A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-02-09 / 6. szám

Dr. Szabó Rezső

5.

A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 1963. április 7-én jóváhagyott alkotmánya kimondja:

„Hogy megvalósuljon a polgár szabadsága nemzetiségének és kultúrájának kifejezésére, minden nemzetiségnek — nemzeti kisebbségnek is — biztosított joga van arra, hogy szabadon használja nyelvét, fejlessze kultúráját, és e célból szervezeteket alapítson, valamint más, alkotmányban megállapított jogokat élvezzen.

A nemzetiségek számára létesült iskolákban a tanítás az illető nemzetiség nyelvén folyik.

Köztársasági alkotmány és törvény más jogokat is megállapíthat az egyes nemzetiségeknek azokon a területeken, ahol élnek. (43. szakasz.)

Mivel a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság egyes köztársaságai külön alkotmánnyal s az egyes autonóm tartományok statútummal rendelkeznek, helyesnek véljük közölni a Vajdasági Autonóm Tartomány statútumának a nemzetiségekre vonatkozó szakaszt is. Vajdaság Autonóm Tartomány Statútuma, II. fejezet 4. bekezdés — A nemzeti kisebbségek jogai — című része kimondja:

„A magyarok, szlovákok, románok, ruszinok és a Vajdaság Autonóm Tartomány területén élő többi nemzetiség — nemzeti kisebbség tagjai minden tekintetben egyenjogúak, ugyanolyan alkotmányban és törvényben megállapított jogaik és kötelességeik vannak, mint a többi polgárnak, élvezik nyelvük szabad használatának, kultúrájuk kifejezésének és fejlesztésének s olyan intézmények létesítésének jogát, amelyek biztosítják ezeket a jogokat.

A nemzeti kisebbségeknek a törvénnyel összhangban biztosítva van az a joguk, hogy szavaikat és gondolataikat anyanyelvükön fejezzék ki minden korszerű tájékoztatási eszköz felhasználásával.“ (32. szakasz).

„Vajdaság Autonóm Tartomány a meghatározott területen nagyobb számban élő nemzetiségek tagjainak biztosítja a fontosabb tartományi határozatoknak és általános rendelkezéseknek anyanyelvükön való közzétételét is. A határozat, illetőleg az általános rendelkezés előírja, hogy melyik nemzetiség nyelvén teszik közzé a határozat, illetőleg az általános rendelkezés szerbhorvát nyelvről való fordításét.

Vajdaság Autonóm Tartomány a községekkel együttműködve feltételeket biztosít ezeknek a nemzetiségeknek, hogy tagjaik anyanyelvükön megismerhessék a törvényeket és más előírásokat, főképpen azokat, amelyek a polgárok jogait és kötelességeit szabályozzák “ (33. szakasz.)

„Vajdaság Autonóm Tartomány a területén élő nemzetiségek tagjainak a törvényes feltételekkel összhangban biztosítja anyanyelvűk használatának jogát a tartományi szervek előtti eljárásokban. (34. szakasz).

„A tartomány a törvénnyel összhangban biztosítja a tartományi szervekben azoknak a nemzetiségeknek a nyelvén való adminisztrációt, melyeknek tagjai nagyobb számban élnek a tartományban, ha ez az Illető nemzetiségek törvényben megállapított jogainak megvalósítása végett szükséges azáltal, hogy lehetővé teszi

rsssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssss/sssssss/ssssssssssssssss^

ip) könyvek

sk

ÖRÖKSÉG

„Ez az antológia az adósságtörlesztés gesztusa mellett tudatos értékdokumentáció is: egy Jelentős műfaj igényes és irodalomtörténetileg helytálló keresztmetszete , írja bevezetőjében a válogató.

Szerencsés helyzetben vagyunk: jólesik ezeket az írásokat — az első köztársaság magyar novellatermésének legjavát — azzal a tudattal az olvasó asztalára tenni, hogy nem szorulnak kegyeletre, jóindulatra, nyugodt szívvel mellőzhetjük mind a hagyományőrzés, hagyatékátmentés, mind az irodalomtörténeti jelentőség szempontjának hangsúlyozását. Nem kell halottakat feltámasztanunk, friss ez az írás mind, az élet vérerei lüktetnek bennük, atmoszférájuk hőfokából mi sem enyésztett el a negyed, sőt félévszázad alatt.

Nem Irodalomtörténet, hanem történelem.

Ara 18.— Kős.

Ludvik Soucek: A vak madarak titka a

A sct-fl a „Science-fiction“, azaz a népszerű tudományos regény divatját éljük. Ma, mikor már szinte természetes és mindennapos esemény, hogy űrhajósok űrsétára és flrrandevűra indulnak, s talán már nem sok hónap választ el az időponttól, mikor az első ember a Holdra teszi a lábát, lassan kiderül, hogy a sci-fl regények némelyike talán nem is jár olyan messze a valóságtól.

Ilyen „fantasztikus“, de a valóságnak mégis igen sok elemét tartalmazó regény Ludvik Souőek könyve — A vak madarak titka — Is. Két orvosprofesszor, egy prágai és egy Izlandi, továbbá egy izlandi hegylvezető s egy rokonszenves, csinos fiatal prágai fényképész kisasszony vakmerő kalandját meséli el olyan könnyed közvetlenséggel s olyan élethű plaszticltással, hogy a végén maga az olvasó sem tudja egészen pontosan elhatárolni, mennyi az Igazság benne, s mennyit adott hozzá a szerző élénk képzelőtehetsége.

