A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-16 / 7. szám

A ragyogó reneszánsz kultúra pedig napjainkban Is meghatározza az európai képzőművészet útját.

Hogy Borsos Miklós művészete mennyiben hasonlít az említett kultúrákhoz, azt leginkább a „pannon szellem“ bizonyltja, mely a görög-római tradíciók és a magyar múlt frigyéből született. E szellem egyik éltetője a Balaton varázsos tája, s épp ezért a mester művészete elképzelhetetlen a Balaton ihlető ereje nélkül. Ez a táj élteti művészetében a mítoszt és az époszt, ennek élményeiből élednek újjá szobraiban a görög mitológia alakjai, a titokzatos szirének és a tragédiát látó Orfeusz. Célja a görög humánum és a legmodernebb plasztikai formák agybefogása. Szobrász! munkásságában a természetben rejlő formaképző erőt akarja követni. Életművét végigkísérik a festő és Író társairól (Lyka, Barcsay, Szabó Lőrinc, Egy József, Kassák Lajos) faragott, néha megrázó erejű portréi, valamint drámai mlntázású plakettjei és lemezdomborltásal (Siralomház, Hommage a Picasso).

Életútját Így mondja el:

— Nagyszebenben, a gimnáziumi évek idején határoztam el, hogy festő leszek. Édesapám ipari aranyműves volt, s műhelyében inaskodtam. Amikor megvolt a festői segédlevelem, feljöttem Pestre, hogy a Képzőművészeti Főiskolára jelentkezzem. Próbálkozásom sikertelen volt, s így kerültem Firenzébe, ahol minden kor kultúrája felvonult. Gazdag élményekkel és olthatatlan becsvággyal térve haza újból próbálkoztam a főiskolán, de ezúttal sem szegődött mellém a szerencse.

SellO Imárványj

1925-ben volt az első bemutatkozásom a nagyközönség előtt, amikor Győrben kiállították Krisztus-plakettemet. Majd újból vándorbotot fogva 1926—1933-ig gyalog Jártam be az egész Észak- Olaszországot és eljutottam a franciaországi Marsallle-be és Sedanba is, hogy az antik művészet mellett a modern törekvések levegőjét is magamba szívjam.

Hazatérve kezdtem el foglalkozni a szobrászattal, de a háború Időszaka és a Rákosl-éra dogmatikusan értelmezett szocialista realizmusa, melynek során uralkodóvá vált a külsőséges naturalizmus, űrt hagyott munkásságomban. Ebben az Időszakban leginkább érmek készítésével foglalkoztam.

— Ml ihleti művészetét? — tettem fel a kérdést a mesternek.

— Például az óriási tér, tengert idézni a Balaton partján, ős állandóan foglalkoztatnak az emberi lét kérdései, a genezis. Például a szerelem, a szép női forma, az emberi élet és környezete.

— Hogyan készül el egy mű, hogyan fogalmazódik meg egy téma?

— Nálam minden emberi formát Olt; a gondolat a látvánnyal mindig összefügg. Ha képzeletvilágomban megszületik egy mű, formálom, érlelem, de sohasem alakítom át, mert mindig az első gondolat a legjobb, a legtisztább, a legnyugodtabb. Ez a képzeletbeli felépítmény legtöbbször két évig is eltart, s csak azután fogom kezembe a vésőt és készítem el a müvet.

„Salamis“ /márvány) Derkovlts Gyula bronz portréja

— Nemrégen készült el a szombathelyi zeneiskola részére a Kodály-portré, a pécsváradl Iskolaudvarba pedig Szent István portréja került. Most Kanizsai Dorottyáról készítek szobrot; ezt a siklósi várban helyezik el, s figurájával drámai alakot akarok megtestesíteni.

Hogy ml minden készült már a mester keze alatt, Íme egy kis Ize- Htó: rajzok Ady verseihez és novelláihoz, linómetszetek, Illusztrációk Arany, Mikszáth és Juhász Gyula könyveihez, hidegtű karcok, érmek a világirodalom legnagyobb- Jalról, valamint szenzációs szobrai. Néhány a sok közül: Orfeusz, Énekek éneke, Godotra várva, Llghea I—II. Germinacio, Salamis, Sellő, valamint Szabó Lőrinc, Kassák, Radnóti, Derkovlts portréi és még ki tudja, meddig sorolhatnám a szebbnél szebb remekbe szabott alkotásokat.

Az is köztudott, hogy Borsos Miklós kezének a toll íb készséggel engedelmeskedik. Kedvenc szórakozása a verselés és nem utolsó sorban a zene. Szerinte e műfajok szorosan kapcsolódnak mesterségéhez, egy-egy vers, vagy a hegedű síró hangja sokszor a kövekben szólal meg: a kövek életre kelnek...

BIRICZ TIBOR