A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-06 / 14. szám
Beszélgetés Szőke Józseffel, a Csemadok új főtitkárával 1. Hogyan értékeli a Csemadok rendkívüli X. országos közgyűlésének munkáját? Feltétlenül pozitívan. Megszüntette azt a feszültséget, amely a megváltozott körülmények és a szervezet régi célkitűzései között keletkezett. Az 1968-as év ugyanis jelentős politikai változásokat hozott az ország életébe. A párt átértékelte mindazokat az alapvető politikai elképzeléseket, amelyekre Csehszlovákia társadalmi berendezkedése és állami élete épült. Az űj elvek az akcióprogramban nyertek megfogalmazást. Ezzel olyan üj feltételek teremtődtek, amelyekhez a Csemadoknak is igazodnia kellett. Kitágultak szervezetünk lehetőségei, űj útra léptünk mi is. Az a tény, hogy néhány hónap alatt megnőtt a szervezetünk iránti érdeklődés, hogy jelentősen szaporodott a taglétszámunk, hogy szervezetünk képviselőinek egyetlen év alatt több alkalma nyílt az ország nemzetiségi politikájának formálására, mint az előző húsz évben együttvéve, azt példázza, hogy helyes utat választottunk. Szervezetünk és a csehszlovákiai magyarság az elmúlt év kritikus pillanataiban magas szintű politikai tájékozottságról, öntudatról, józan felelősségről tett tanúságot. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy jól sáfárkodtunk a történelmi helyzet és a napi politika nyújtotta lehetőségekkel. Nem húzódtunk vissza semmitől, se az ország általános problémáinak megoldásától, sem a nemzetiségi politika bennünket annyira érintő alakításától. Szervezetünk tudatosan vállalta a szószóló, a csehszlovákiai magyarság nemzetiségi érdekei védelmezőjének szerepét. Csakis ennek az aktív politikai magatartásnak köszönhető, hogy alaposan megjavultak az esélyeink, hogy megnövekedett a Csemádok társadalmi súlya, a csehszlovákiai magyarság életében betöltött szerepe. Vagyis nagy lépést tettünk afelé, hogy a szocializmus . elveinek megfelelően népünk is kezébe vehesse sajátos dolgainak intézését, kifejezhesse szándékát az élet minden területén, kibontakoztathassa kultúráját, tehetségét és egész nemzetiségi létét. Ezek a politikai és társadalmi változások tették szükségessé a Csemadok rendkívüli közgyűlésének összehívását. Az ország szövetségi átszervezéséhez, a Nemzeti Front új politikájához, a megváltozott lehetőségekhez és szükség-A Hét társadalompolitikai melléklete 14 9 Felelős szerkesztő: Mfics Jőzsel letekhez hozzá kellett igazítani a szervezet munkáját. Olyan feladat ez, amit csakis a közgyűlés végezhetett el, s úgy gondolom, hogy el is végezte. A közgyűlésen elfogadott új program tükrözi a módosult szerepkört, az új feladatokat, azt a tényt, hogy szervezetünk tudatosan vállalja a csehszlovákiai magyarság érdekeinek szolgálatát, védelmét. Ennek megfelelően módosult a szervezeti szabályzat is, demokratikusabb lett, és így lehetőséget nyújt arra, hogy munkánkban bekapcsolódjék a csehszlovákiai magyarság minden haladó rétege. Az új központi bizottság és ellenőrző bizottság összetétele biztosítja a szervezet színvonalasabb vezetését, dinamikusabb munkáját. A közgyűlésen' jóleső érzéssel tapasztaltuk, hogy törekvéseink a maguk sokféleségében is egységesek, egyetlen egészet alkotnak, hogy szervezetünk az elmúlt év politikai kilengései ellenére egységes maradt. Sikerrel tisztáztunk sok olyan kérdést, amelyek eddig zavaróan hatottak szervezetünk munkájában. Azt a körülményt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy közgyűlésünk tanácskozását nemcsak a csehszlovákiai magyarság figyelte élénk érdeklődéssel, de a szlovák közélet tényezői is. A „konkurens erők“ előzetes zavart támasztó törekvése nem járt sikerrel. Ügy gondolom, hogy augusztusi magatartásunk felnyitotta a szlovákság széles rétegeinek a szemét. A rosszindulatú gyanúsítgatásnak, vádaskodásnak egyre kisebb a visszhangja. És ennek őszintén örülünk, mert csakis békés körülmények között rendezhetjük rendezetlen dolgainkat. 