A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-19 / 3. szám

Az Orbán-torony leégés előtt a búslakodó Orbán­torony A kassaiak élénk emlékezetében él még a Dóm északi szomszédságában álló Orbán-torony katasztrófája. Néhány héttel ezelőtt — 1968. december 3-án — múlt két éve, hogy ez az értékes műemlék a lángok martaléka lett. A borzalmas tűzvészről akkor az egész hazai sajtó beszámolt. Sokan azonnali intézkedést követeltek a torony újjáépítésével kapcsolat­ban és az Illetékes szervek akkor azt ígérték, hogy Kassa e Jellegzetes műemléket eredeti formájában fogják felújítani a legrövidebb időn belül. Azóta több mint két év telt el. Mind­össze annyi történt, hogy a kiégett falakat védőálványzattal vették körül és ideiglenesen befedték. Utána a szakemberek szerszámaikat és különleges létráikat az állványzaton hátra­hagyva eltávoztak, és mind a mai napig nem indult meg a helyreállítási munka. Az utóbbi időben azonban minden becsületesen gondol­kodó kassait egyre jobban érdekli a torony sorsa, és mérhetetlen fájdalmat és keserűséget érez mindenki az illetékesek kényelmes állás­pontja és kimagyarázkodásai miatt. A legutóbbi Ígéretek szerint 1969 tavaszán kellene a felújí­tási munkát elkezdeni. Kíváncsian várjuk, hoz­záfognak-e végre... Pedig Kassa arculata e nélkül a torony nél­kül nem az igazi. Minden városnak vannak nevezetes épületei és műemlékei, amelyek szo­rosan hozzátartoznak a város egységéhez és történetének kiszakithá'tatlan részét képezik. Az Orbán-torony ezek közé a műemlékek kö­zé tartozik. Ismerkedjünk meg ezért a törté­netével. Első pillanatra talán furcsán hangzik, de az Orbán-torony létesítését szintén egy hatalmas tűzvésznek köszönheti. Ismeretes, hogy az 1556-i nagy tűzvész alkalmával a Dóm is le­égett, harangjai megolvadtak, s maradványai­ból öntötte Illenfeld Ferenc ágyú- és harang­­öntő mester a következő évben a 72 mázsás Orbán-harangot. Mivel a Dóm tornya ezt nem bírta volna el, ezért külön tornyot kellett épí­teni a harang számára. Így épült fel tehát a háromemeletes, csúcsáig 45 méter magas, ré­gi okmányainkban „vörös toronynak“ nevezett campanile. A torony már a XIV. századoan állott; felső része kezdetben fából épült, csak 1628-ban épí­tette fel Llndtner Márton, Bethlen Gábor eper­jesi származású építőmestere a mai magassá­gáig. Oromzatát eredetileg reneszánsz pártázat díszítette, mint a szepességí harangtornyokét; csúcsos tetejét később kapta. A pártázat vona­lai helyenként ma is láthatók. Harangházának ablakai csúcsívesek, északi és keleti oldalát hasonló stílusú kőfaragás díszíti. Lábait a XIX. században bódékkal építették körül, ezeket 1880-ban lebontották ugyan, de keleti és déli oldalához újból árkádos fülkéket, másik két oldalához pedig üzlethelyiségeket építettek. Részben az árkádokkal védett falba, részben a külső falakba a Dóm körüli temető régi sír­köveinek egy részét illesztették, valamint Hart­mann József Flórián-szobrát állították. 1943/44- ben az üzleteket kitelepítették, s a torony lá­bát három oldalon árkádos „kerengő“-vel övez­ték. A régi, nagyértékü, de már erősen pusz­tulásnak indult sírköveket védettebben he­lyezték el, míg a Flórián-szobor a Dóm déli előcsarnokában talált új helyet. A kövek kö­zött tíz középkori, XIV. századbeli van, a töb­bi a XV.—XVII. századból való. A torony kapuja a nyugati oldalon nyílik; a kapunyílás felső félkörét reneszánsz ková­csoltvas rács védi, fölötte a falon homokkőből faragott ugyancsak reneszánsz oromdísz, közé­pen a város címerével. A címer fölött vörös márványtáblán latin vers utal a torony léte­sítésére és rendeltetésére, amely magyar for­dításban így hangzik: „Ha ismerni akarod, ó néző, e felállított torony létesítőit, ide ve­tett tekintettel megtudod. Mert itt ragyog a bíró és a szenátorok dicső sora, akiknek kezében volt ekkor a hatalom. — Ne holmi vakhit fárassza ércemet, hanem az igaz vallás szeretete. Ö áldott Háromság, add, hogy oly tetszést nyerjenek tanaid, hogy az egeken át harsogjon ütésének szent szava. Az Or 1628. esztendejében.“ A címeres kőlap alatt pedig külön tábla so­rolja fel az akkori városbíró és a szenátorok nevét: „Almássy István (városbíró), Láng Já­nos, Konczik Bálint, Serttel Vencel, Demek And­rás, Keőszeghy Miklós, Was Mihály, Miskolczy Gergely, Ruffer György, Molnár János, Traganer Ferenc.“ Külön kell szólnunk az Orbán-torony harang­járól. Amint említettük, a 72 mázsás haran­got 1557-ben Illenfeld Ferenc öntötte Szt. Or­bánnak, a szőlőművelés védőszentjének tiszte­letére. A harang átmérője közel 2 méter, ma­gassága pedig 168 cm volt, amely művészies kivitelével s tiszta zengésű hangjával a ha­rangöntés remekművei közé tartozott. Vállpár­­kányán szalagdíszek futottak körül: egymásba Közvetlenül a tűzvész után fonódó halfarkú szirének, a zivatarok és vi­harok megszemélyesítői, lejjebb pedig szőlő­ágak és puttonyos szőlőszedők reliefjei. Ezek az emblémák a kassai polgárok jövedelmének egykori forrására, a szőlőművelésre utaltak. Ezért ajánlották föl harangjukat Szt. Orbán­nak, mint a szőlők védőszentjének, hogy Köz­benjárásával óvja meg termésüket a szirének által jelképezett záportól, jégesőtől és vihar­tól. Az Orbán-harangot, mivel tengelye már el­kopott és ferdén mozgott, a kassai Tárkányi Béla műlakatos és harangöntő cég 1926-ban csapággyal látta el. A harang a két év előtti tűzvészben szintén megsemmisült. Oj Illenfeld Ferencnek kell azonban jönnie, aki ismét hatalmas harangot készít az újjáépített Orbán-torony részére. Mert nem kétséges: ezt a tornyot most már sürgő­sen rendbe kell hozni lehetőleg eredeti álla­potának megfelelően, hogy átadhassuk az utá­nunk következő nemzedékeknek. Ha már nem voltunk képesek megmenteni ezt a műemléket a lángok elhamvasztó füzétől (ami a mai fej­lett tűzoltói technika mellett szinte érthetet­len), akkor legalább igyekezzünk azt minél előtt helyreállítani. Ezt a kassaiak joggal el­várják a Műemlékvédő Hivataltól is. Végül még valamit meg kell említenünk, amely ugyan nem a toronnyal kapcsolatos, de mégis ide kívánkozik. A kassai Dóm kőcsipkéi, szobrai is évről-évre egyre jobban mállanak, pusztulnak! Ha valaki körüljárja a Dómot, meg­döbbenve látja, milyen mulasztás történt már eddig is az épület külső részének restaurálása terén. Ez sem tűr tehát halasztást, annál in­kább nem, mert ez a székesegyház világviszony­latban is a gótikus művészet egyik kimagasló alkotása. S akkor, amikor körülöttünk minden­felé mentik ezeket a felbecsülhetetlen értéke­ket, mi sem maradhatunk közömbösek a szá­zadok viharait átvészelő és ránk maradt mű­emlékek sorsa iránt. Több megértést és támo­gatást várunk azoktól, akik ezért elsősorban felelősek! GÖRCSÖS MIHÁLY Új könyvek * Mács József: Adósságtörlesztés „Határ mentén élő nép vagyunk. Öregebbjeink megélték az első világ­háborút, a Tanácsköztársaságot, s már az én korosztályom is megélte Mün­chent és a felszabadulást. Történelmi körülményekből következően hol ide, hol oda taszítottak bennünket, és ez egyfajta magatartást alakított ki a ha­tár mentén élő emberekben. Gjabb könyvemben ezt a magatartást igyekszem körvonalazni. Olyan sorsokat és embereket Írok meg, akik sehol másutt a világon nem élhetnék életüket, csak a határ mentén. Más szóval: regényem arra a kérdésre keres választ, vajon az emberek változnak-e a határ mentén, vagy csupán az égbolt a fejük fölött?“ — mondja könyvéről a szerző. Ára 15,— Dobos László: Földönfntók Fokozottan érvényesek Fábry megállapításai Dobos László áj regényére, a Földönfutók ra. Két férfi — egy szlovák és egy magyar — emlékeiben elevenedik meg a negyvenes évek izzó hangulata, kegyetlenül metsző fényei villannak fel, és darabosan sötét árnyai kísértenek. A szlovák férfi emlékei­ből egy emelhetetlen lobogású szerelem s egy nagy csalódás kerekedik ki. A magyar diák párhuzamos emléke másféle nyugtalansággal telített: egy bizonytalanságba taszító korszak pokoljárása izzik fel benne. A lírai fütött­­ségű regény egy sor feloldatlan problémát vet fel megvesztegethetetlen tisz­tességgel. Ára 17,— Egri Viktor: Pergőtűzben Ez a két részből álló regény egy munkás életét foglalja össze. Az első rész az elindulást rajzolja meg: egy árvaházban nevelt gyermek sorsát, inas­évelt, az első világháborút. Márton emberré érik, és élményei hatására szo­cialistává válik. Vasmunkás, „kemény ember“, akit nem lehet megveszte­getni, útjáról letériteni. A második rész háttere az előretörő fasizmus. Műn chen, a második világháború. Azt mutatja meg. milyen göröngyös volt egy igaz ember útja, mig megjött a várva várt felszabadulás. 14

Next

/
Thumbnails
Contents