és Annyi bánat ért, míg eljutattam hoz-rádcu —.' És a- mit nyújthatok neked az ke-se- rű bol- dog -__. Ta - Ián még engem is elér a hl- ntt bol-dog-F F F* EnoT H° 1 E7 1 D«lFml Bulim G**!-*■&........ J-4-----------------sag-sag. Gm7 I I I CM I Cf F fi*7 fi,ai7j------- ----------- --m Lásd be, egy magamfajta lányt is érhet boldog- ság.. Még az első világháború előtt, 1912-ben, amikor ritkaság volt egy repülőgép megjelenése, s a mai Indonézia még a holland gyarmatbirodalomhoz tartozott, egy pilóta Jáváról Flores szigetre repült. Valamilyen okból kényszerleszállást végzett egy kis szigeten, Komodón. A halászok „óriási sárkányokról“ beszéltek neki, amelyek felfalják a szarvasokat és a vaddisznókat. Visszatérve Jávára, a pilóta a bogorl állatkert tudósainak elmondta az öt-hat méteres sárkányról hallott hírt — de azok kinevették őt... A XX. század élő sárkányairól szóló beszámoló azonban bejárta a világot s nemsokára Jáváról expedícióit küldtek felkutatásukra. „Sárkányfogakra“ vadásztak... Így lett a meséből igazság: Komodón óriási gyíkokat, páncélos varánuszokat figyeltek meg. Ha nem Is sárkányokat, de az őslények unokáit, amelyek ma is békésen élnek a Szunda-szigetekhez tartozó Komodón, Ríntján és a sziklás Padáron. A hatóságok ugyanis védetté nyílvánították a három szigetet, mert röviddel a felfedezés után — már 1914-ben — kínai bőrdíszművesek, majd va~ rázsszerkereskedők lepték el ezeket a világvégi szigeteket, hogy sárkány bőröket, illetve „sárkányfogakat“ szerezzenek jól fizető vevőiknek ,.. Szerencsére csak néhány száz állatot ejtettek el 1926-ig, s az óriásgylkok kipusztltását igy sikerült megakadályozni. • A legutóbbi évtizedekben több kutatóexpedíció járt a szigeten. Közöttük volt Walter Bonattí, a kalandkergető olasz kutató, aki a közelmúltban számolt be a komodói élményeiről az Epocában. A mai Indonéziában bizalmatlanul fogadták Bonatti tervét, aki -két lehetőség között választhatott: kibérel egy kis hadihajót a annak fedélzetén közelíti n:-=g Komc-dót, vagy saját erejére- és ügyességére bízva magát, Sumbawa Besarban a helyi hatóságok segítségévei embereket fogad, akik egy halászcsónakkal Komodóra viszik őt. Bonatti az utóbbit választotta. Repülőgéppel érkezett Sumbawa Besarba, majd onnan dzsippel folytatta útját Sape faluba, amely Sum-bawa-szíget keleti csücskén fekszik. Bonattit nyomban a kormányzóhoz és á rendőrfőnökhöz kísérték, akik egész éjszaka faggatták, vajon nem Kína küldte őt kémkedni a szigetre?... Miután sikerült őket meggyőzni ennek ellenkezőjéről, másnap bérelt egy szampánt — indonéz vitorlás halászcsónakot. Ezzel a fából készült, növényi rostokból font vitorlával felszerelt, mintegy hat méter hoszszú és két méter széles csónakkal indult Sape faluból Komodóra. A kísérők elriasztják az óriásgyikokat öten zsúfolódtak a szampánon: Bonatti, a tolmács és a három főnyi legénység. A mintegy 80 kilométeres útnak 12 órát kellett volna tartania, azonban csupán az ötödik napon érték el Komodót! A sziget előtt néhány kilométer-4
