A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-05-25 / 21. szám

Dobos László, nemzetiségi ügyekkel megbízott miniszter,, kinevezte a Szlo­vák Szocialista Köztársaság kormánya Nemzetiségi Tanácsa Oktatás- és Mű velődésügyi Szakbizottságának tagjait. E két tanácsadó szerv 1969. május 6-án és 7-én tartotta meg első ülését. A Hét szerkesztősége kérdéssel for­dult az Oktatás- és Művelődésügyi Szakbizottság elnökeihez, dr. TURCZEL LAJOS docenshez, a Komensky Egyetem magyar tanszékének vezetőjéhez és FONOD ZOLTÁNHOZ, az Új Szó kulturális rovatának vezetőjéhez, valamint a szakbizottságok munkáját irányító titkárához, BÖSZÖRMÉNYI JÁNOSHOZ és TÓTH GÉZÁHOZ, a Nemzetiségi Titkárság dolgozójához. Megkezdte A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának Oktatásügyi Szakbizottsága A Szlovák Szocialista Köztársaság Kormánya Nemzetiségi Tanácsának Művelődésügyi Szakbizottsága Dr. Turczei Lajos docens, — a szakbizottság elnüke — a Komensky Egyetem Bölcsészettudományi Kara magyar nyelv- és irodalom tanszékének vezetője Dr. Bertba Géza, ügyvéd, a 2. Ügyvédi Munkaközösség tagja, Pozsony ing. Brocko Gyula, a Losonci Element Gottwald Építészeti Műszaki Szakkö­zépiskola tanára Danis Ferenc mérnök, az Ipolysági Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola igazgatója Franké Jenő, a Királyhelmeci Tanonciskola igazgatóhelyettese Géczy Lajos, a Nagykaposi Általános Középiskola tanára Kuvács Zoltán, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás adjunktusa Mészáros Zsuzsa, az Érsekújvári JNB óvodai tanfelügyelője Rácz Olivér, az oktatásügyi miniszter helyettese Schule György mérnök, a Kassai Gépipari Szakközépiskola Igazgatója Teleki Tibor, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás adjunktusa Varga Bála, a Köbölkút! Kilencéves Alapiskola igazgatója Böszörményi János — a »zakbizottság titkára — a kormány Nemzetiségi Tit­kárságának dolgozója Főnöd Zoltán — a szakbizottság elnöke — az Üj Szó kulturális rovatának' vezetője Ágh Tibor, a nagymegyeri zeneiskola tanára Gáspár Tibor, a Komáromi Általános Középiskola tanára Gyüre Lajos, kerületi népművelési szakfelügyelő, Kassa Kiss |őzsef, a Csemadok Központi Bizottságának levéltárosa, Pozsony Krausz Zoltán, a Járást Népművelést Ház dolgozója, Rozsnyó Kulcsár Tibor, a Pozsonyi Általános Középiskola tanára Marcell Béla, múzeumigazgató, Dunaszerdahely Mács József, a Hét főszerkesztőhelyettese, Pozsony Szokolay Imre mérnök, a Csehszlovák Rádió dolgozója, Besztercebánya Dr. Gály Iván, az Oj Szó főszerkesztőhelyettese, Pozsony Takács András, a Csemadok Központi Bizottságának titkára, Pozsony Tóth Sándor, a Népművelési Intézet Nemzetiségi Osztályának vezetője, Pozsony Veres János, a járási Népművelési Ház dolgozója, Rimaszombat Ön, mint az Oktatásügyi Szak­­bizottság elnöke, hogyan képzeli el a szakbizottság munkáját, ho­gyan képzelné el leghatékonyab­ban az együttműködést az iskola­ügyi szervekkel, a magyar nem­zetiségű miniszterhelyettessel? Dr. TURCZEL LAJOS: — Először azt tartom szüksé­gesnek megjegyezni, hogy az Ok­tatásügyi Szakbizottság nem önál­ló testület, hanem a Nemzetiségi Tanácsnak állandó bizottsági jel­leggel működő segédszerve. Mun­kájával — mely lényegében a ma­gyar iskolaügy területén végzendő helyzetfelmérésekből és azok alap­ján kidolgozott javaslatokból áll — az önigazgatás és az egyenran­gúság elvén alapuló nemzetiségi iskolaügy megteremtését igyekszik elősegíteni. A nemzetiségi iskola­ügy autonóm Irányítását csak megfelelő törvénnyel lehet meg­alapozni, biztosítani, — s az ilyen törvény (külön törvény, vagy a nemzetiségek gazdasági, politikai és kulturális jogállását szabályozó egységes törvénynek része J előké­szítéséhez az oktatásügyi Szakbi­zottság munkája fontos tényanya­gokat és irányelveket szolgáltat. Addig, amíg az önigazgatást biz­tosító és a diszkriminációt kizáró nemzetiségi Iskolatörvény nem rea­lizálódik, az Oktatásügyi Szakbi­zottságnak az a másik fő feladata, hogy a Nemzetiségi Tanács részére kidolgozott felméréseivel és ja­vaslataival hathatósan közremű­ködjön azoknak a sérelmeknek megszüntetésében, amelyek az it­teni magyar nemzetiséget az isko­laügy, terén sújtják (az óvodák, tanonciskolák, szakközépiskolák hálózatának elégtelensége stb. stb.) A másik dolog, amit az Oktatás­ügyi Szakbizottság munkájának közelebbi megvilágítása érdekében még meg kell jegyezni, a követ­kező: nemcsak az Oktatásügyi Szakbizottság, de a Nemzetiségi Tanács sem rendelkezik határo­zati, döntési joggal. A magyar, ukrán és szlovák tagokból álló Nemzetiségi Tanács hatásköre ar­ra szorítkozik, hogy a bizottságai által feltárt vagy megvizsgált anyagokat és kidolgozott javasla­tokat megvitassa és a velük kap­csolatban kialakult álláspontot (vagy álláspontokat) a döntésre illetékes szervek (kormány és kor­mányszervek) elé terjessze. Mit jelent ez? Azt, hogy az Ok­tatásügyi Szakbizottság, a többi szakbizottság és a Nemzetiségi Ta­nács munkájának eredményessége nagyon jelentős mértékben attól függ, hogy alkotmányos szerve­ink (kormány, Szlovák Nemzeti Ta­nács, Nemzeti Front) és a kebe­lükben működő rész-szervek hogy tartják be azt az elvet, amelyet a párt akcióprogramja úgy fejezett ki, hogy „a nemzetiségeknek jo­guk van önállóan és önigazgatás­sal dönteni az őket érintő kérdé­sekben“. Addig, amíg a specifikus nem­zetiségi kérdésekben való önigaz­gatásnak a törvényes alapjai, biz­tosítékai megvalósulnak (illetve: ahhoz is, hogy megvalósulhassa­nak), nagy szükség van arra, hogy a kormány és a Szlovák Nemzeti Tanács mellett működő nemzetisé­gi szervek (Nemzetiségi Titkár­ság, a nemzetiségi ügyekkel meg­bízott tárcanélküli minisztérium, Nemzetiségi Tanács, a nemzetiségi miniszter-helyettesek), valamint a Nemzeti Frontba tartozó Csema­dok elnöksége között a legszoro­sabb együttműködés valósuljon meg. Ami az Oktatásügyi Szakbizott­ságnak az oktatásügyi nemzetiségi miniszterhelyettessel való együtt­működését illeti, erre nézve a pozi­tív lehetőség már azáltal adva van, hogy Rácz miniszterhelyettes is tagja a szakbizottságnak. A minisz­terhelyettes és a szakbizottság kö­zötti szoros kapcsolatnak főleg azon a területen kell létrejönnie, amelyet a Szakbizottság másik fő feladataként jelöltünk meg: a nem­zetiségi oktatásügy konkrét sérel­meinek megszüntetésére irányuló erőfeszítéseiben. Miben látja jelentőségét az Ok­tatásügyi Szakbizottság létrehozá­sának? Es milyen szempontok ve­zették a Nemzetiségi Tanácsot és a Nemzetiségi Titkárságot a szak­­bizottság tagjainak kiválasztásá­ban? BÖSZÖRMÉNYI JÁNOS: — Az Oktatásügyi Szakbizottság létrehozásának jelentőségét első­sorban abban látom, hogy prece­denst teremt az önrendelkezés megvalósításához, minthogy kor­mányszinten ez az első olyan tes­tület, amelyben kizárólag az érde­kelt nemzetiség tagjai tevékeny­kednek. Végrehajtási jogköre ugyan nincs, de befolyását köz­vetve is érvényesítheti a Nemzeti­ségi Tanács és a Titkárság, vala­mint az Oktatásügyi Minisztérium Nemzetiségi Tanügyi Főigazgató­sága munkájában. Az Oktatásügyi Szakbizottság munkáját a Nemzeti­ségi Titkárság oktatás- és művelő­désügyi osztálya irányítja. Az Ok­tatásügyi Szakbizottság legfonto­sabb feladata abban van, hogy kidolgozza a hazai magyar Isko­laügy koncepcióját, kezdeménye­­zően vegyen részt a nemzetiségi Iskolaügyi törvény megalkotásá­ban, elemzések, felmérések és ja­vaslatok útján hozzájáruljon a csehszlovákiai magyar iskolaügy hálózatának jobb megszervezésé­hez, irányításának tökéletesítésé­hez és a szükséges intézmények és iskolaügyi szervek létrehozásá­hoz. A nemzetiségi alkotmány tör­vényben deklarált önigazgatási-ön­rendelkezési jog érvényesítésének érdekében egész sor nemzetiségi törvény előkészítése van folyamat­ban (sajtótörvény, egyesülési tör­vény, nyelvtörvény, művelődésügyi törvény és iskolaügyi törvény). E nemzetiségi törvények hivatottak majd biztosítani a nemzetiségi jo­gok szavatolt védelmét. Mivel az idő és a szükség egyaránt sürget bennünket, az Oktatásügyi Szakbi­zottság máris, hozzálátott a nem­zetiségi iskolaügyi törvény tézi­seinek megfogalmazásához, hogy a Nemzetiségi Tanács május—jú­nius hónapokban megvitathassa azokat a politikai irányelveket, amelyek feltehetően alapul szol­gálnak majd a törvényelőkészítő és törvényhozó szerveknek a nem­zetiségi jogok tételes kimondásá­nak megfogalmazásához. Azt hi­szem szükségtelen külön is hang­súlyozni, hogy ennek a munká­nak milyen óriási jelentősége van a hazai magyar iskolaügy tovább­fejlesztése szempontjából. Ezzel egyidőben az Oktatásügyi Szakbi­zottság hozzálátott a csehszlová­kiai magyar iskolaügy irányításá­val kapcsolatos tervek kidolgozá­sához, az iskolahálózat bővítését előirányzó program elkészítéséhez, valamint az anyanyelven folyó kül­földi főiskolai tanulmányok bizto­sítását célzó egyezménytervezet va­riánsainak megalkotásához. A Nem­zetiségi Titkárságon halmozódnak a panaszok, tornyosodnak a jogos követelések, amelyek az elmúlt évek mulasztásait sürgetik jóvá­tenni. Ezek a követelések főleg az óvodákkal, a tanoncképzéssel és a szakközépiskolákkal kapcso­latosak. Ezért az Oktatásügyi Szak­­bizottság ideiglenes jelleggel bíró munkacsoportokat létesített az óvódat, a tanonciskolái, valamint a szakközépiskolai problematika elemzésére. E munkacsoportok ve­zetői a szakbizottság specialistái, akik legkiválóbb szakembereinket vonják bele ebbe a munkába. Fel­tehető, hogy ehhez iskoláink és tantestületeink, valamint a szülők segítségét is igénybe veszik, Kö-

Next

/
Thumbnails
Contents