A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-05-04 / 18. szám
olyan betegeket, akiket egyáltalán nen) gyógyíthatnak, mert nincs hozzá megfelelő szakorvosuk. Leginkább a pszichiáter hiányzik, nincs magyar elmegyógyász. Pedig elsősorban éppen a beszédből ismerhető fel, vajon igazán elmebeteg-e az illető. A tolmács itt nem segíti És az orvosok? Megkérdeztem, miért van itt ekkora orvoshiány. A válasz a következő: — Még az sem csábít ide orvosokat, hogy azonnal kaphatnak lakást, mert azt hiszik, hogy Királyhelmec a világ vége. Jóformán semmi szórakozási lehetőség nincsen. — Mi a kezdő orvosok fizetése? — Az első évben 1400,— korona brutto, a másodiktól a negyedik évig 1600,-— korona. Azután mehetnek szakorvosi vizsgára. Ha ez sikerül, utána legalább 300,— koronával emelkedik a fizetésük. — Mi a véleménye az ajándékokról? — Nagyon kellemetlen érzés, ha valamelyik betegem megajénlékoz kezelés, műtét- előtt vagy után ... Ha előtte adja, csodákat vár tőlem érte, ha utána, akkor pedig... Szóval érti! Ajándék nélkül is megteszünk minden tőlünk telhetőt. Beszéltem az ápolónőkkel és a nővérekkel is. Kiderül, hogy többen egészségügyi iskolára járnak még. Ha befejezik, kilencszáz korona lesz a fizetésük. Hát, ez bizony nem valami sok ... Mondjam azt, hogy ezért kár tanulni? És a szabad szombat? — Rossz nyelvek azt beszélik, hogy már nagyon sok azonnali beavatkozásra szoruló beteg halt meg a szabad szombatok miatt, mivel ilyenkor várniuk kell egészen hétfőig. Mi ebből az igazság? — Akik ezt mondják, rosszindulatúan rágalmaznak meg bennünket, legalábbis itt Királyhelmecen. Minden szombaton vannak ügyeletesek a kórházban, s rajtuk kívül otthon is ügyeletet tartanak többen. Ha telefonálnak értük, azonnal be kell jönniük a kórházba. Tehát ilyenkor ki sem mozdulhatnak otthonról. Történnek-e csodák? — Az a kérdés, mit nevezünk csodának. Előfordult már néhány olyan eset, amikor lemondtunk valakinek az életéről, és az illető fogta magát — és meggyógyult. Ilyen esetekben nagy szerepe van az önszuggesztiónak vagy valami „különleges" gyógyszerbe vetett bizalomnak. — Az operált betegek hány százaléka hal meg műtét közben? — Tizenötezer altatásra esik egy haláleset. Bizonyára érdekli, hogy milyen nálunk a gyermekhalandóság. Ezer gyerek közül 25—30 hal meg ezen a vidéken egy éves korig. — Több helyen hallottam azt a panaszt, hogy fürdőgyógykezelésre nem mindig a leginkább rászorulókat utalják be, hanem azokat, akik ki akarják pihenni a „fáradalmaikat“. — Ismét tévedési De nem mondhatjuk meg külön-külön mindenkinek, hogy a fürdőgyógykezelésre való beutalás nem az egészségügy kezében van, hanem a szakszervezetekében. Az egészségügy csupán Javaslatot adhat. Egy kis kórházi hangulat Adler elvtárs a kórház igazgatója, ő a legidősebb orvos a klrály-Bicäk Erzsébet nővér és kis ápoltja Molnár János felvételei helmed kórházban. Szobájában kissé mindig több füst van a kelleténél, mert szenvedélyes dohányos, de ez nem ártott meg eddig neki. Mosolyogva, derűsen szemléli a világot. • — Ügyes fiatal orvosok vannak nálunk. Tanulnak és tanítanak egyszerre. Idejük van rá, mert itt igazán nem sok alkalmuk van a szórakozásra. Iskolázásokat, tanfolyamokat rendeznek a nők és a fiatalok részére. Arra oktatják őket, hogyan élhetnek iotob, egészségesebb életet. Elégedett vagyok a munkájukkal, csak az a baj, hogy kevesebben vannak a kelleténél — mondja. Innét belülről jóval nagyobbnak hat a kórház, mint kívülről, s könnyen eltévedhetne benne az, aki először jár itt. A nővérek szinte nesztelenül suhannak végig a folyosókon, s az ember akaratlanul is csendesebben beszél a megszokottnál. De közben észreveszi, hogy kicsit túl sok ember várakozik itt a folyosókon. Valóban szükség lenne már új rendelőintézetek létesítésére. Csakhát hiányzik hozzá a pénz. Vagy a megértő jóakarat? Hiszen már évek óta kéri és követeli a Bodrogköz népe. A műtőben operálnak ... Egészen fiatal ember fekszik a műtőasztalon. Nem érez fájdalmat, különben is csak egy egyszerű vakbél-műtétről van szó. Hallom w, orvos csendes hangját, a műtős nővérek szavak nélkül is megértik egymást. Az orvos nem tesz egy felesleges mozdulatot sem. Még három operációja van hátra ma. Gyeireksirást hallunk ... Az apró teremtmények ugyancsak kítesznek magukért, mintha csak operaénekesnek készülnének, edzik a hangszálaikat. Némelyik viszont ügyet sem vet erre a hangversenyre, nyugodtan alszik. Nekik még rendben vannak az idegeik. Kórházi emlékek Vannak szép, piros színű emlékek, kacagtatók, és vannak feketék, szomorúak is, amelyeket legszívesebben elfelejtene az ember. de makacsul gyökeret vernek az emlékezetében, újra és újra előtérbe tolakodnak, igen gyakran megrontják az öröm, a boldogság óráit is. Ilyen szép, pirospántlikás emlék a kórház megnyitása, egy-egy sikeres gyógyulás, egy kedves évforduló, egy-egy köszönő levél, vagy pár hálálkodó sző, kiérdemelt elismerés ... Ilyen makacs, szomorúan fekete emlék viszont a következő: Meghalt egy ember, mert későn hozták be. Rossz ómen volt, de az orvosok nem babonásak, tudják hogy csodára nem képesek. Viszont a környék népe egy ideig másként vélekedett. Kitartó, lelkiismeretes munkával kellett megnyerniük a bodrogközieket. Meg is tették. Máskor a mentőkocsi sofőrjét majdnem meggyilkolták az úton, már torkán volt a borotva. Egy cígányasszonyt akart műtétre behozni, s a rokonai vissza akarták vitetni a péróba ... De inkább hagyjuk ezeket az emlékeket! . Zárszó helyett Készakarva nem írtam neveket. Dr. Argán Pál, igazgatóhelyettes Mindnyájukról úgysem • emlékezhettem volna meg egy riportban, pedig mindnyájan megérdemelnék ... Talán így jobb. Egyre távolodom a kórháztól, ablakszemei beleragyognak az éjszakába. Még orromban érzem a kórház szagát, látom az operáló orvos verítékes homlokát, hallom az ápolónők suttogó beszédét, és tudom, hogy amit ők csinálnak, az több mint hivatás. Valahol felsír egy újszülött... A műtőben a beteg fölé hajol valaki, aki most nem gondolhat a saját problémáira, mert akkor könnyen baj történhet. Meghalhat valaki a sebészkés alatt, és eggyel megszaporodnának a fekete emlékek. Valaki fáradtan hazamegy, legszívesebben lefeküdne, de hát a családnak is kell egy kis időt szentelni. Valaki a pénzét számolja, s azon töpreng, hogyan lehet megélni — és közben még tanulni is — nyolcszáz koronából. Valaki kérvényt ír — ki tudja, hányadikat. Egy kisfiú arról álmodik, hogy ő is oirvos lesz, a beteg embereknek új szívet ad: nagyobbat és melegebbet, mint amilyen volt... Olyat, amibe több szeretet fér! N. László Endre Dr. Gönczy Edit, a kórház fiatal orvosnője 17
