A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-04-06 / 14. szám

Darumadár gyere velem Dankú Pista szerzeményt) A mai számunkban a Nyílik a'rózsa című magyar núta- és nép­­dalverseny egyik gyBztesét mutatjuk be kedves olvasóinknak. 24 éves, az Allamt Déryné Színház tagja. A salgótarjáni döntőn az OR1 működési enge­délyét és Nógrád megye külön díját kapta. A zene, az ének nála családi örökség. Édesanyja, akt Szege­den zenetanárnő, már a bölcső­ben a muzikális hangra taní­totta. Nemsokkal az érettségi után a szolnoki Szigligeti Színházhoz került segédszínész­nek. Tehetségének híre hamar eljutott a fővárosba Is. Így ke­rült nem egész egy éve Buda­pestre az Állami Déryné Szín­házhoz. Első bemutatkozása mindjárt főszereppel kezdődött. Petőfi János vitézének Iluskáját ját­szotta, s a közel száz előadáson — a fővárosban és vtdéken egy­aránt — sok sikerben volt ré­sze. Ez a sikersorozat február elsejével tovább folytatódott — de már egy új darabban —, amikor a Dankó Pista című dal­játék nőt főszerepében mutatko­zott be. Amikor megkérdeztem, hova húz leginkább a szíve: a szín­padhoz, vagy a mikrofonhoz? — nagyon talpraesett választ kap­tam: „a színpadhoz, ahol éne­kelni is kellr Sok-sok operett­ben és muslcalbah szeretne ját­szani, s titkos álmai közé tar­tozik, hogy egyszer eljátszhassa a My fair Lady-ből Eliza sze­repét. Milyen ma a „Zöld ország“ Természetesen Grönlandról van szó, amelynek neve fordí­tásban „Zöld országot“ jelent. A szigetet 875-ben az izlandi Gurbjörn fedezte fel, s a X. és a XV. század között az izlan­diak kolonizálták. 1721-ben Grönlandot a dánok szállták meg s lakóit a keresztény hitre térítették. Később, 1953-ban ki­jelentették, hogy a sziget Dánia tengerentúli része, s mint ilyen közvetlen tartozéka. A második világháború óta az Egyesült Államok tart fenn légitámasz­pontot Grönlandon. A sziget kiterjedése kétmillió százhetvenötezer négyzetkilo­méter. Lakóinak száma 30 621.. Fővárosa a 2383 lakosú Godt­­haab. A sziget területének 76 %-át összefüggő jégpáncél bo­rítja. Dehát semmi sem olyan szép, mint ahogy az az első pillanat­ban — jelen esetben képeinken látszik: - Grönland területének mintegy öthatodát jégtakaró borítja, amely helyenként eléri a három kilométer vastagságot. A sziget többi része, amit ál­talában szárazföldnek nevez­nek, sziklás, csak néhány völgy füves, ahol birkát tenyészte­nek. A szigetnek éppen ez a zöld része ragadta meg felfedezőjé­nek fantáziáját olyannyira, hogy elnevezte Grönlandnak — Zöld országnak. A sziget lakóinak jó része, az eszkimók és az itt letelepült izlandiak utódai, főképp az or­szág északnyugati részén, nép­­művészeti tárgyak előállításá­ból él. Ha az ember az eszkimókról beszél, általában úgy képzeli, hogy jégkunyhókban élnek. Az igazság viszont az, hogy a szi­get lakosságának zöme apró faházakban vagy modern lakó­telepeken lakik. A kormány ar­ra törekszik, hogy a lakosság­nak minél nagyobb részét össz­pontosítva helyezze el, mert így teljes mértékben igénybe vehetik a szociális létesítmé­nyeket. A thulei „Bar Theatre“ desz­káiról száll a por a táncosok lába alatt. Ez azonban nem jel­legzetes Grönlandra. Éppen el­lenkezőleg. Kitűnő a levegő, amely igen jót tesz az asztmá­soknak. Észrevették ezt az uta­zási irodák is: a „romlatlan friss levegővel és zord szép­ségű természettel“ csalogatják a turistákat. Persze még eltart egy ideig, amíg Thuléból tu­ristaközpont lesz. Egyelőre az itt szolgáló amerikai katoná­kat szórakoztató ipar központ­ja. Számos amerikai katona töl­ti itt az újoncidejét és sok ra-B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents