A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-22 / 51-52. szám

X. Zsuzsika és Cirmos kandúr Jó­­barétok. Együtt laknak a kerti há­zacskában. 2. Reggel Zsuzsika elkészíti Cir­mos reggelijét, aki arra kéri, hogy reggelt után tegyenek sétát az er­dőben. Zsuzsika beleegyezik. Mor­zsát Is visz magával a madarak részére. 3. Az erdő hűvös. Zsuzsika ágat vet át a vállán, mintha puska len­ne, és kilép, masíroz, mint a ka­tonák szokták. Eszre sem veszi, hogy közben Cirmos felugrott az egyik fa lombjai közé szundítani. 4. Zsuzsika szétszórja a morzsát, az erdei madarak köréje gyűlnek s akkor veszi észre, hogy a kan­dúr hiányzik. „Hol vagy Cirmos?“ — ijedezlk. „Itt, Itt“ — árulja el Boglyas a bagoly Cirmos búvóhe­lyét. S. „Gyere le Clrmoskám, Indulunk hazafelé“ — hívja Zsuzsika a kan­dúrt, de az alszik, nem hallja. Nincs más hátra, Zsuzsika felmá­szik utána a fára. 8. Az ág úgy ringatózik alatta, mint hajó a tenger hullámain. Fel­rázza Cirmost és körülnéz. Szép innen a kilátás. 7. Milyen érdekes a világ fentről! Kerti házacskájuk a völgyben olyan, mintha apró játékházikó lenne. 12. Az erdő lakói szétfutnak és 13. „Vigyázat, pottyánokl“ — ki­­plllanatok alatt virágok, levelek, áltja Zsuzsika és elengedi az ágat. mohák puha halmaza emelkedik a A következő pillanatban eltűnik a kislány alatt. levélhalomban. Cirmos nem állja nevetés nélkül, mert csak kalim­páló kezeket és lábakat lát a le­véltömegben. 14. Zsuzsika feláll, lerázza ruhájá­ról a leveleket, virágokat, de egy margaréta elrejtőzik a hajában. „Köszönöm a segítséget —* fordul az állatkák felé — és most meg­hívlak benneteket kerti házacs­kánkba finom ebédre.“ is. Zsuzsika kézenfogja Cirmost, a többiek is sorban követik őt és vi­dáman masíroznák hazafelé. Az üres és csendes erdő elmarad mö­göttük. (Az Anabella nyomán) 8. De az erdő lakói féltik Zsuzsi­kát. összegyűlnek a fa alatt és kérve kérik: „Vigyázz, vigyázz, ne* hogy bajod essék 1“ 9. De már késő az inteleml Zsu­zsika hintázás közben megcsúszik és még mielőtt Cirmos beleakaszt­hatná karmait a szoknyája szélé­be, lezuhan. Az utolsó pillanatban sikerül mégis elkapnia egy ágat. 10. Az egérke úgy megijed, hogy a szemét Is betakarja. Mind arra gondolnak, hogy segíteniük kelle­ne valahogy. „Egy kis Ideig móg tartsd magad" — biztatják Zsu­zsikát.---------------J f 11. A Tapsifüles megkéri a bölcs Boglyast, mondjon valami okosat. „Hordjatok gyorsan össze a fa alá sok-sok falevelet, virágot, puha mohát — tanácsolja a bagoly — hogy Zsuzsika puhára essen.1

Next

/
Thumbnails
Contents