Ára 21.50 Kcs.

a tartományi szerveknek az illető nemzetiséghez tartozó felek anyanyelvén való érintkezést írásban és szóban a tartományi szervek előtti eljárásban; e jog biztosítása végett a tartományi szervek igazgatási rendelkezéseket adhatnak ki a szerbhorvát nyelvű szövegnek azon nemzetiség nyelvére való fordításával, amelyhez az eljárásban szereplő fél tartozik;

az ülések fontosabb anyagának az illető nemzetiség nyélvén való előkészítését a tartományi képviseleti szervek tagjai részére, ha ezt az anyagot nem szerbhorvát nyelven kívánják;

fordító szolgálat szervezését és fenntartását a tartományi képviseleti szervekben;

szükség szerint a tartományi szervek hivatalos közleményeinek az illető nemzetiség nyelvén való kiadását, s az okiratok megőrzését.

A Tartományi Szkupstina a törvénnyel összhangban közelebbi előírásokat hoz arról, hogy milyen feltételekkel és eljárással végzik az adminisztrációt szerbhorvát nyelven és az illető nemzetiségek nyelvén.“ (35. szakasz.)

„A Vajdaság Autonóm Tartomány területén élő lakosság sajátos öszszetételéből származó érdekeivel összhangban a tartományi szervek és a tartomány jogaival és kötelességeivel kapcsolatos ügyeket intéző munkaszervezetek és önigazgatási szervezetek szaktámogatást és más segítséget nyújthatnak a községeknek és járásoknak, hogy biztosítsák: szerveik határozatainak és más fontosabb rendelkezéseinek közzétételét annak a nemzetiségnek a nyelvén is, amelynek tagjai nagyobb számban élnek a község, illetőleg a járás területén;

az illető nemzetiség nyelvének használatát a községi és a járási szervek előtti eljárásban;

a község, illetőleg a járás szerveiben és közszolgálati intézményeiben az illető nemzetiség nyelvén való adminisztrációt. (36. szakasz).

„A nemzetiségek anyanyelvi oktatásra való jogának biztosítása végett a tartományi szervek és a tartomány jogaival és kötelességeivel kapcsolatos ügyeket intéző munkaszervezetek és önigazgatási szervezeteik a törvénnyel összhangban és a tartomány lehetőségei szerint szaktámogatást és más segítséget nyújtanak a megfelelő járási és községi szerveknek, valamint a területükön lévő megfelelő munkaszervezeteknek és önigazgatási szervezeteknek, főképpen abban, hogy

fejlesszék a nevelőmunkát e nemzetiségek tagjainak az iskolai oktatást megelőző nevelőintézményeiben;

elemi iskolát vagy elemi iskolai tagozatokat alapítsanak e nemzetiségek tagjai részére;

feltételeket biztosítanak az illető nemzetiség nyelvén való tanítás bevezetésére a gimnáziumokban és szakiskolákban, illetőleg ezeknek az iskoláknak a tagozataiban;

oktatókat képezzenek az illető nemzetiségi tannyelvű iskolák számára;

két tannyelvű iskolai hálózatot fejlesszenek azokon a területeken, ahol-nemzetiségek és jugoszláv nemzetiségű lakosság él.“ (37. szakasz].

Románia Szocialista Köztársaság 1965. augusztus 21-i alkotmánya kimondja:

„Románia Szocialista Köztársaságban az együttélő nemzetiségeknek biztosítva van az anyanyelv szabad használata, továbbá könyvek, újságok, folyóiratok, színházak és a minden fokú oktatás a saját nyelvükön. Azokban a rajonokban, amelyekben a román lakosságon kívül más nemzetiségű lakosság is él, minden szerv és intézmény, szóban és írásban, az illető nemzetiség nyelvét is használja, és tisztviselőket nevez ki ezek soraiból, vagy más olyan állampolgárok közül, akik ismerik a helyi lakosság nyelvét és életmódját.“ (22. szakasz.)

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályozó 1968. október 28-án elfogadott és 1969. január 1-én hatályba lépett 144/1968 Tt számú alkotmánytörvény elvi jelentősége abban van, hogy:

— nem egyéni, egyedi jogokat biztosít csak, hanem elismeri a nemzetiségeket is, mint társadalmi alakulatokat, mint a teljes államhatalom forrásait és részeseit;

— a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot, mint a cseh és szlovák nemzet, valamint a köztársaság területén élő nemzetiségek közös államát határozza meg;

— a nemzetiségeknek nemcsak iskolai és kulturális, hanem minden irányú fejlődését deklarálja és kimondja, hogy ennek lehetőségeit és eszközeit az állam biztosítja;

— kötelezővé teszi, hogy a nemzetiség — létszámának megfelelően — képviselve legyen a képviseleti testületekben és más választott szervekben;

— a képviseleti és végrehajtó szervek keretében külön szervek felállítását rendeli el a nemzetiségek jogainak biztosítása és a nemzetiségi jogok betartásának ellenőrzése céljából;

— önálló törvényeket irányoz elő a kollektív és az egyedi nemzetiségi jogok érvényesítésére és az elnemzetlenítés megakadályozására;

— e jogok alkotmányba foglalása nem külső kényszerítő erők hatására történt — mint az első köztársaság alkotmányában — (a szövetséges és társult nagyhatalmak és Csehszlovákia között Saint-Germainen-Laye-ban 1919, szeptember 10-én kötött szerződésbe foglalt alapelveknek az 1920. február 29-i 121-es számú alkotmányba foglalására gondolunk), hanem Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei szabad akaratából a lenini nemzetiségi politika elveinek érvényesítése és a demokratizmus elmélyítése céljából.

B. Akzin a Politikai Tudományok Nemzetközi Szövetségének (IPSA) 1961-ben tartott V. kongresszusán felszólalásában figyelemre érdemes módon sorolta fő típusokba azokat az államjogi megoldási formákat és főbb politikai rendszereket, melyek a többnemzetiségű államokra jellemzőek. Szerinte négy alaptípus különböztethető meg. Ezek a következők: