A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-23 / 8. szám
Az Ipolysági hid Varga József felvételei egy híd története Váratlanul bukkan elénk a híd, árán épült fel az első híd. Ha a ha Ipolyság főteréről a vasútállomás felé tartunk. A városka emeletes házai elrejtik tekintetünk elől. Neoncsöves ostoroszlopoktól szegélyezetten folytatja az utat és Ívelt át az Ipoly folyó vizét. Tizenöt évvel ezelőtt készült ez a korszerű híd, amelynek hátán teher- és személykocsik száguldanak ki a városból és be a városba, gyakran azonban Európa távolabbi tájat felé ts, mert Warsawa—Kraków—Budapest irányába itt vezet a T-7-es nemzetközt útvonal. Az utazó, akt hétszáz esztendővel ezelőtt járt ezen a tájon a mat híd helyén már hidat talált. Valószínű, hogy csak tölgyfacölöpökből készült pilléreken nyugvó gerendázaton dübörgőit át hétszáz évvel előbb élt ősünk lova, ám híd volt az akkor is! Nem tudjuk mikor építették a legrégibb lpoly-hldat. A tatárjárás után 1266-ban Béla király az Ipolysági premontrei konventnek adományozta a híd vámszedésl jogát. Hétszáz esztendővel ezelőtt tehát már állt. Valószínű, hogy sok verejték, keserves embert munka korabeit technikai felkészültségre gondolunk, csak a tisztelet hangján szólhatunk hídépítő őseink munkájáról. A híd felépült és azóta furcsa sorsot él: hol leroskad a mélybe, hol felemelkedik és magához szorítja a két partot. Tanúskodik minden korról. Minden kor szándékáról. 1311-ben Csák Máté vezére, Vörös Rede felgyújtotta a hidat. Néhány év múlva az Ipolyságiak újra felépítették. Múltak az évtizedek és egymást váltották a századok. A gerendákat, amikor elkorhadtak, megrokkantak, kicserélték, de a híd állt 1552 nyarán, Drégely eleste után All búdat basa hadat kardcsapás nélkül foglalták el. Gyakran megtépázva, megszabadulva látták viszont a híd pallói ezeket a csapatokat, de sajnos még gyakrabban magyar rabok százaival és ezreivel visszatérve. A múló tdővel változott a kor, a híd azonban állt. 1645 augusztusában Rákóczy György hada vonult gyors menetben keresztül a hídon. Azták a labancok jöttek. Nemcsak hídrg volt szükségük, megsarcolták a Jelenleg a Jankó Kréf (régi Paraszt) utca végében van olyan eBIBpBkre épített híd, mint amilyen hajdanán állt a kőhíd helyén. hídépítő városka lakóit ts. Portánként hat kenyér, egy szekér széna és két fertály zab vettetett ki. A következő században vízbe roskad a híd. Nem bírja a küzdelmet legősibb ellenségével: a vízzel. 1769-ben erősen álló köhtdat építettek helyére a jezsuita papok. Az idén ünnepelhetné kétszáz éves fennállását, fia a háború pokoli törvénye szerint a németek fel nem robbantották volna. Pedig óvta a megyei rendelet születésétől kezdve. Kétnyelvű utasítássall Latinul így kezdődik: Vectlgal ctu se teloniatores ... Magyarul pedig emígyen: „A hidat annak rendi szerint, valamikor szükséges, csináltassák, tgaztttassák és ujíttassák, mert: Különben ha mint a följebb deciaráit punctumokat, megtartani elmulasztanák vagy nem akarnák, érdemekhez képest a büntetést el nem fogják kerülnyi." 1849. január 12-én úgy volt, hogy majdnem vízbe roskad a kőhíd. A várost Görgey ezredes, Guyon védte Csorich osztrák tábornokkal szemben. Csorich az Ipoly-híd felé irányította ágyúit, de a huszárok mindaddig védték a hidat, míg Guyon hada ki nem vonult a városból. A híd megmenekült. Még ez esztendő júliusában tanúja lehetett Grabbe orosz tábornok kozák lovasat átvonulásának. 1944 decemberében a híd felrobbantva bukott az Ipoly medrébe. A németek nem kímélték. Ma már csak a krónikában őrzött képek emlékeztetnek történetére. Tizenöt évvel ezelőtt épült fel a mat, igazán korszerű híd. Aktk építették, mindig azzal a céllal dolgoztak rajta, hogy ne pusztuljon el soha. Azt akarták, hogy a két partot összekösse a híd. ügy óhajtották, hogy a híd azokat az embereket szolgálta, akik barátságban, akarnak élni az Ipoly folyónak ezen és a túlsó felén. Ma már tudjuk, az ilyesmit pusztán csak óhajtant kevés. Dolgozat, küzdeni kell azért, hogy ne következzék be az a pillanat, amikor a tudomány és a munka gyönyörű alkotása, a híd, a barátság, összeroskad. HAJDŰ ANDRÁS A napokban az amerikai sajtó tragikus hírt röpített világgá: kéjgyilkosság áldozata lett Marina Habe. A sok hasonló eset közül azért emeljük ki ezt, mert a fiatal lány édesapja nem más, mint a magyar származású, Svájcban élő ismert iró, Hans Habe, aki valamikor Magyarországon mint Békés János látta meg a napvilágot. Anyja, Eioise Hardt amerikai színésznő az író harmadik, elváltán élő felesége. A 17 éves Marina örökölte anyja szépségét és apjának intelligenciáját, elbűvölő volt és robbanékony. Értelme, felfogása túlhaladta éveit. Kiváló képességei alapján az egyetemre is korábban vették fel. Hawaiban a honolului egyetemen filozófiát, angolt és történelmet A Kelet r es a Nyugat 20