2. Milyen konkrét intézkedéseket tart halaszthatatlanul fontosnak a program egyes tételeinek realizálásához? Lehetetlen valamennyit felsorolni. A közgyűlés egyik határozata a központi bizottság feladatává teszi a programba foglalt és a szervezeti szabályzatban lefektetett általános feladatok és célkitűzések konkretizálását, hogy úgy mondjam, azok aprópénzre váltását. El kell döntenünk, hogy az egyes feladatokat mikor, hogyan és kinek a segítségével akarjuk valóra váltani, el kell döntenünk, melyek a fő és melyek a részlet feladatok, melyek közülük a siirgetőek. Ennek alapján általános távlati és rövid lejáratú konkrét munka terveket kell kidolgoznunk. Ezeket a központi bizottság legközelebbi ülése elé terjesztjük, és ha ott jóváhagyják őket, megkezdődhet az igazi munka, a tervbe foglalt feladatok teljesítése. Ez lenne az első lépés. Ezzel egyidőben tisztáznunk kell néhány elvi és gyakorlati kérdést.,Mindenekelőtt egészséges munkamegosztást kell kialakítanunk a kormány nemzetiségi hivatalával és a többi állami szervvel. El kell döntenünk, hogy ki mit fog csinálni. Hasonló együttműködést kell kialakítani a párt és a Nemzeti Front szerveivel, szervezeteivel, a gazdasági és politikai élet tényezőivel, a sajtó dolgozóival. Ami a legközelebbi konkrét feladatainkat illeti, közülük csak kettőt említek. 1. Sürgetnünk kell az alkotmánytörvénynek megfelelő konkrét nemzetiségi törvények kidolgozását és jóváhagyását. Nem mindegy, hogy ezek a törvények milyenek lesznek, korlátok-e vagy térnyitás, a nemzetiségi torzsalkodások, vagy az együttműködés feltételeinek a megteremtői. 2. Hogy a politikában távolabbi perspektívákat is nyissunk, egyik sürgető feladat Dél- Szlovákia, gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztési tervének a kidolgozása. Gondolom, beleszólhatunk abba, hogy miként, milyen irányba és milyen tempóban fejlesztik azt a vidéket, ahol a csehszlovákiai magyarság túlnyomó többsége él. Számunkra nem közömbös, hogy ez a fejlesztés a természeti és etnikai adottságok figyelembe vételével történik-e. Dgy gondolom, hogy az összállam és a regionális törekvések összeegyeztethetők. Nem vagyok idealista, nem hiszem, hogy a programba foglalt feladatokat minden nehézség nélkül teljesíthetjük. Lesznek gáncsoskodók. Nem mondhatok mást, mint amit a közgyűlésem is hangsúlyoztam: Le kell magunkról ráznunk a kiszolgáltatottság és a tehetetlenség érzését. Éppen az elmúlt év politikai csatározásai bizonyítják a legjobban, hogy nem is annyira kilátástalan a helyzetünk, mint ahogy azt magunkkal sokszor elhitetjük. Tudnunk kell, hogy jövőnk nem lezárt, előre megszabott, hogy a történelem emberek műve, amelyet magatartásunkkal, cselekedeteinkkel mi is hatékonyan formálhatunk. Ebből kifolyólag kétféle lehet a magatartásunk: aktív és passzív. Aktív, ha nemcsak az anyagi javak termelésébe kapcsolódunk bele, hanem az elosztásukba is, ha jtslenlegi kedvezőtlen államjogi helyzetünkbe nem nyugszunk bele, ha egyéni és társadalmi cselekedeteinkkel jobb íétkörülményeket teremtünk népünk számára, ha a politika minden rezdülését lehetőségeink növelésére használjuk fel, vagyis ha aktívan bekapcsolódunk szocialista államunk életébe s ezen belül megnöveljük politikai súlyunkat, befolyásunkat. Ha azonban passzívak maradunk, vagyis leülünk és várunk, hogy vagy az isten, vagy valaki más majd csak segít rajtunk, mindenre rábólintunk, ha belenyugszunk, hogy továbbra is mások beszéljenek a nevünkben, mások döntsenek a sor sunkról, ha elhallgatjuk a bajunkat, ha bezárkózunk szűkre szabott nemzetiségi világunkba, akkor nem jutunk előre. Én az aktív magatartás híve vagyok. Nézetem szerint ezt a hasznos magatartást kell elsajátítania a Csemadok tagjainak, szerveinek és szervezeteinek. 3. Milyen feladatok várnak a Csemadok szervezeteire, funkcionáriusaira a közgyűlés után? Lényegében szervezetünk névváltozása is kifejezi társadalmi funkciójának megnövekedését, azt a tényt, hogy kulturális-népnevelő munkája mellé társadalmi-politikai feladatokat is vállalt. A politika napi, gyakorlati feladatokat old meg. Következésképpen nekünk is ott kell lennünk mindenütt, ahol a társadalom, az állam a járás, a falu gyakorlati politikáját intézi. Tudjuk, hogy a gyakorlati döntéseket hozó és a gyakorlati teendőket végző szervek mindig válogathatnak a különböző elképzelések és le>hetőségek között, akárcsak a sakkozók számára, itt is egyszerre különböző lépések lehetségesek. A Csemadoknak is be kell kapcsolódnia a politika sakkjátszmáiba. Ehhez azonban ismernünk kell a játékszabályokat, kell hogy legyenek a saját szükségleteinknek megfelelő elképzeléseink, hogy a vita és a tanácskozás pergőtüzében érvényt szerezhessünk törekvéseinknek. Már említettem, hogy a gyakorlati feladatokat a Csemadok Központi Bizottsága hagyja jóvá. Ehhez igazítjuk majd a szervezet tevékenységét, a választott szervek munkáját és a funkciónárusok feladatát. Ki kell alakítanunk a szervezeti élet szilárd alapelveit, munkánk modern formáit. Az új szervezeti szabályzat kellő teret nyit a kezdeményezésre, kaput nyit a helyes törekvéseknek. Első sorban rajtunk és szorgalmunkon, képességeinken múlik, hogy a Csemadok betölti-e új küldetését.
