A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-09 / 6. szám
Munkatársunk köszöntése Csáder László, grafikus, lapunk technikát szerkesztő/e, 00 toes. Ott állt a Htt bölcsőiénél és Immár több mint egy évtizede értő gondossággal, fáradhatatlan szeretettel formálfa, alakítja lapunk köntösét. Nemesveretű betűt, címrajzai, ízléses és mértéktartó szerkesztése, nevet és rangot biztosított neki a csehszlovákiai magyar irodalmi és kulturális közéletben. Csallóközcstltörtökön született. Az elemi Iskola elvégzése után a pozsonyi Kereskedelmi Akadémiára Iratkozott be, maid a budapesti Iparművészeti Főiskolán tanult tovább. Itt került kapcsolatba Kassák körével és a munkásmozgalommal. Az első köztársaság alatt tagja volt a Sarlónak. Gyűjtő utakra járt a haladó népi hagyományok nyomában. Számos verskötet, esszégyűjtemény (Győry Dezső, Fábry Zoltánj borítólapját tervezte. Négy évi hollandiai tartózkodás után különböző pozsonyi nyomdavállalatoknál dolgozott, majd a Fáklya képes havi kulturális folyóirat technikai szerkesztője lett Dióhéjban ennyi az életrajza. De a száraznak tűnő rövid sorok egy lélekben gazdag, sokrétű, örökké úlat kereső, szenvedélyes művészember munkáséletét takarják. Nap mint nap ott ül az íróasztalánál, hogy a betűk tömkelegét keretbe szorítsa, a leírt gondolatnak méltó formát varázsoljon. Sokszor késő éjszakáig ég a kis asztalt lámpa, a sűrű cigarettafüstben szikár alakja görnyedve hajol a rajztáblára. Pihenésképpen egy-egy régi szép könyvet lapozgat, vagy kedves szenvedélyének, a fényképezésnek hódol. Szereti az Irodalmat, a tájat és szűkebb pátriáját, Csallóközt. Most, 60. születésnapja alkalmából munkatársat és barátai azt kívánjuk, hogy még sokáig legyen közöttünk jó egészségben! Gondolatok a beiratkozásról Manapság máig mindig Igán sok szó esik a gyermekek érvény«» Illésének lehetőségéről. Gyakori beszédtéma ez különösen olyan családoknál, ahol ma-holnap el kell dönteni, hogy milyen Iskolába Írassák Iskolaköteles kort elért gyermeküket. Belratás előtt minden gondos szülő mérlegel, gondolkodik, meghallgatja mások tanácsát. S ez Így van rendjén, mert valóban döntő fontossága lépésről kell határozniuk Ilyenkor a szülőknek, hiszen gyermekük sorséiról, jövőjéről van szó. A nemzetiségek jogi helyzetét szabályozó alkotmánytőrvény egyértelműen leszögezi, hogy „a polgár saját meggyőződése szerint szabadon dönt nemzetiségi hovatartozásáról.“ Iskolapolitikai vonatkozásban ennek megfelelően már régen kialakult és gyakorlatban Is érvényesül nálunk az az elv, hogy a tanítási nyelv megválasztásában a döntés joga egyedül a szülőké. Ezzel szocialista államunk minden szülőnek megadta a lehetőséget, hogy maga döntsön arról, milyen oktatási nyelvű iskolába kívánja járatni a gyermekét — jóllehet ma már a szocialista pedagógia Is magáévá tette a Comenlus által kimondott elvet, hogy az anyanyelven való oktatás hozza a legnagyobb pedagógiai sikereket. Ján Amos Koménak? a didaktika XXIX. fejezetében, feltárva a népi Iskolák nevelő munkájának lényegét, azt a követelményt állítja fel, hogy őzen a fokon a gyermek oktatásának anyanyelvén kell történnie. Az anyanyelvi oktatás szükségességeit bizonyítva fontos érvo Komensk?nak, hogy: „valamennyi gyermeknek anyanyelvi műveltséggel Is kell bírnia, értelmetlenség volna valakit latinra tanítani, amikor még az anyanyelvét sem tudja jól“. S mivel szerinte Is a dolgok megismerése