A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-23 / 8. szám
szfijnol le Munkácsy tenyerébe. Ezután a „Slralomház“ a párizsi Szalonban olyan feltűnést kelt, hogy a város leghíresebb képkereskedője azonnal elutazik Düsseldorfba, felkeresi Munkácsyt műtermében s összevásárol, amit csak lehet, azonkívül újabb megbízatásokkal látja el a „kimondhatatlan nevű mester“-t. Az alig huszonhat éves hajdani asztalosinas így lett hát Párizs egyik leghíresebb festője és rövidesen állandó lakója. Első párizsi éveiben keletkeznek realista ízű kompozíciói, valóságfestményei, mint a porosz—francia háború emlékeiből sarjadó „Tépéscsinálók“, a klasszikusan egyszerű „Köpülő asszony“, a „Rőzsehordó nő“, a meghitt „Búcsúzkodás“, majd legfontosabb műveinek hosszú sora, köztük a „Zálogház“, az „Éjjeli csavargók", „Milton“, mellyel elnyert a párizsi világkiállítás aranyérmét, a „Golgotha“, a „Kukoricatörés“, „Mozart utolsó pillanatai" és még sok-sok alkotás, melyek drámalságban, kifejező erőben, színtechnikában édestestvérei a „Krisztus Pilátus előtt“-nek. Az első kezdeti siker után azonban súlyos depresszió vesz rajta erőt. Gyermekkori megaláztatásai emlékének visszahatásaként alacsonyabbrendűségi érzés keríti hatalmába, nem hisz tehetségében, s már-már a tragédia szélére sodródik, mikor francia barátja, De Marches báró magával viszi colpachl birtokára, ahol a hatalmas park csendjében visszanyeri alkotóerejét. Ennek a periódusnak emlékét őrzik gyönyörű tájképei, melyeken a fák lombsátrain átszűrődő fény és árnyékhatás, a sötét és világos tónusok ellentéte épp azt a feszültséget és erőt kelti, mint figurális kompozícióin. Lényeges változás áll be életében, mikor feleségül veszi hirtelen elhalt barátjának özvegyét. A teljes anyagi jólét és függetlenség korszaka kezdődik ezzel. Fényűző palotájának szalonja a párizsi társadalmi élet központja lesz. ű maga azonban műtermében érzi magát a legjobban, ahol egymás után születnek remekművei, időnként helyet adva a kor Ízlésének megfelelő, könnyen eladható kosztümös életképeknek is. A nyolcvanas évek derekán munkaereje kezd megtörni, lappangó idegbaja újra jelentkezik, de még mindig dolgozik, s ekkor alkotja az Országház számára a „Honfoglalás“-t, valamint egyik utolsó művét, az „Ecce Homot“-t. Ekkor azonban már megtört, fáradt, kiégett beteg ember. Állapota olyan rohamosan hanyatlik, hogy ideggyógyintézetben helyezik el Bonn mellett, ahol 1900. május elsején megszabadítja szenvedéseitől a halál, és lezárja mozgalmas — fényben és árnyékban egyaránt bővelkedő — életének utolsó tragikus szakaszát. VARGA JÖZSEF MUNKÁCSY MIHÁLY Ha a látogató a budapesti Nemzeti Galéria első emeletén végiggyönyörködte a XIX. századi festészet mestereit s a teremből kilépve lélekben már felkészül a XX. század modernebb hangvételű műalkotásaira, a második emeletre vezető oszlopsor egyik beszögellésében még egy nem várt meglepetésben részesül. Egyetlen nagyméretű lenyűgöző hatású kép tárul a szemlélő elé. Lélegzetvisszafojtva, gyökeret vert lábbal és a készülő tragédiát átérezve szemléli Munkácsy Mihály híres képét, amelyen Krisztus Pilátus előtt várja, hogy elítéljék. A festőgéníusz ötnegyed századdal ezelőtt, 1844. február 20-án született Munkácson. A hírnévhez és a dicsőséghez vezető út kezdeti periódusában olyan rögös volt, hogy a gyermeki lélek érzékeny negatívján eltávolíthatatlan nyomokat hagyott. Ellentmondásként hat, hogy a legnagyobb magyar festőegyéniség, akihez a kortárs művészek közül csak a zenész Liszt mérhető, német eredetű ősök leszármazottja, akik a Lieb családi nevet viselték. Szülei azonban már olyan magyarok, hogy apja részt vesz a szabadságharcban, amiért börtönbe kerül, s ez okozza korai halálát. Hétéves a kis Mihály, mikor teljesen árván nagybátyja házába kerül, aki saját anyagi nehézségei