A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-09 / 6. szám

'arii/ Ionos, Szánló Lauranna. (Ionos igszedeigő cimü jelenetben Nem az óvónő hibás I Mács József: Szülök és elsóosztályosok c. cikkének elolvasása után. vettem kezembe a tollat. Pelsócl lakos vagyok, 1965-ben végeztem a losonci Pedagógiai Iskolában. Érettségi után blába küldtem be kérvé­nyemet a rozsnyói JNB oktatásügyi szakosztályához, kérve, hogy ossza­nak be a pelsócl óvodába, szeretnék ott tanítani, nem tettek eleget ké­résemnek. Dereskre kerültem, ahol szívesen tanítottam. Igaz, kissé távol esett lakóhelyemtől, s ez nem valami örvendetes. Közben férjhez men­tem, s a férjem megértette, hogy továbbra Is ott kell tanítanom. Kis­fiúnk megszületése után azonban ez már nem volt lehetséges. Anyasági szabadságom Idején ismét kérvénnyel fordultam a járás oktatásügyi szakosztályához, miért szeretnék Pelsőcön tanítani. Azt gondoltam, sze­rencsésebb leszek, Többször jártam személyesen is Rozsnyón, sőt biz­tatást is kaptam, de az ígéret csak Ígéret maradt. Silling Mlklósné szavalt Idézem: „S van-e nálunk egyáltalán magyar óvónőképzés, ha Pel só ere nem jut a végzett növendékekből?“ A fentebb elmondottakból is látható, hogy van. Sajnos, nem az óvónők hibáztathatok azért, hogy nem segíthetnek Iluskának és a többieknek. Tudom, nemcsak a Kis Józsefék és ifj. Silling Mlklósék gondja ez Pelsőcön. Már többen Is kér­dezték, mlárt nem tanítok Pelsőcön. (Mit tehetek, ha az odahelyezésemet nem tudom elintézni? Hálás lennék, ha a szerkesztőség segítené az át­helyezésemet. VARGA JÁNOSNÉ, Pelsőc levelezőink nuláshoz való helyes viszonyra az Önök Iskoláján és a családban tett szert.. KöszOnetUnket és elis­merésünket fejezzük ki önöknek neveléséért és Itt küldjük Attila fényképét. Vltek Bohumtl alezredes“ Íme' az „érvényesülés“ egyik eklatáns példája. Pártunk és kor­mányunk felismerte az anyanyel­ven való oktatásnak mint a neve­lés egyik legfontosabb tényezőjé­nek jelentőségét, s ez kapott he­lyet a nemzetiségek jogi helyze­tét szabályozó alkotmánytörvény harmadik cikkelyében, mely ki-' mondja, hogy a nemzetiségek tag­jainak a törvény biztosítja az anyanyelvűkén való művelődés jo­gát, továbbá, hogy egyetlen pol­gárnak sem lehet a politikai, a gazdasági vagy a társadalmi élet­ben való érvényesülésénél a hát­rányára, bármelyik nemzetiséghez tartozik Is. Meggyőződésem, hogy odaadóbb és jobb honfi az, aki megmaradt hűen annak, aminek született, nem tagadja meg mivoltát, mert aki ezt nem vallja magáénak, másról is könnyen lemond. MOLNÁR ZOLTÁN A búcsi fiatalok bemutatkozása Kii/ségünk kulturális életével nemcsak a sajtó, hanem a Escliszlo vákiai Magyar Rádió is többízben foglalkozott Ebből arra kiivetkez telhetünk, hogy az Ilit) lelket számláló község szereti es igényli a színvonalas kultúrál. A közelmúltra, sót a regelihi evekre is vissza tekintve alig találunk egy évet, hogy a helyi műkedvelő gárda ne mutatkozott volna he. Evenként ujahb és újabb arcokkal találkozunk a búcsi színpadon Ez alkalommal 47 fiatal készült fel az előadásra. A műsor első tele ben a (Némáitok helyi szervezetének l.ant Irodalmi Színpada lépett színre a magyar népköltészet szerelmes verseiből készült iisszcállí fással. A második részben pedig a Klapka (lyörgy Ifjúsági Klub eszi rádcsoportja szerepelt. Ekkor lépett fel első ízbui községünk lakói elolt újonnan alakult