A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-25 / 21. szám
mája« 25. — 120 évvel ezelőtt született Frantláek Zenlsek cseh festőművész május 30. — 80 évvel ezelőtt szüle tett Edmond Konrád cseh Irő és drámaíró május 31. — 180 évvel ezelőtt halt meg Josef Haydn világhírű zeneszerző A Gsuhszlovákiai Magyarok Társa ilalml és Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő helyettesek MACS JÓZSEF és OZSVAM) ÁRPÁD Szerkesztők NAGY LÁSZLÓ NAGY LAJOS ORDODY KATALIN PÉTER LÁSZLÓ TARJÁM ANDOR GraHkai elrendezés: CSÁDER LÁSZLÓ Fényképész: PRANDL SÁNDOR Szerkesztőség: Bratislava, Ohchod ná (Szépiák) u. 7, i’ostafiók C '198. Telefon 533 114. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szőlő előfizetéseket el Intéz: PNS Gstredná expedíeia tlafce, Bratislava, Gottwaldovo néni. 48.VII. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,511 Kés. fél évre 39, - Kos, egész év re 78, - Kés. Kéziiatokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Intézkedések népgazdaságunk megszilárdítására — A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a két nemzeti köztársaság kormányával együtt mérlegelte az Idei évre Jóváhagyott gazdaságpolitika valóra váltásának lehetőségeit, és a szövetségi kormány, valamint a két nemzeti kormány nyilatkozatában kitűzött célok elérése érdekében és népgazdaságunk megszilárdítására törekedve konkrét intézkedéseket hagyott jóvá. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság gazdasági helyzete 1968-ban elsősorban a kereslet sohasem tapasztalt növekedése Jegyében, alakult ki, s a hazai piacra nehezedő szokatlanul erős nyomást csak rendkívül nagy erőfeszítésekkel lehetett áthidalnunk. Egyrészt annak voltunk tanúi, hogy a közszükségleti árucikkek gyártása és szállítása terén a gazdasági reform kedvező szempontjai érvényesültek (a termelés ruganyosabban alkalmazkodott a kereslethez, mint a múltban), másrészt olyan forrásokból kellett merítenünk, amelyek nem állhatnak bármikor rendelkezésünkre. A kormány például a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külföldi, elsősorban a szocialista országokban levő kinnlevőségeinek kiegyenlítését Igényelte, s ezeket az aktívákat egyrészt közszükségleti árucikkek behozatalára fordította, másrészt arra használta fel, hogy a csehszlovák exportalapokkal részben a hazai piacigényelt elégítette ki. Ezenkívül szükségessé vált az Is, hogy az árukészleteknek gyakran már a lehetőségek felső határát érintő csökkentésével kellett lehetővé tenni polgártársaink keresletének kielégítését. így például az egyre nagyobb méreteket öltő húsfogyasztást csak az tette lehetővé, hogy a gazdasági állatok állományát csökkentették. Sajnos, mindezek az Intézkedések sem billenthetik helyre a kínálat és a kereslet közötti egyensúlyt. A fogyasztói árak rendezésével kapcsolatban a bérek szabályozása Is múlhatatlanul szükséges, aminek abban kell megnyilvánulnia, hogy ha ipari üzemekben az engedélyezettnél 5 százalékkal több bért fizetnek ki, megkétszereződnek az üzem kötelező befizetései és 7 százalékos önkényes béremelés esetén négyszeresére emelkednek ezek a befizetések. Ez az Intézkedés nem vonatkozik azokra a vállalatokra, illetve üzemekre, ahol szombati és vasárnapi műszakokkal biztosítják a piac megfelelő ellátását. Az új intézkedések értelmében megadóztatják a mezőgazdasági dolgozók és más közületekben dolgozók keresetét is. Tekintettel az ország jelenlegi gazdasági helyzetére csak később kerülhet sor az Ipari, az építőipari, a mező-, erd^ és vlzgazdaságl dolgozók bőrének, Illetve fizetésének rendezésére. A kormány a fogyasztói árak módosítására tett intézkedéseiben szem előtt tartja azokat az Intézkedéseket, amelyekről a Szakszervezetek Központi Tanácsával már korábban megegyezett. Az 1969-es évre Jóváhagyott Intézkedések ahhoz a közös megegye“ zésen alapuló elvhez igazodnak, hogy Az átlagos reálbérek emelése nem lehet 2,5 százaléknál kisebb. Egyébként az árrendezés azon a feltételezésen alapszik, hogy a névleges bérek átlag 5,5—6 százalékkal emelkednek. A fogyasztói árak módosítása a lakosság különböző szociális rétegeinél a létfenntartási költségeknek átlag 1,7—3,1 százalékos növelését teszik szükségessé. Mindezzel összefüggésben a nemzeti kormányok s a Szövetségi Árbizottság kötelessége, hogy hatáskörükben gondosan Irányítsák s ellenőrizzék az árrendezésre vonatkozó intézkedések betartását. Szükséges lesz továbbá az is, hogy a további fejleményeknek megfelelően esetleg újabb javaslatok alapján sor kerüljön a többgyermekes családok és a nyugdíjasok létfenntartási költségeinek elemzésére, s ha szükséges Jövedelmük növelésére is. Az eddig elmondottakból megállapítjuk, hogy Csehszlovákia gazdasági helyzete súlyos. Nyilvánvaló tehát, hogy ehhez kell Igazodniuk a jóváhagyott intézkedéseknek. Kétségtelen, hogy az árrendezés meglassítja a lakosság életszínvonalának emelkedését. A kormány azonban minden jelenlegi nehézség ellenére Is megtesz mindent, hogy a reálbérek úgy emelkedjenek, ahogyan a Szakszervezetek Központi Tanácsával megkötött egyezmény megköveteli. Ez azonban nemcsak a kormánytól, hanem mindnyájunktól függ, mert valamennyien felelősek vagyunk a csehszlovák népgazdaság jövőjéért. A csehszlovák népgazdaság helyzete mégsem tragikus, mert bár jelenleg sok nehézséggel kell megküzdenie, elegendő tartalékkal rendelkezik, s az esélyei sem kilátástalanok. Lényegében Mindannyiunktól függ a jövő vagyis az, hogy népgazdaságunknak tovább is a nehézségek útján kell-e botorkálnia, vagy pedig a dolgozók határozottsága reménytkeltő lehetőségek felé irányítja. Sikeresebben akarunk gazdálkodni, de ezt semmi esetre sem tehetjük meg az eddigieknél következetesebb és népszerűtlen beavatkozások nélkül. Enélkül nem valósíthatjuk meg gazdasági reformunkat, s meddők lennének a gazdasági életünk kedvezőbbé változtatására irányuló őszinte törekvéseink Is. Tudjuk, hogy mindnyájan ismerjük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, és éppen ezért meg vagyunk róla győződve, hogy a dolgozók megértik a jóváhagyott intézkedések célját.