a nyelvi oktatás alapja, kézenfekvő, hogy a gyermek az anyanyelvi Ismeretek alapján könnyebben tud elsajátítani egy másik nyelvet (a ml esetünkben a szlovákot), hiszen az új neveket már Ismert dolgokra alkalmazza. Hátra van még egy kérdésnek a tisztázása, hogy mit Is kell érteni az anyanyelv alatt. Az 0] Magyar Lexikon Így magyarázza az anyanyelv címszót: „az a nyelv, amelyet valaki gyes-mekkorában, rendszerint szülőföldjén tanul meg, Illetve amelyen valaki legszívesebben beszél és gondolkozik. Előfordul, hogy egyesek felnőtt korukban tanult nyelvet vallanak anyanyelvűknek. Általában a nemzetiségi hovatartozás egyik Ismérve Is. — Az anyanyelven való (alap- és középfokú) oktatás joga polgári demokratikus törvény; annak a lehetőségben törvényes biztosítása minden nép, nemzetiség számára, hogy gyermekének iskolai nevelése iktatása anyanyelvön történjék." kJ 'r polgári demokratikus törvény bevezetése nálunk elég soMlg váratott magára, de végül az 50-es években hazánkban Is megnyíltak a magyar oktatásnyelvű Iskolák kapui, s ezzel az anyanyelven való tanulás lehetőségei Is. Sok szülő élt Is ezzel a lehetőséggel, s Így ma már majdnem 100 ezer magyar gyermek ostromolja anyanyelvén a tudományok várát Csehszlovákiában. Ez azt is bizonyltja, hogy a szülők döntő többsége bizalommal van a magyar oktatásnyelvű iskoláik lránt, alkotmányos Jogaival élve abba az Iskolába adja gyermekét, amelyik többet tud nyújtani neki Ha a magyar oktatásnyelvű Iskolákat ilyen szempontból vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy ezekben az Iskolákban a pedagógusok megismertetik a tanulókat mind a magyar, mind pedig a szlovák nyelvvel és kultúrával. A gyermek a magyar oktatásnyelvű Iskolában megismeri és megszereti anyanyelvét, a magyar Irodalmat, a magyar nép történetét, de emellett módjában áll elsajátítani a szlovák nyelvet, megismerni és megszeretni a szlovák és a cseh nép Irodalmát, történelmét Is. Végül, de nem utolsó sorban a szlovák és a cseh Iskolákkal a többi tantárgyból Is teljesen egyenértékű ismereteket nyújtanak a magyar tannyelvű Iskolák. Természetes azonban, hogy egy újságcikk keretei között nem lehet ezzel a problémakörrel a teljesség Igényével foglalkozni, s ezért .‘-veretném felhívni az érdekelt szülők figyelmét, Mózsl-Varsányl: Gyermekünk elsős lesz című művének 2. kiadására (t. 1. az első kiadás gyorsan elfogyott), amely Először az Iskolában címmel jelent meg a Szlovák Pedagógiai Könyvkiadó gondozásában 1988. végén. A könyv hasznos tanácsokkal látja el a szülőket az Iskolás e’őttl valamint a kisiskoláskor nevelési problémáival kapcsolatban. Otmutatást ad a szülőknek, hogyan készítsék fel gyermeküket az Iskolai életre Mózsl Ferenc pszlcholingvlsztlkal tanulmánya a szocialista országok nemzetiségi Iskolapolitikájának e sarkalatos kérdésével — tudomásom szerint — elsőnek foglalkozik. A szerzők a könyvben közérthetően, de ugyanakkor tudományos megalapozottsággal bizonyítják, hogy az Iskolaköteles korban levő ismeretszerzés leggazdaságosabb módja, ha a gyermek anyanyelvén tanul. A bizonyítékok ellentmondást nem tűrő tényeit sorakoztatják fel a szerzők az Immár két kiadást megért műben, amely a szlovákiai magyar pedagógusok és a szülőt munkaközösségek legszebb ajándéka lehet mindazok számára, akik most február elején Íratják majd be első osztályba gyermeküket, vagy gyermekük már az első osztályban tanul. LUKACS TIBOR