gitárcgyiittosiiiik. A továbbiakliau jeleneteket, humoros verseket, ének- és zenekari számokat, modern tanchemotn tót láthatott a közönség. Kissé talán megszokottnak tűnik az a megjegyzés, hogy a uagys/a mii csoport lelkesedése, játszani akarása hozta leire ezi a sikeres előadást. Igen. Fiataljaink szórakozni és szórakoztatni akartak. E In rekvésük teljes mértékbeli sikerült. A kél rendezőt sok szabadidői igénylő munkájáért kárpótolta a közönség elismerése. SZOBI KAI,MAN, Búi: Egy a sok közül Nyitrán először Minden szülő örömmel veszi tu­domásul, hogy szeptemberben már Iskolás lesz a lánya, fia. Titok­ban, szive mélyén félve gondol ar­ra Is, hogyan állja meg a helyét az Iskolában? Sokan tanácsot kér­nek a pedagógustól: „Mit taná­csol, mit tegyek?“ A tájékozatlan­ság és nevelési feladatok körében való jártasság hiányában egyik­­másik Ismerősöm minden alapo­sabb megfontolás nélkül, túlzó, le­kicsinylő megállapítással mondja: „Szlovák Iskolába adom a gyere­kemet, hogy Jobban érvényesül­jön.“ A szokástól eltérően nem egy pedagógiai vitát akarok elindítani, nem Comeniusnak a Dldactlca Magnóban (Nagy Oktatástanban) 340 éve lefektetett tudományos pedagógiai elveire kívánok hivat­kozni, melyek közül a természet­­szerűség, az anyanyelven való ok­tatás, a fokozatosság, a tudatosság, a szilárdság és a szemléletesség oktatómunkánknak ma is Irányí­tó elvei. Iskolánk mindennapi életéből egy egyszerű, de egyben általá­nos s minden mellékgondolattól mentes példával szeretnék az „érvényesülés“ kérdéseire felele­tet adni. Mellőzni szeretném a megszokott statisztikai kimutatá­sokat Is, hogy hány kiváló szak­munkás, mérnök, orvos vagy pe dagögus került ki ebből vagy ab­ból a magyar oktatásnyelvű isko­lából. Szülőnek, pedagógusnak öröme telik abban, ha gyermeke, tanítvá­nya, környezete, Iskolája Jó hír­nevét öregbíti. A minap az Opaval Zsiska János Katonaiskola Igazga­tóságtól kapott iskolánk, a klrúly­­helmecl általános Iskola egy ked­ves levelet. Ezt szeretném Idézni. „Tisztelt Igazgató Elvtársi Engedje meg, hogy S zopkó Attila, szül. 1951. november 11-én, volt tanítványuk tanulmányt ered­ményét Ismertessük. Az Opaval Zsiska János Katonaiskola első év­folyamában kitűnő eredményt ért el, a tanrendben megszabott fel­adatokat és parancsnokatndk uta­sításait példásan teljesíti. Az Iskolaév végén a példás nö­vendék" kitüntetést kapta. Meggyőződésem, hogy ezekre a kedvező jellemvonásokra és a ta­/t nyílról úttöröbázban országos gyermekklubok találkozót rendez­tek. Túlim most történt meg itt először, bogy a szlovák dalok mel lett felcsendüllek cseh es magyar népdalok is. A találkozón 100 szia vak. magyar es cseh gyermek vett reszt. Többek között jelen volt AI sócsitürról a kis Uolinsiky Katika is. Habar ez volt az első nyilvános fellépése, mégis nagy sikert ara tolt magyar népdalok es cigány dalok előadásával: A viharos taps után többször ismételnie kelleti. /I sikerhez hozzájárult a sok pró ha, es a kislány tanítónőjének, Cbovanesek Kandóménak a türel­me. aki megszámlálhatatlan órát áldozott jel arra, hogy Katika iái lelkészül jön u találkozóra. Katika az alsöcsitári általános iskola első osztályos tanulója. Ügyes mozgás sál, szép kiejtéssel és tiszta rsmi gesá yyerniekbanggal elbűvölte a közönséget és a legjobbak köze küzdötte jel mayát. ÜIIRÁSKA ÉRÉS ÉHET, Alsócsttár lloltnszky Katika

Next

/
Thumbnails
Contents