A Hét 1969/1 (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-02 / 5. szám
I Axt hiszem, nem kell fit közelebbről bemutatni. Legalábbis azok számára nem, akiknek valami köze van a tánchoz vagy pontosabban fogalmazva, a népművészethez. Immár 18 éve dolgozik a népművészet terén. A Csemadok Központi Bizottságának titkárságán 1960 óta szervezi, irányítja azt a munkaszakaszt, amely a Csemadok tagság legszélesebb rétegeit mozgatja meg. Elkészült már az 1989-os munketerv, és erről beszélgettünk vele a minap. Megkérdeztük W Takács Andrást Milyen elvek vezették az 1969-es kulturális terv kidolgozásánál? Munkatervünket a IX. országos közgyűlés határozataiból kiindulva dolgoztuk ki. Az egyes munkaszakaszokon az általunk és a Járási bizottságaink által végrehajtandó feladatok mellett számolunk társszerveink és intézményeink feladataival is. Itt elsősorban a Népművelési Intézet nemzetiségi osztályának munkájára gondolok, amelynek segítségével közösen valósítjuk meg az 1969-es év főbb feladatait. Milyen elképzeléseik vannak a színjátszás és az irodalmi színpadok munkájával kapcsolatban? Az öntevékeny színjátszó együttesek és irodalmi színpadok tevékenységét továbbra is meghatározza az a követelmény, hogy a szocialista kultúra fejlesztésében a reájuk háruló feladatokat erejükhöz és képességükhöz mérten mint öntevékeny csoportosulások a legmagasabb szinten végezzék. Az együttesek irányításában a járási, a kerületi és a központi állami intézmények mellett nagy feladat hárul a Csemadok Járási bizottságok elnökségére, titkárságára, valamint a dramaturgiai tanácsadó testületekre. Nagy gondot kell fordítani a színjátszó csoportok és irodalmi színpadok fesztiváljainak szervezésére. E fesztiválokon vissza kell tükröződnie a Csemadok fennállása huszadik évfordulójának. Folyamatban van a csoportok kategóriákba való beosztása, mivel eszerint részesülnek járási, kerületi, illetve központi szak« mai támogatásban. Szeretném, ha beszélnénk a tánccsoportok és a népi együttesek ez évi feladatairól. Nagyon szívesen. Ez a munkateirület talán a legközelebb áll hozzám. Célunk az, hogy csoportjainkat jól felkészítsük az ezévi rendezvényekre. Szeretnénk, ha az együttesek, illetve a tánccsoportok elsősorban falujuk vagy ennek közvetlen környéke népművészeti hagyományainak feltárásán dolgoznának, és azt vinnék színpadra. Az egyes időszakhoz kapcsolódó szokásanyagok felújításán keresztül újból színesebbé válhatnának a faluközösségek farsangi, tavaszi, aratási, szüreti stb. ünnepélyei. A csoportok felkészítését a téli hónapokban kell végeznünk úgy, hogy április végére műsorukkal készek legyenek, mert csak így tudnak kellő mértékben bekapcsolódni a járási Csemadok-napok, valamint a kerületi és az országos dal- és táncünnepélyekbe Az utóbbi időben sokat hallottunk a néprajzi gyűjtőmunkáról. Milyen elképzeléseik vannak ezzel kapcsolatban? Az 1963-as évben megkezdett tudományos jellegű néprajzi gyűjtőmunkát ez évben is tovább végezzük. Ezzel kapcsolatban ezek a feladatok hárulnak ránk: 1. A járási néprajzi szakbizottságok és az önkéntes néprajzi gyűjtők munkájának további irányítása, illetve azon a területen, ahol még nem működnek, ezeknek a szakbizottságoknak és gyűjtőcsoportoknak a megszervezése. 2. A néprajzi gyűjtőmunka távlati tudományos tervének kidolgozása és széles körű megvitatása. 3. Az eddig összegyűjtött anyag zenei részének lejegyzése, tudományos rendszerezése, valamint a felgyűjtendő anyag rendszerezésének irányítása. 4. Az eddig gyűjtött anyag kiadás alá való rendezése. Az ez évi tervekben nyilván nem feledkeztek meg az ének- és zenekari mozgalom irányításéról sem. Feladatunk a dalárdák ás az amatőr zenekarok, a szólisták és a kórusok rendszeres felkészítése az ez évi rendezvényeinken való szereplésre. Ebben az évben különös tekintettel kell lennünk a Kodály-napok keretén belül sorrakerülő országos dalos találkozóra, a második országos énekkari fesztivál előkészítésére. Műsorpolitikájuk irányításában figyelembe vesszük a hazai énekkari művek propagálását Is. Az énekkarok munkájának Irányítását a központi tanácsadó testületen, a csehszlovákiai magyar tanítók központi énekkarán, valamint a járási népművelési szakbizottságon keresztül végezzük. Mint Ismeretes, ez év márciusában tartja a Csemadok X. országos rendkívüli közgyűlését. Bizonyára sok szó esik majd ezen a közgyűlésen a népművészet terén végzendő feladatokról is. Mint már említettem, ez évi tervünk kidolgozásánál a IX. országos közgyűlés határozataiból indultunk ki. Természetesnek tartom, hogy a közgyűlésen felvetett gondolatokat tervünkbe beiktatjuk, hogy minél többet és nemesebbet nyújthassunk Dél-Szlovákia magyarságának. A beszélgetést vezette: CSIKMÁK IMRE Galántai jelentés Szeretve mind a vérpadig A Csemadok galántai járási bízott sága 198B. Január li án Sípos Béla ]B elnök vezetésével kibűvlíett választmányi Illést tartott. A Csemadok Központi Bizottsága, képviseletében ax Ülésen részt vett dr. György Ütvén, aki beszámolt a nemzetiségi kérdés területén elért eddigi eredményekről. A beszámolót széles körű vita követte, melyben az ülés résztvevői kifejtették azon nézetüket, hogy bér a nemzetiségi alkotmánytörvényböl kimaradtak számunkra nagyon fontos tátelek, a Csemadok KB március 12-1 állásfoglalásából úgyszintén, mégis le kell szögezni, hogy így Is feltétlenül előrelépést, haladást jelent az alkotmánytörvény, s ezt kiindulási alapnak kell tekinteni. A vitában kifejezésre jutott, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács Nemzetiségi Bizottsága legyen az itt élő nemzetiségek reprezentatív szerve: tagjai magyar és ukrán nemzetiségű képviselők legyenek, továbbá ez az óhaj, hogy ez SZNT egyes bizottságaiban a magyarság számarányának megfelelően helyet kapjanak a magyar képviselők, különösen az olyan létfontosságú területeken, mint amilyenek az oktatásáé művelődésügy, valamint a mezőgazdaság. Ezután az Illés résztvevőt meghallgatták Pásztor Ferenc JB titkárnak a JB 1988. évi tevékenységét értékelő beszámolóját. Ext vita követte, majd az ülés végén sor kérőit a határozatok elfogadására. A Csemadok allstáll helyi szervezete mellett működő színjátszúcsoport a közelmúltban mutatta be jőkai Mór—Török Tamás: Szeretve mind a vérpadig című héromfalvonásos drámáját. A kuruckort Idéző dráma előadása Igényes követelményeket ró a sze replőkre. A műkedvelők ezt a feladatot sikerrel eldőlték meg. Az előadás szereplői minden dicséretet megérdemelnek. Különösen Ecsl Erisébe: nevét említjük meg, aki őszinte átérzéssel alakította Ocskayné Tisza Honát. Hasonlóan jó alakítást nyújtott a cselszövő Ozmondát játszó Gyurovszky Erika, valamint a hazáját eláruló Ocskay Lászlót megjelenítő Nagy Henrik. A további szereplők Is állagon felüli teljesítménnyel rukkoltak ki, (gy: DemonkosnA Molnár Erzsébet, Kis Andróis, Bar talcs István, Bartalos Rudolf, Madl Emil, László Árpád, Hodosi Lajos, Hudosl Béla, Gróf Imre, valamint Bálint Imre. A sikeres bemutató nemcsak a szereplők |6 játékát dicséri, hanem a rendezőnek, Zlkhartné Kis Zsuzsanna tanltúnőnek munkáját Is. A belyi iskola tanítói Is kivették részüket a darab sikeres színrjviieléböl Köszönet jár Bartalos Istvánnak is, aki hozzájárult a darab zenei kíséretéhez. A sz’njétszőcsopcrt tervbe vette, hogy ellátogat a környező falvakba Is LASZLÚ H. rrm 57
