A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-06-29 / 26. szám

Mik az öngyilkosságok okai ? Az Egészségügyi Világszövetség a földke­rekség majd minden államában kimutatást ké­szített az öngyilkosság következtében meg­haltak- számáról. E tragikus tettek fö oka legtöbbször valamilyen gyógyíthatatlan beteg­ség. A legtöbben kétségbeesésükben vetnek vé­get életüknek. Sokan követnek el öngyilkossá­got olyanok, akik gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és úgy érzik, napjaik meg van­nak számlálva. Az emberek egy része nem­­csupán azért szánja el magát e tragikus lé­pésre, hogy véget vessen fizikai szenvedései­nek, öngyilkosságot lelki fájdalmak is előidéz hetnek. Ez a jelenség elsősorban a fejlett álla­mokban észlelhető. A kimutatás kézzelfogha­tóan bizonyítja, hogy az öngyilkosságok szá­ma éppen a fejlett civilizált államokban a leg­nagyobb. Az Egészségügyi Világszövetség áltál vizs­gált 21 állam közül Olaszországban a legki­sebb az öngyilkosságok száma (7,1 öngyilkos­ság 100 000 lakosra számítva). A halálos ki­menetelű öngyilkosságokat 100 000 lakosra számítva az alábbi sorrendet állíthatjuk fel a vizsgált államok között: Hollandia 9,1; Norvégia 10; Izrael 10,1; Kanada 11,1: Skócia 11,4; Len­gyelország 12,8; Üj-Zéland 13; Anglia és Wales 15,1; Amerikai Egyesült Államok 15,6; Auszt­rália 19,6; Franciaország 20,7; Svédország 21,7; Svájc 23,3; NSZK 23,1; Dánia 21,2; ja­pán 24,7; Csehszlovákia 28,2; Ausztria 28,3; Finnország 29; Magyarország 33,9. Ezekből a számokból kitűnik, hogy helytelen az az el­képzelés, hogy Svédországban a legkevesebb az öngyilkosok száma. Olaszországban egyetlen év alatt 2018 férfi, 844 nő, Magyarországon 2090 férfi és 939 nő vetett véget életének. Az élet erőszakos meg­szakítására legyakrabban az 55—65, illetve a 20—24. életév közti időszakban kerül sor. Az első esetben elhagyatott, magányos emberek­ről van szó, akik elvesztették élettársukat, a család valamely tagját (az anyát, az apát), vagy pedig gyógyíthatatlan betegségben szen­vednek. A második esetben rossz családi vi­szonyok között élő fiatalok, diákok tragikus cselekedete az aggasztó. Mit lehet tenni az öngyilkosságok megelő­zése érdekében? Az Egészségügyi Világszövet­ség erre a kérdésre is választ adott: az egyes országok kormányát elé. sokatmondó kimuta­tást terjesztett, felszólítva Őket, hogy elemez­zék e tragikus jelenség okait. Az egyes kimu­tatásokhoz a kormányhoz intézett felhívást csatolt. Milyen intézkedéseket kell hozni az öngyilkosságok meggátlására. Példával az NSZK Rajna-Westfália tartományának törvény­­hozása szolgál. E tartományban most folytk egy olyan törvény kidolgozása, mely öngyilkosság veszélyének esetén az egészségügyi dolgozó­kat feljogosítja a beavatkozásra. Dr. Deutsch osztrák biológus egy angol lap­ban a következőket írta: „A vita azt a benyo­mást keltette bennem, hogy az öngyilkossá­got megelőző intézkedést számos ember bölcs cselekedetnek tartja, annál is inkább, mert az ilyen tett — bizonyos körülmények között — erkölcsi szempontból jogosnak minősíthető. A bárminemű tévékenységböl kirekesztett, fájdal­mas betegségben szenvedő ember öngyilkossá­ga ésszerűnek tűnik, viszont azt a fiatal em­bert, akt szerelmi csalódás miatt öngyilkos­ságot kísérel meg, ideggyógyászati kiinkára kellene küldeni. Megemlítek egy különleges esetet. Egy bécsi házaspár -- 50 év házasság után — azért választotta az öngyilkosságot, mert a feleség gyógyíthatatlan betegségben szenvedett. Az emberek túlnyomó többsége tiszteletet érzett a férj iránt, mivel nem akar­ta túlélni feleségét. A feleség cselekedetét ésszerűnek vélték, mégpedig azért, mert az Idős hölgy képes volt véget vetni szenvedésé­nek és reménytelen életének." Ha a társadalmi és erkölcst szokásokból in­dulunk ki, az öngyilkosságot megelőző bármi­nemű intézkedés bonyolult, kissé kényes ügy­­gyé válhat, nem is beszélve az authanasia egyes eseteiről. A 100 + 1 NYOMÁN V. MACHÁCEK felvétele ... Cyrus H. Gordon amerikai tudós állítása szerint már a föníciaiak eljutottak hajóikkal Brazíliába? Gordon e megállapítását azzal támasz­totta alá, hogy az 1872-ben, Paraíában talált kőtáblán levő írás azonos a föníciai ábécével. Annak, hogy a föníciaiak már 2500 esztendővel ezelőtt, tehát jóval a vikingek és Kolumbus előtt eljutottak az ameri­kai kontinensre, további bizonyítékai azok az állítólag föníciai eredetű kerámiai tárgyak, melyeket az Amazonas folyó torkolatának környékén találtak. A történészek ezzel kapcsolatban Hérodotosz ókori görög tör­ténetíróra hivatkoznak, aki egyik munkájában említést tesz a föní­ciaiak Afrika körüli hajóútjáról. Ha ez igaz — mondják —, akkor könnyen megtörténhetett, hogy hajóikat a vihar a brazil partokhoz sodorta. ... van már computer mint újságíró? Az Egyesült Államokban az ANPA [az Amerikai Lapkiadók Szövetsége) kutatóintézetében olyan programozási technikát dolgoztak ki, amely az elektronikus számító­gépet arra tudja késztetni, hogy „elolvasson" egy hírügynökségi je­lentést és a főszerkesztő utasítása szerinti hosszúságra „meg is húz­za". A gépbe behelyezik a távirati jelentést, az számértékekre fordít­ja le, meg is ítéli a mondanivaló értéke szerinti matematikai formu­lákkal, utána reprodukálja a szöveget á kívánt sor- vagy szószámban. ■ ... elkészült a Gibraltárí-szorost átívelő híd terve? Az Alfonso Pensa spanyol mérnök tervezte óriási függőhíd hossza 25 kilométer. A hídon háromsávos autóút és egy kettős vágányú vasútvonal vezetne keresztül. ... az Ukrán Tudományos Akadémia kibernetikai intézetének munka­társai olyan automata berendezésen dolgoznak, amely el tudja olvasni az írógépen írt betűket és számokat? Ez az automata lehetővé fogja tenni, hogy közönséges írógépen írt dokumentumokat és különböző szövegeket tápláljanak a számítóberendezésbe. Tervezői szerint az automata nagyon megbízható készülék lesz. Amellett, hogy olvasni tud, még abban az esetben is meg tudja külön­böztetni a betűképeket, ha egyáltalán nincs közöttük térköz. A kö­zönséges Írógép ugyanis gyakran úgy írja a betűket, hogy azok szélei érintkeznek. Az automata átlagos olvasási sebessége: 200 betűkép má­sodpercenként. ... rakétamotorokkal védik az éjjeli és hajnali fagytól a grúzial gyü­mölcsöseket? Az ötlet a grúzial mezőgazdaság-gépesítő intézetben született. Kiselejtezett repülőgép motorokat szereztek be,' forgóálvány­­ra szerelték, és így elérték, hogy egy-egy rakétamotor 300 méteres kör­zetben négy-öt fokkal emeli „leheletével" a hőmérsékletet. ... az Északi-sarkkörön túl is lehet banánt termeszteni? Köztudomá­sú, hogy Izland szigetén számos természetes hőforrás van, melyeknek vizét most már nemcsak lakásfűtésre, de egyéb ipari célokra is fel­használják. A közelmúltban a Reykjavlkban felépített hatalmas üveghá­zakat kezdték a hőforrások vizével fűteni, ahol most már nemcsak zöldséget, de rövidesen banánt is fognak termeszteni. 19

Next

/
Thumbnails
Contents