A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-25 / 21. szám
Dobos László, nemzetiségi ügyekkel megbízott miniszter,, kinevezte a Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya Nemzetiségi Tanácsa Oktatás- és Mű velődésügyi Szakbizottságának tagjait. E két tanácsadó szerv 1969. május 6-án és 7-én tartotta meg első ülését. A Hét szerkesztősége kérdéssel fordult az Oktatás- és Művelődésügyi Szakbizottság elnökeihez, dr. TURCZEL LAJOS docenshez, a Komensky Egyetem magyar tanszékének vezetőjéhez és FONOD ZOLTÁNHOZ, az Új Szó kulturális rovatának vezetőjéhez, valamint a szakbizottságok munkáját irányító titkárához, BÖSZÖRMÉNYI JÁNOSHOZ és TÓTH GÉZÁHOZ, a Nemzetiségi Titkárság dolgozójához. Megkezdte A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának Oktatásügyi Szakbizottsága A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának Művelődésügyi Szakbizottsága Dr. Turczei Lajos docens, — a szakbizottság elnüke — a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelv- és irodalom tanszékének vezetője Dr. Bertba Géza, ügyvéd, a 2. Ügyvédi Munkaközösség tagja, Pozsony ing. Brocko Gyula, a Losonci Element Gottwald Építészeti Műszaki Szakközépiskola tanára Danis Ferenc mérnök, az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola igazgatója Franké Jenő, a Királyhelmeci Tanonciskola igazgatóhelyettese Géczy Lajos, a Nagykaposi Általános Középiskola tanára Kuvács Zoltán, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás adjunktusa Mészáros Zsuzsa, az Érsekújvári JNB óvodai tanfelügyelője Rácz Olivér, az oktatásügyi miniszter helyettese Schule György mérnök, a Kassai Gépipari Szakközépiskola Igazgatója Teleki Tibor, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás adjunktusa Varga Bála, a Köbölkút! Kilencéves Alapiskola igazgatója Böszörményi János — a »zakbizottság titkára — a kormány Nemzetiségi Titkárságának dolgozója Főnöd Zoltán — a szakbizottság elnöke — az Üj Szó kulturális rovatának' vezetője Ágh Tibor, a nagymegyeri zeneiskola tanára Gáspár Tibor, a Komáromi Általános Középiskola tanára Gyüre Lajos, kerületi népművelési szakfelügyelő, Kassa Kiss |őzsef, a Csemadok Központi Bizottságának levéltárosa, Pozsony Krausz Zoltán, a Járást Népművelést Ház dolgozója, Rozsnyó Kulcsár Tibor, a Pozsonyi Általános Középiskola tanára Marcell Béla, múzeumigazgató, Dunaszerdahely Mács József, a Hét főszerkesztőhelyettese, Pozsony Szokolay Imre mérnök, a Csehszlovák Rádió dolgozója, Besztercebánya Dr. Gály Iván, az Oj Szó főszerkesztőhelyettese, Pozsony Takács András, a Csemadok Központi Bizottságának titkára, Pozsony Tóth Sándor, a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztályának vezetője, Pozsony Veres János, a járási Népművelési Ház dolgozója, Rimaszombat Ön, mint az Oktatásügyi Szakbizottság elnöke, hogyan képzeli el a szakbizottság munkáját, hogyan képzelné el leghatékonyabban az együttműködést az iskolaügyi szervekkel, a magyar nemzetiségű miniszterhelyettessel? Dr. TURCZEL LAJOS: — Először azt tartom szükségesnek megjegyezni, hogy az Oktatásügyi Szakbizottság nem önálló testület, hanem a Nemzetiségi Tanácsnak állandó bizottsági jelleggel működő segédszerve. Munkájával — mely lényegében a magyar iskolaügy területén végzendő helyzetfelmérésekből és azok alapján kidolgozott javaslatokból áll — az önigazgatás és az egyenrangúság elvén alapuló nemzetiségi iskolaügy megteremtését igyekszik elősegíteni. A nemzetiségi iskolaügy autonóm Irányítását csak megfelelő törvénnyel lehet megalapozni, biztosítani, — s az ilyen törvény (külön törvény, vagy a nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális jogállását szabályozó egységes törvénynek része J előkészítéséhez az oktatásügyi Szakbizottság munkája fontos tényanyagokat és irányelveket szolgáltat. Addig, amíg az önigazgatást biztosító és a diszkriminációt kizáró nemzetiségi Iskolatörvény nem realizálódik, az Oktatásügyi Szakbizottságnak az a másik fő feladata, hogy a Nemzetiségi Tanács részére kidolgozott felméréseivel és javaslataival hathatósan közreműködjön azoknak a sérelmeknek megszüntetésében, amelyek az itteni magyar nemzetiséget az iskolaügy, terén sújtják (az óvodák, tanonciskolák, szakközépiskolák hálózatának elégtelensége stb. stb.) A másik dolog, amit az Oktatásügyi Szakbizottság munkájának közelebbi megvilágítása érdekében még meg kell jegyezni, a következő: nemcsak az Oktatásügyi Szakbizottság, de a Nemzetiségi Tanács sem rendelkezik határozati, döntési joggal. A magyar, ukrán és szlovák tagokból álló Nemzetiségi Tanács hatásköre arra szorítkozik, hogy a bizottságai által feltárt vagy megvizsgált anyagokat és kidolgozott javaslatokat megvitassa és a velük kapcsolatban kialakult álláspontot (vagy álláspontokat) a döntésre illetékes szervek (kormány és kormányszervek) elé terjessze. Mit jelent ez? Azt, hogy az Oktatásügyi Szakbizottság, a többi szakbizottság és a Nemzetiségi Tanács munkájának eredményessége nagyon jelentős mértékben attól függ, hogy alkotmányos szerveink (kormány, Szlovák Nemzeti Tanács, Nemzeti Front) és a kebelükben működő rész-szervek hogy tartják be azt az elvet, amelyet a párt akcióprogramja úgy fejezett ki, hogy „a nemzetiségeknek joguk van önállóan és önigazgatással dönteni az őket érintő kérdésekben“. Addig, amíg a specifikus nemzetiségi kérdésekben való önigazgatásnak a törvényes alapjai, biztosítékai megvalósulnak (illetve: ahhoz is, hogy megvalósulhassanak), nagy szükség van arra, hogy a kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács mellett működő nemzetiségi szervek (Nemzetiségi Titkárság, a nemzetiségi ügyekkel megbízott tárcanélküli minisztérium, Nemzetiségi Tanács, a nemzetiségi miniszter-helyettesek), valamint a Nemzeti Frontba tartozó Csemadok elnöksége között a legszorosabb együttműködés valósuljon meg. Ami az Oktatásügyi Szakbizottságnak az oktatásügyi nemzetiségi miniszterhelyettessel való együttműködését illeti, erre nézve a pozitív lehetőség már azáltal adva van, hogy Rácz miniszterhelyettes is tagja a szakbizottságnak. A miniszterhelyettes és a szakbizottság közötti szoros kapcsolatnak főleg azon a területen kell létrejönnie, amelyet a Szakbizottság másik fő feladataként jelöltünk meg: a nemzetiségi oktatásügy konkrét sérelmeinek megszüntetésére irányuló erőfeszítéseiben. Miben látja jelentőségét az Oktatásügyi Szakbizottság létrehozásának? Es milyen szempontok vezették a Nemzetiségi Tanácsot és a Nemzetiségi Titkárságot a szakbizottság tagjainak kiválasztásában? BÖSZÖRMÉNYI JÁNOS: — Az Oktatásügyi Szakbizottság létrehozásának jelentőségét elsősorban abban látom, hogy precedenst teremt az önrendelkezés megvalósításához, minthogy kormányszinten ez az első olyan testület, amelyben kizárólag az érdekelt nemzetiség tagjai tevékenykednek. Végrehajtási jogköre ugyan nincs, de befolyását közvetve is érvényesítheti a Nemzetiségi Tanács és a Titkárság, valamint az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Tanügyi Főigazgatósága munkájában. Az Oktatásügyi Szakbizottság munkáját a Nemzetiségi Titkárság oktatás- és művelődésügyi osztálya irányítja. Az Oktatásügyi Szakbizottság legfontosabb feladata abban van, hogy kidolgozza a hazai magyar Iskolaügy koncepcióját, kezdeményezően vegyen részt a nemzetiségi Iskolaügyi törvény megalkotásában, elemzések, felmérések és javaslatok útján hozzájáruljon a csehszlovákiai magyar iskolaügy hálózatának jobb megszervezéséhez, irányításának tökéletesítéséhez és a szükséges intézmények és iskolaügyi szervek létrehozásához. A nemzetiségi alkotmány törvényben deklarált önigazgatási-önrendelkezési jog érvényesítésének érdekében egész sor nemzetiségi törvény előkészítése van folyamatban (sajtótörvény, egyesülési törvény, nyelvtörvény, művelődésügyi törvény és iskolaügyi törvény). E nemzetiségi törvények hivatottak majd biztosítani a nemzetiségi jogok szavatolt védelmét. Mivel az idő és a szükség egyaránt sürget bennünket, az Oktatásügyi Szakbizottság máris, hozzálátott a nemzetiségi iskolaügyi törvény téziseinek megfogalmazásához, hogy a Nemzetiségi Tanács május—június hónapokban megvitathassa azokat a politikai irányelveket, amelyek feltehetően alapul szolgálnak majd a törvényelőkészítő és törvényhozó szerveknek a nemzetiségi jogok tételes kimondásának megfogalmazásához. Azt hiszem szükségtelen külön is hangsúlyozni, hogy ennek a munkának milyen óriási jelentősége van a hazai magyar iskolaügy továbbfejlesztése szempontjából. Ezzel egyidőben az Oktatásügyi Szakbizottság hozzálátott a csehszlovákiai magyar iskolaügy irányításával kapcsolatos tervek kidolgozásához, az iskolahálózat bővítését előirányzó program elkészítéséhez, valamint az anyanyelven folyó külföldi főiskolai tanulmányok biztosítását célzó egyezménytervezet variánsainak megalkotásához. A Nemzetiségi Titkárságon halmozódnak a panaszok, tornyosodnak a jogos követelések, amelyek az elmúlt évek mulasztásait sürgetik jóvátenni. Ezek a követelések főleg az óvodákkal, a tanoncképzéssel és a szakközépiskolákkal kapcsolatosak. Ezért az Oktatásügyi Szakbizottság ideiglenes jelleggel bíró munkacsoportokat létesített az óvódat, a tanonciskolái, valamint a szakközépiskolai problematika elemzésére. E munkacsoportok vezetői a szakbizottság specialistái, akik legkiválóbb szakembereinket vonják bele ebbe a munkába. Feltehető, hogy ehhez iskoláink és tantestületeink, valamint a szülők segítségét is igénybe veszik, Kö-
