A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-16 / 7. szám

Száz évvel ezelőtt született Nagyezsda Konsztantyinova Krupszkfija, Lenin felesége, a kommunista mozgalom harcosa, kiváló pedagógus. Leninnel együtt Szibériában volt száműzetésben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után mint a közoktatásügyi népbiztosság tagja, illetve népbiztos helyettes jelentős részt vállalt a szovjet oktatásügy megszervezésében és a szovjet pedagógia tudományos alapjainak kidolgozásában.

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetséginek hetilapja. Megjelenik minden vasárnap

Főszerkesztő: MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő helyettesek:

MACS JÓZSEF, OZSVALD ÁRPÁD

Szerkesztők:

NAGY LÁSZLÓ NAGY LAJOS ORDÜDY KATALIN S»MKÖ TIBOR TARJÁNI ANDOR

Grafikai elrendezés:

CSÁDKR LÁSZLÓ

Fényképész:

PRANDL SÁNDOR

Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 9 Postafiók C 398. Tele fon 533 04.

Terjeszti a Posta Hfrlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő.

Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII.

Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stúrova 4.

Előfizetési díj negyed évre 19,50 K£s, fél évre 39,— Kés, egész évre 78,— Kés.

Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Nem kezdjük üres kénél

A 2ivot című szlovák képes hetilap egyik száma érdekes interjút közölt Jozef Rosa mérnökkel, a pozsonyi Közgazdasági Főiskola rektorával. Mivel úgy véljük, hogy az interjú olvasóink érdeklődésére is számot tarthat, kivonatosan közöljük.

Az új államjcigl rendezés következtében nagy feladatok várnak a szlovákiai népgazdaságra — mondotta Rosa mérnök. — Azt Is mondhatnánk, hogy Szlovákia államvizsgákra készül. Az első vizsgák 1975-ben lesznek esedékesek, amikor az első szlovák hétéves tervről kell majd számot adni. A következők 1980-ban, azaz újabb öt-hét év múlva. Azzal számolunk ugyanis, hogy ebben az Időben a szlovák és a cseh területek gazdasági színvonala kiegyenlítődik.

Népünk csak abban az esetben vizsgázhat le eredményesen, ha jó „tankönyvekhez“, tehetséges „tanítókhoz“ Jut és ha becsületesen fog dolgozni. „Iskolai segédeszköz“ képletesen szólva, mindaz, amit az elmúlt húsz, Illetve ötven év alatt felépítettünk. Nemcsak a nemzett vagyont, hanem nyersanyag készletünket, továbbá népünk tehetségét és eszét is fia sorolhatjuk. ,

Ismertethetne néhány számot Szlovákia népgazdaságáról?

Szegény ország vagyunk — hallani gyakran. Én inkább azt mondanám, gazdasági lehetőségeink viszonylag nagyok, de eddig bűnös módon, kevéssé használtuk ki őket. Hozzávetőleges számítások szerint, Szlovákia nemzeti vagyonának értéke mintegy ezer milliárd korona s ennek kb. 6 százaléka (azaz kb. hatvan milliárd korona) jelenti az évi nemzeti jövedelmet. Nem mondanám azt, hogy rossz termelők, inkább azt, hogy rossz számítók s ami még ennél Is rosszabb, gyatra kereskedők vagyunk.

Jellemezné, hogyan gazdálkodunk a meglévő gazdagsággal?

Például: Szlovákia erdőterülete az ország vagyonának egy százalékaként szerepel a gazdasági kimu'atásokban. Ez erdeink nyilvánvaló alábecsülése. Véleményem szerint az erdőterületek értéke nem lehet kevesebb az összérték 10 százalékánál. Ugyanez a helyzet a fakészletek értékének felbecsülésénél, ami állítólag a nemzeti vagyon összértékének öt százalékát jelenti.

Nem tudom, miért kellene ilyen felelőtlenül gazdálkodni. Nem hiszem, hogy okunk lenne arra, hogy valakinek jogtalan és nem megérdemelt jövedelmet engedjünk át. Annak a feltevésnek, hogy Szlovákia népgazdasága ráfizetéses, a nemzeti vagyon alábecslésében, a statisztikai kimutatások elferdítésében kell keresni az okait, és el kell utasítani a hasonló feltevéseket. Tisztességes vállalkozók módjára akarunk termelni és kereskedni, úgy akarunk kalkulálni és számolni, ahogy az egy jónevü kereskedőhöz illik.

Szlovákiában az egyik legkomolyabb és legégetőbb probléma a munkaerő-gazdálkodás terén mutatkozott. Milyenek a kilátásaink ezen a területen?

A nemzeti vagyon legértékesebb tényezője: a dolgozók, ez a ml aranytartalékunk, amit azonban az eddigi statisztikai számítások nem vesznek tekintetbe. 1971 és 1975 között Szlovákia területén 180 000 új munkaerőt kell elhelyeznünk.

Ezenkívül azok számára is munkalehetőséget kell biztosítanunk, akiket a mezőgazdaság felszabadít. Az első termelői szektorban ugyanis csökkenteni akarjuk az alkalmazottak számát (főleg a mezőgazdaságban) és az Így felszabadult munkaerőnek kb. felét a második szektorba, főleg a fejlett modern ipari ágazatokba irányítjuk. A fennmaradó, illetve a közben felnövekedett munkaerőtartalékot a harmadik szektorba, azaz az iskolaügy, az építőipar, a szolgáltatások területére irányítjuk.