miatt nem tudja taníttatni a fiút s rövidesen asztalosinasnak adja. Ezzel kezdetét veszi a serdülő fiúcska megpróbáltatásainak hosszú sora. Felszabadulása után koplalva és nyomorogva Aradon dolgozik mint asztaloslegény, majd súlyos betegen újra rokonainál talál menedéket. Egyéves betegségének volt azonban egy pozitívuma is. Ekkor kezdi magát művelni, olvas, verseket is ír, és főleg egyre többet rajzol. Ezután kerül majdani pártfogójához és atyai barátjához, Szamossy Elek Jőnevű festőhöz, aki alapos képzőművészeti oktatásban részesíti s ezzel megalapozza Munkácsynak a világhír felé vezető útját. Az elkövetkező hét évben lázasan tanul, rengeteget fest, főleg olyan képeket, melyek saját emlékeiből merítik témájukat, s így jut el Pesten, Bécsen és Münchenen át Düsseldorfba, ahol megfesti, éppen száz évvel ezelőtt azt a művét, mely megnyitja előtte a világhír kapuját. A mű a „Siralomház“, melyért egy amerikai műbarát nem kevesebb, mint kétezer tallért Több emberség és megértés kellene Garamkálna nem nagy község. Júl megalapozott 6a Júl jövedelmező szövetkezete van. A Csemadok taglétszáma pedig közel jár a háromszázhoz. A helyi szervezet húszéves múltra tekint vissza. A tavaly januárban megindult demokratizálódási folyamat ás különösen a Csemadok Központi Bizottságának márciusi beadványa, amelyet a tagság megvitatott, új értelmet ás irányvonalat adott a helyi szervezet inunkájánakl A megélénkült tevékenység nyomán már must a téli hónapokban megnyugtató eredmények születtek. A színjátszó csoport januárban egy jól sikerült vígjátékot mutatott be. Február elsején pedig az Ifjúság bevonásával esztrádestet rendezett óriási sikerrel. Utóbbi elsősorban Patassy Elek iskolaigazgató érdeme. Az ez évi tervek között még számos más rendezvény szerepel. Megemlékeznek a Magyar és a Szlovák Tanácsköztársaság S0. évfordulóján a községben elesett vöröskatonákról, valamint a Csemadok megalakulásának 20. évfordulójáról. író-olvasó találkozót is terveznek Továbbá szeretnék felújítani a világháborúban elesetteknek és a vöröskatonáknak a községi parkban álló emlékművét. Ebben az ügyben már többször tettek javaslatot a helyi nemzeti bizottságnak és a többi tömegszervezetnek. A Csemadok helyi szervezete 5000 koronát is felajánlott erre a célra. Az ügy azóta is alszik. Ogy mondják, hogy gazdasági okok miatt. Vagy talán hiányzik a megértés? Úgy hiszem, hogy emberséggel és megértéssel minden megoldható. SZTRIBULA SÁNDOR Kezdenek ismét magukra találni a kuntapolcaiak A rozsnyól járásban, a csetneki völgyben fekszik a kis magyar falu, Kuntapolca. Lakosainak száma mindössze 800. Három évvel ezelűtt szétesett a tánccsoport, pedig már országszerte kezdett híressé válni: több Ízben elnyerte a Csemadok vándorzászlaját. A sikerek után egyszerre csend lett. Hiányzott valaki, aki foglalkozott volna a fiatalokkal, aki tanította volna őket. Az utóbbi Időben Kuntapolcán is megváltozott a helyzet, jött egy magyar tanítónő, akinek férje kuntapolcai, és hazaköltöztek. Ez nagy segítséget jelentett a helyi Csemadokszervezetnek. A múlt év folyamán már három esztrádműsort tanulnak be és Író-olvasó találkozót rendeztek Lackóné Kiss Ibolya Irónóvel, valamint Gyurcsó István költővel. A múlt év végén pedig ismét bemutattak egy új esztrádműsort. Bódis Lászlóné tanítónő azonban nemcsak felnőttekkel foglalkozik, hanem a legflatalabbak-B'idis Lászlóné, a Csemadok kuntapolcai helyt csoport/dnak kultúrfelelöse. kai is: igyekszik velük megszerettetni a színjátszást. Az Iskolásgyerekek január első felében nagy sikerrel mutattak be egy mesejátékot. Nagyon sokat jelent egy falunak az, ha van valaki, aki fáradságot nem ismerve, szabad idejének feláldozásával dolgozik a falu kultúrájának felemelése érdekében. Bódis Lászlóné tanítónő ezek közé tartozik. DRENKÖ LÁSZLÓ levelezőink
