A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-04-06 / 14. szám
rolják, sikálják őket — meséli Vargáné. — Másnap kezdődik a nagyböjt, ed kell hát tüntetni még a nyomát is a zsírnak. Éppen ezért, akinek esze van, még nagycsütörtökön degeszre eszi magát, mert aztán feltámadásig csak tésztát meg zslrtalan főzeléket kap. No hát most még nem kell bőjtölnl, lássanak hát hozzá ehhez a házi kolbászhoz meg abált szalonnához s locsolgassák ezzel a vagy hatvanöt fokos kisüstivel — kínál mosolyogva a háziasszony. Virágvasárnapi megtisztulás Igen kedves és látványos húsvét előtti szokás Itt Gímesen, a patakban valő „megtisztulás“ is. Azért mondom, hogy itt Gímesen, mert sok Nyítra környéki falut bejártam már, de erről a szokásról másutt nem hallottam. Virágvasárnapon dívik és sok öreg meg fiatal űzi még manapság is. Alig plrkad még, amikor a gyönyörű népviseletbe öltözött asszonyok és lányok a közeli patakhoz sietnek. Itt azután jól lemossák magukról a „szenynyet“, hogy „megtisztult lélekkel“ várhassák a húsvétot. Sőt még azokra az öregekre és betegekre is gondolnak, akik nem jöhetnek velük a patakra: ezeknek vödörben viszik haza a vizet. Akad azonban sok kacagni valő bohóság is ezekben a valószínűleg Keresztelő Szent Jánossal kapcsolatos mosakodásokban. Nem egyszer lecsúszik a patak sima pallójáról valamelyik tipegő menyecske, ős fürdés lesz a mosakodás végei Hurcolják a banyát Azt tartják, hogy igen zárkózottak a Nyitra környéki magyar falvak népei. Én azonban inkább azt tapasztaltam, hogy nagyon is barátságosak, főképp ha egy kissé összeismerkednek az Idegennel. A Varga család is olyannyira megkedvelt bennünket, hogy kedvünkért még vendégeket is hívtak. Olyan öregeket, akikkel annak Idején Bartók Béla és Kodály Zoltán is beszélt. Ilyen például a hetvenegy esztendős Varga Andris bácsi, aki nemcsak igen sok glmesi nótát ismer, de a környék minden húsvéti népszokásáról is tud. 0 mesélte el azt az alsóbodoki „processziót“ is, amelyet még ma is űz a bodoki Ifjúság és amely igen ritka a nyitrai járásban. Banyahurcolásnak hívják, s eképpen mesélte el egy kis borozgatás közben az öreg: — Hát tudják, azokban a hajdani Időkben igen babonás volt a zoboraljl nép. Ilyenek voltak a bodokiak is, akik úgy féltek a dögvésztől, mint az ördög a szentelt víztől. Ezért aztán a bodoki lyányok banyaégetéssel „űzték ki“ falujukból e szörnyű nyavalyát. Ez egyben a tél kiűzését is jelentette. Virágvasárnapján még ma is rongyokba öltöztetnek egy bábut, végighurcolják a falun, a község határában meggyújtják rongyait s végül beledobják a legközelebbi tócsába. Ezután kezdik csak a húsvéti tojások gyűjtését, ez a „villőzés“ azonban már minálunk is szokás... Hel villő, haj villái Nos, ezt a felejthetetlenül szép villőzést már ml magunk is láttuk. Száz színű népviseletbe öltözött leánykák járják végig a falu házait. Egy-egy füzfaágat szépen felpántlikáznak vlrágvasérnep reggelén s minden Ismerőshöz emigy kopogtatnak be: — Van-e magiknak virágvasárnapjuk? — kántálják fennszóval. [ nyitott ablakon keresztül enyhe áprilisi szellő borzolgatja a hajunkat. Kocsink I halk zümmögéssel suhan a betonon, csupán a rádió harsog. Londoni tánczenével szórakoztat a sofőr, mi azonban ma kevésbé modern élvezetre vágyunk. Az idő kerekét szeretnénk visszaforgatni: a nyitrai járás magyar népi hagyományaiból akarunk egy csokorra valót szedni. Azokból a bodoki, pogrányi, zsérei, koloni és glmesl húsvéti szokásokból, amelyeket századok óta ismer ennek a kis magyar szigetnek a népe. Ezért nem érdekel a száguldó motor, a csillogó aszfalt és a modern táncmuzsika ma. Bartók és Kodály nyomait keressük. De vajon találunk-e még valamit a régi népszokásokból, a pompás viseletbői ebben a mi atomkorszakunkban? Fazék-szimfónia Glmes a főhadiszállásunk. A Csemadok helyi szervezetének pénztárosához „utalt“ be bennünket a járási instruktor, Szombath Ambrus barátunk. Azt hiszem, jobb helyre nem is Jöhettünk volna. Varga Ferencék ugyanis nemcsak kedvesek, nemcsak előzékenyek, de lakásukban a televízió és a fürdőszoba mellett a régi hagyományok is igen jól megférnek. így aztán náluk ismerjük meg az első húsvéti hagyományt. — Errefelé a Zobor alján nagycsütörtökön minden háznál nagy a csörömpölés az edényekkel. Sű— Hát tudják az úgy volt... ■— a régi szokásokat meséli — Köszönjük a szagos vizei, tessék egy pár „hl Varga Andris bácsi mes“ tojás. 6