Népgazdaságunk jelenlegi helyzete igazán nem rózsás, ön szerint hol kell keresnünk a kiutat?

Ügy vélem, mindenekelőtt meg kell szabadulnunk néhány nem célravezető módszertől. Túlértékeljük a bérezés különböző formáinak hatékonyságát, ahelyett, hogy teljes figyelmünket a termelés problémáira fordítanánk; azt kell termelnünk amire az egyes embernek és a társadalomnak szüksége van. üzemeinkben szigorú termelési rendet kell bevezetnünk,

a termelés hatékonyságának legfontosabb ellenőre a termelt árú devizaértáke lesz. Ebből következik, hogy az új szlovák kormánynak minél előbb ki kell dolgoznia a szubvenciók és az állami támogatások fokozatos és következetes korlátozásának a programját.

De hogyan kell ezt elkezdeni?

Nem állunk olyan rosszul, mint azt sokan hiszik. Vannak jövedelmező üzemeink, amelyek a külföldi piacokon Is bátran állják a versenyt, ilyen termelési ágazat pl. a cipőipar, amely 22 korona ráfordítással termel egy dollárt s ez a hivatalos 28 koronás árfolyammal szemben Igen kedvező eredmény. Viszont vannak üzemeink, amelyek egy dollárt drágán, sokszor ötven koronánál Is nagyobb ráfordítással termelnek.

Sokan azt tartják: a szlovák ipar legfőbb hiányossága, bogy nem teljes, kevés a készárut gyártó üzem, állítólag ez okozza kis hatékonyságát és ráftzetésességét.

Mindent összevetve, azt kell mondanunk, hogy ipari üzemeink zöme versenyképes, Számos Ipari, ágazatra csupán ráragadt, hogy nem termel rentábilisan. Ennek két oka van.

Az első: néhány árunak indokolatlanul alacsonyan állapították meg a nagykereskedelmi árát, holott a világpiaci árak Jóval magasabbat is megengednének. Másodszor: a nyers- és az alapanyagok termelésének alábecsülése. Igaz viszont, hogy át kell szervezni iparunk bizonyos ágazatait, vagyis a félkészárút gyártó üzemeket készárut gyártó üzemekkel kell kiegészíteni.

Véleményem szerint a szlovákiai vállalatok vezetőinek rendelkezniük kell annyi szakmai büszkeséggel, hogy ne engedjék oktalanul megvádolni magukat kis rentabilitással, csupán azért, mert a tervhivatal igazságtalanul szabta meg termékeik árát, vagy mert megakadályozták, hogy a termelést teljessé tegyék. A termelési program tisztaságáról szóló elmélettel tönkretettünk nem egy régebben "jól jőve detmező szlovákiai üzemet.

Ugyancsak a ráfizetéses termelők kategóriájába szállítottuk te földművesszövetkezeteink dolgozóit azzal, hogy súlyos bűnnek •minősítettük kisipari termelő vállalatok létrehozását a szövetkezetek mellett, továbbá a feldolgozó üzemek létrehozásának követelményeit. A mezőgazdasági termékeket még ma is az egész ország kárára nagy távolságokra szállítjuk a feldolgozó üzemekbe. A termelőket az .is érdekli, hogy a jelenlegi rendszerben a fő jövedelmi forrást a termelés végső fázisa, vagyis a készárugyártás nyújtja.

Külön kategóriába tartoznak azok az üzemek, amelyek összehasonlítva az ún. jobb üzemekkel, rosszabb felszereléssel rendelkeznek. Sok esetben az ilyen üzem jobb termelési eredményeket ér el, mint egyegy jól berendezett üzem. A valóságban viszont az eredményesebb üzemet értékelik gyengébbnek.

A szlovákiai vállalkozóknak olyan ütra kell lépniük, amelyen lehetetlenné válik a termékek értékének, mint pl. a faipari termékek, a hengerelt vasáru, nikkel, alumínium, búza és egy egész sor más termék értékének önkényes felbecsülése, olyan útra, hogy megszűnjenek azok az akadályok, amelyek eddig fékezték vagy lehetetlenné tették egy-egy termelési folyamat komplettizálását.

Egyszóval: derűlátóan tekint a szlovák népgazdaság jövőjére?

A leghelyesebb, ha a szlovákiai gazdaság helyzetét nem nézzük rózsaszín szemüvegen keresztül. Másrészt semmi sem indokolja, hogy feladjuk józan derűlátásunkat. Legjobb, ha e téren is tiszta vizet öntünk a szlovák szocialista vállalkozók poharába. A szlovákiai népgazdaság rendelkezik saját természetes energiával: egyik gazdasági alapköve ez a

most létrejött államszövetségnek, és már ma is méltó partnere, mégha fiatalabb testvére is, a cseh népgazdaságnak.

Azt hiszem, feltételeink és lehetőségeink gyümülcsöztetéséhez a szlovákiai népgazdaság tehetséges szervezőket talál, akik képesek lesznek népünk mun kaszeretetét, ötletgazdagságát és szerénységét e-any nyá változtatni.

(ZS. n. 1.)