A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-19 / 3. szám
Az Orbán-torony leégés előtt a búslakodó Orbántorony A kassaiak élénk emlékezetében él még a Dóm északi szomszédságában álló Orbán-torony katasztrófája. Néhány héttel ezelőtt — 1968. december 3-án — múlt két éve, hogy ez az értékes műemlék a lángok martaléka lett. A borzalmas tűzvészről akkor az egész hazai sajtó beszámolt. Sokan azonnali intézkedést követeltek a torony újjáépítésével kapcsolatban és az Illetékes szervek akkor azt ígérték, hogy Kassa e Jellegzetes műemléket eredeti formájában fogják felújítani a legrövidebb időn belül. Azóta több mint két év telt el. Mindössze annyi történt, hogy a kiégett falakat védőálványzattal vették körül és ideiglenesen befedték. Utána a szakemberek szerszámaikat és különleges létráikat az állványzaton hátrahagyva eltávoztak, és mind a mai napig nem indult meg a helyreállítási munka. Az utóbbi időben azonban minden becsületesen gondolkodó kassait egyre jobban érdekli a torony sorsa, és mérhetetlen fájdalmat és keserűséget érez mindenki az illetékesek kényelmes álláspontja és kimagyarázkodásai miatt. A legutóbbi Ígéretek szerint 1969 tavaszán kellene a felújítási munkát elkezdeni. Kíváncsian várjuk, hozzáfognak-e végre... Pedig Kassa arculata e nélkül a torony nélkül nem az igazi. Minden városnak vannak nevezetes épületei és műemlékei, amelyek szorosan hozzátartoznak a város egységéhez és történetének kiszakithá'tatlan részét képezik. Az Orbán-torony ezek közé a műemlékek közé tartozik. Ismerkedjünk meg ezért a történetével. Első pillanatra talán furcsán hangzik, de az Orbán-torony létesítését szintén egy hatalmas tűzvésznek köszönheti. Ismeretes, hogy az 1556-i nagy tűzvész alkalmával a Dóm is leégett, harangjai megolvadtak, s maradványaiból öntötte Illenfeld Ferenc ágyú- és harangöntő mester a következő évben a 72 mázsás Orbán-harangot. Mivel a Dóm tornya ezt nem bírta volna el, ezért külön tornyot kellett építeni a harang számára. Így épült fel tehát a háromemeletes, csúcsáig 45 méter magas, régi okmányainkban „vörös toronynak“ nevezett campanile. A torony már a XIV. századoan állott; felső része kezdetben fából épült, csak 1628-ban építette fel Llndtner Márton, Bethlen Gábor eperjesi származású építőmestere a mai magasságáig. Oromzatát eredetileg reneszánsz pártázat díszítette, mint a szepességí harangtornyokét; csúcsos tetejét később kapta. A pártázat vonalai helyenként ma is láthatók. Harangházának ablakai csúcsívesek, északi és keleti oldalát hasonló stílusú kőfaragás díszíti. Lábait a XIX. században bódékkal építették körül, ezeket 1880-ban lebontották ugyan, de keleti és déli oldalához újból árkádos fülkéket, másik két oldalához pedig üzlethelyiségeket építettek. Részben az árkádokkal védett falba, részben a külső falakba a Dóm körüli temető régi sírköveinek egy részét illesztették, valamint Hartmann József Flórián-szobrát állították. 1943/44- ben az üzleteket kitelepítették, s a torony lábát három oldalon árkádos „kerengő“-vel övezték. A régi, nagyértékü, de már erősen pusztulásnak indult sírköveket védettebben helyezték el, míg a Flórián-szobor a Dóm déli előcsarnokában talált új helyet. A kövek között tíz középkori, XIV. századbeli van, a többi a XV.—XVII. századból való. A torony kapuja a nyugati oldalon nyílik; a kapunyílás felső félkörét reneszánsz kovácsoltvas rács védi, fölötte a falon homokkőből faragott ugyancsak reneszánsz oromdísz, középen a város címerével. A címer fölött vörös márványtáblán latin vers utal a torony létesítésére és rendeltetésére, amely magyar fordításban így hangzik: „Ha ismerni akarod, ó néző, e felállított torony létesítőit, ide vetett tekintettel megtudod. Mert itt ragyog a bíró és a szenátorok dicső sora, akiknek kezében volt ekkor a hatalom. — Ne holmi vakhit fárassza ércemet, hanem az igaz vallás szeretete. Ö áldott Háromság, add, hogy oly tetszést nyerjenek tanaid, hogy az egeken át harsogjon ütésének szent szava. Az Or 1628. esztendejében.“ A címeres kőlap alatt pedig külön tábla sorolja fel az akkori városbíró és a szenátorok nevét: „Almássy István (városbíró), Láng János, Konczik Bálint, Serttel Vencel, Demek András, Keőszeghy Miklós, Was Mihály, Miskolczy Gergely, Ruffer György, Molnár János, Traganer Ferenc.“ Külön kell szólnunk az Orbán-torony harangjáról. Amint említettük, a 72 mázsás harangot 1557-ben Illenfeld Ferenc öntötte Szt. Orbánnak, a szőlőművelés védőszentjének tiszteletére. A harang átmérője közel 2 méter, magassága pedig 168 cm volt, amely művészies kivitelével s tiszta zengésű hangjával a harangöntés remekművei közé tartozott. Vállpárkányán szalagdíszek futottak körül: egymásba Közvetlenül a tűzvész után fonódó halfarkú szirének, a zivatarok és viharok megszemélyesítői, lejjebb pedig szőlőágak és puttonyos szőlőszedők reliefjei. Ezek az emblémák a kassai polgárok jövedelmének egykori forrására, a szőlőművelésre utaltak. Ezért ajánlották föl harangjukat Szt. Orbánnak, mint a szőlők védőszentjének, hogy Közbenjárásával óvja meg termésüket a szirének által jelképezett záportól, jégesőtől és vihartól. Az Orbán-harangot, mivel tengelye már elkopott és ferdén mozgott, a kassai Tárkányi Béla műlakatos és harangöntő cég 1926-ban csapággyal látta el. A harang a két év előtti tűzvészben szintén megsemmisült. Oj Illenfeld Ferencnek kell azonban jönnie, aki ismét hatalmas harangot készít az újjáépített Orbán-torony részére. Mert nem kétséges: ezt a tornyot most már sürgősen rendbe kell hozni lehetőleg eredeti állapotának megfelelően, hogy átadhassuk az utánunk következő nemzedékeknek. Ha már nem voltunk képesek megmenteni ezt a műemléket a lángok elhamvasztó füzétől (ami a mai fejlett tűzoltói technika mellett szinte érthetetlen), akkor legalább igyekezzünk azt minél előtt helyreállítani. Ezt a kassaiak joggal elvárják a Műemlékvédő Hivataltól is. Végül még valamit meg kell említenünk, amely ugyan nem a toronnyal kapcsolatos, de mégis ide kívánkozik. A kassai Dóm kőcsipkéi, szobrai is évről-évre egyre jobban mállanak, pusztulnak! Ha valaki körüljárja a Dómot, megdöbbenve látja, milyen mulasztás történt már eddig is az épület külső részének restaurálása terén. Ez sem tűr tehát halasztást, annál inkább nem, mert ez a székesegyház világviszonylatban is a gótikus művészet egyik kimagasló alkotása. S akkor, amikor körülöttünk mindenfelé mentik ezeket a felbecsülhetetlen értékeket, mi sem maradhatunk közömbösek a századok viharait átvészelő és ránk maradt műemlékek sorsa iránt. Több megértést és támogatást várunk azoktól, akik ezért elsősorban felelősek! GÖRCSÖS MIHÁLY Új könyvek * Mács József: Adósságtörlesztés „Határ mentén élő nép vagyunk. Öregebbjeink megélték az első világháborút, a Tanácsköztársaságot, s már az én korosztályom is megélte Münchent és a felszabadulást. Történelmi körülményekből következően hol ide, hol oda taszítottak bennünket, és ez egyfajta magatartást alakított ki a határ mentén élő emberekben. Gjabb könyvemben ezt a magatartást igyekszem körvonalazni. Olyan sorsokat és embereket Írok meg, akik sehol másutt a világon nem élhetnék életüket, csak a határ mentén. Más szóval: regényem arra a kérdésre keres választ, vajon az emberek változnak-e a határ mentén, vagy csupán az égbolt a fejük fölött?“ — mondja könyvéről a szerző. Ára 15,— Dobos László: Földönfntók Fokozottan érvényesek Fábry megállapításai Dobos László áj regényére, a Földönfutók ra. Két férfi — egy szlovák és egy magyar — emlékeiben elevenedik meg a negyvenes évek izzó hangulata, kegyetlenül metsző fényei villannak fel, és darabosan sötét árnyai kísértenek. A szlovák férfi emlékeiből egy emelhetetlen lobogású szerelem s egy nagy csalódás kerekedik ki. A magyar diák párhuzamos emléke másféle nyugtalansággal telített: egy bizonytalanságba taszító korszak pokoljárása izzik fel benne. A lírai fütöttségű regény egy sor feloldatlan problémát vet fel megvesztegethetetlen tisztességgel. Ára 17,— Egri Viktor: Pergőtűzben Ez a két részből álló regény egy munkás életét foglalja össze. Az első rész az elindulást rajzolja meg: egy árvaházban nevelt gyermek sorsát, inasévelt, az első világháborút. Márton emberré érik, és élményei hatására szocialistává válik. Vasmunkás, „kemény ember“, akit nem lehet megvesztegetni, útjáról letériteni. A második rész háttere az előretörő fasizmus. Műn chen, a második világháború. Azt mutatja meg. milyen göröngyös volt egy igaz ember útja, mig megjött a várva várt felszabadulás. 14
