A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-18 / 20. szám
Mi ebből a tanulság ? Tamássy Zdenko — Szenes Iván szerzeménye Copyright by Zeneműkiadó Vállalat, Budapest foxtrot 1 Lp-ir-lak az é- le-lemből, mintegy téves lé- pést' 2. Le - ír- lak az é- le- tembőt, véget ér a játszma! 3. be-ir-lak az é-le-temből, el- in-du-lok más-haz' U. Le - ir- lak az é- te - fémből, mindent ú/ra kezdhetsz! Fm Dm7/s* G7 Cm C7 Fm leírlak az életemből, mintegy félre- ér- tést' Bo/onditol (ói1 Kijelentem komolyan, hogy utál -/á ra látsz ma1 Bobnditot- tó/! Mindenkinek joga van a nagy vegöllo ■ más-haz1 Bo/onditot- tő!1 Ne haragudj rám, ha mégis te leszel a vesz-tes' Bolonditot- tó!' B7 Cs a7 Cm Dl G7 Sokat hazudtál! Sokat hazudtál1 Sokai hazudtál' Sokat hazudtál' fzbelegyütt, esküszöm, a tavasz tevői- tál! Ezzel együtt, kimondom, a szerelem vöt- töt' Számomra a teqteljesebb csalódás vol- lát1 Ezzel együtt, o legnagyobb szerelem vol-tál/ Legfeljebb,hogy nem szabad túl hí - székenynek len- ni' _C____________Q1_________/_____________C_ $= Mi ebbál a tanulság ? Akad azért - bő- ven, C G7 / 3 m Mindazt, a- mit nekem szánsz, UZi-rt -i lit ci -« 3 J meg-kapod most A- kár-mit is Cili _______£. beszélek, nem szabadulsz tó - lem Nem szabadulsz tőlem1 Énekelte Fenyvesi Gabi A tulipánok és Rembrandt hazájában Jellegzetes rigi holland hás Nyugat európai // ■ / m orjarat .. Hága nevének holland kiejtésében találkozik először az utazó a németalföldi nyelv Jellegzetességét megadó kemény és majdhogynem toroköszörtllésre emlékeztető „h“-val. Nyelvi probléma nem akad annak számára, aki angolul vagy franciául beszél. Ha németül szólítja meg az utca hollandus emberét, az a maga anyanyelvén válaszol: egyrészt, mert ő maga nem hajlandó a második világháborúban meggyülöltek nyelvét használni, másrészt mert azt feltételezi, hogy aki németül tud, az megérti a németíöldit Is. Pedig aligha... Még írásban csak hagyján. Örökös rejtvényfejtéssel felér: ml mire is emlékeztet a németben? (Persze vannak furcsa kivételek: a villamosban például erre szólítják fel az utast — „bellen“, azaz csöngetni a leszállás Jelzésére. Furcsa lenne a német lg© Jelentésére gondolni, „bellen“ a Rajnán túl annyi, mint — „ugatni“!) Hollandusul vagy franciául vagy angolul egyformán sok zsörtölődést hall az ember manapság a tulipánok és szélmalmok, csatornák és Rembrandt-képek hazájában. Január elsején lépett ugyanis életbe az új, egységes fogyasztási adó, az az úgynevezett többletérték-adó. A végterméknél, a szolgáltatásnál ,stb. úgy Jelentkezik, hogy az árak és díjak egyszeriben 5, 10 vagy még több százalékkal emelkedtek ... A Közös Piac előírása nyomán vezette be a de Jong-kormány ezt az új adót, tavaly már Franciaországban és Nyugat-Németországban Is alkalmazták, mindkét helyen — legalábbis kezdetben — szintén feltornászta az árakat. (Még az NSZK-ban mutatkozott a legkevesebb drágulás, a nagy kínálat és a kisebb kereslet a piaci törvényeket érvényesítette az áralakulásban.) 1970. Január 1-én Belgium következik sorra a TVA rövidítésű új adónem alkalmazásában. Olaszországban még folyik a politikai vita. Az ultra-centrifuga Hollandiában a másik fő beszédtéma külpolitikai is, meg technikai Is: az atomiparban fontos újításnak számító holland találmány, az ultra-centrifuga felhasználáséra angol—nyugatnémet—holland pénzügyi társulás Jött létre. Egyfelől büszkeséget érezni a beszélgető partnerek szavaiban, hogy Íme, a kis Németalföld képes ilyen technikai-tudományos eredményre, másfelől sokan aggodalmaskodnak — és minden bizonnyal nem ok nélküli — hogy a bonniaknak most a hollandok is segítenek atomiparuk fejlesztésében... A dúsításra vonatkozó új atomeljárás, ez a bizonyos ultra-centrifuga úgy valósul meg, hogy egy 300 tonnás üzem épül meg Nagy-Britannában, egy további 25 tonnás üzem holland földön, az egészet működtető holding-társaságnak ugyancsak Hollandiában, de a nyugatnémet határ közelében, Almeloban lesz a központja. Németalföldön „UC Nederland“ ideiglenes névvel új vállalat létesült erre a célra. A részvevők neve sokat mond: a Philips az első, a Werkspoor-konszern a második, a Shell a harmadik, az állami bánya- és vegyipari csoport a negyedik. Az ultra-centrifuga a Közös Piacon ható politikai-gazdasági centrifugális erőt is megnöveli... Fokozza a nyomást a franciákra, akik továbbra is ellenállnak az angol belépési igénynek ős az „ötök“ (nyugatnémetek, olaszok, belgák, hollandok, luxemburgiak) törekvésének. Itt Hollandiában különösen érezni, hogy a politikai és gazdasági vezető körök mindent a Közös Piachoz való angol csatla-Rembrandt: Önarakáp
