A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-19 / 3. szám

Párizshoz kOxell, keleti pompával berendezett kastélyban lakott Batchary bej, a perzsa követ. Angelika Saint Amon, a tolmács kíséretében ér­kezett a kastélyba, de amikor a bej lakosztályához érkeztek, Batchary durván visszalökte kísérőjét. Egyedül akart maradni Angelikával. — Tessék, foglaljon helyet. — szolalt meg fran­ciául Batchary bej. — Oh — válaszolt meglepetten Angelika —, őexcellenciája franciául Is tud 7 Azoktól a ko­szos és ostoba utcalányoktól tanulta meg nyel­vünket, akiket a király ajándékként küldütt7 — Nem ... Még gyeremekkoromban egy jezsuita atyától tanultam meg franciául, aki tíz éven át nevelőm volt. Kér, hogy meghalt ... — Talán őt Is klvégeztette? — Nemi Kiéheztetett oroszlánok közé dobattam, mert gyermekkoromban latin versekkel klnzott. Eb én senkinek sem szeretek az adósa maradni. . I — On undorító, lélektelen emberi — jegyezte meg Angelika. — Ha férfi beszélne Így velem, azt azonnal meg­öletném ... I — De én nő vagyok! — vágott Angelika a bej szavába. — Az én hazámban az asszonyok hallgatnak és arcukat mélyen lefátyolozzák! — A francia királyságban pedig a nők rizs­­porral puderozlk arcukat, és a férfiak minden kívánságukat teljesítik! — Azt hittem, hogy civilizált országba jövök, de a legnagyobb meglepetésemre eddig csak bar­bársággal találkoztam ... — mondotta fölényesen a bej. Hosszantartó, kínossá váló csend váltotta fel párbeszédüket. Angelika ezúttal nem válaszolt a bej mcgjegyzóséro. Gúnyosan mosolygott. Batchary Ideges lett, és megszólalt: — De most már árulja el nekem, hogy ki ön? Szintén követ? — Nem! — Akkor mégis a király ajándéka? — Az aztán már egyáltalában nem! — Akkor bét? — De Plessls Belliidé markíz vegyek. Egy kü­lönös nő, aki rendkívülien érdeklődik az ön mú­miája iránt. Batchary a meglepetéstől szóhoz sem tudott jut­ni. — Ne mondja . . . szólalt meg végre, — ön tu­dománnyal is foglalkozik? — Miért ne? — Most mér kezdem érteni, miért mondotta Colbert úr, hogy Franciaországban nagyon nehéz feladat uralkodni. Nőm csodálkozom most már azon, mert ahol a nőknek Is beleszólásuk van a tudományba, ott nehéz rendet tartani ... No, de ha önt érdekli a múmia, szívesen megmutatom. Batchary bej egy drágakövekkel kirakott ládá­ból gyönyörű, tengerkék színű, szintén fénylő kö­vekkel kirakott korsót vett elő. — Ebben van a múmia, az a varázslatos folya­dék, amiért 8 tudósok és a kuruzslók akár az életüket is feláldoznák — mondotta, majd a kor­sóból egy kis tányérkába öntött a múmiából. A néhány cseppnyi folyadékot ineggyújtatta, mely hatalmas robbanás után pillanatok alatt, ha'ol­­mas, szemet vakító lánggal égett el. Angelika nagy érdeklődéssel figyelte a bemuta­tott robbanást. Most már teljesen megértette Sa­­varyt, volt férje munkalársét, hogy miért bőszéit oly elragadtatással arról. Angelika megfogadta: minden áron megszerzi a csodálatos folyadékot, hogy Sav-ary azt folytathassa, amit volt férje ha­gyott abba ... (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents