A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-15 / 50. szám
„Csuda szép helyön Eger vára vagyon, Az völgyre fekszik egy hegy oromzaton" Ezekkel a szavakkal kezdődik Tinódi Lantos Sebestyén éneke, aki az ostrom utón járt Egerben. S hogy jól is végződik, az csupán a derék egriek érdeme. Viszont, hogy mi is láthatjuk, ami évszázadokkal ezelőtt — pontosabban 1552-ben történt Egerben, az Várkonyi Zoltán főrendezőnek köszönhető, aki filmre vitte Gárdonyi Gézának ezt a csodálatosan szép, érdekfeszítő cselekményekben gazdag remekművét. A rendező, aki hat évre elkötelezte magát, hogy filmen mutassa be a magyar irodalom gyöngyszemeit, jó munkát végzett. Ezzel a legújabbal felülmúlta eddigi Vgnagyobb alkotásait is, az „Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán“-!. Ilyen látványos magyar filmet eddig még nem láthatott a közönség. Mindamellett Várkonyi Zoltán, a film főrendezője a jó játékra törekedett, amit sikeresen meg is oldott a jól összeválogatott színészgárdával. ízelítőül egypár név a szereposztásból: Dobó István: Sinkovits Imre, Bornemissza Gergely: Kovács István, Cecey Éva: Venczel Vera, Cececy: Módi Szabó Gábor, Mekcsey: Bitskei Tibor, Jumurdzsák: Bárdi György, Szultán: Major Tamás. Izabella királynő: Ruttkai Éva. összesen száz színész és sokezer statiszta szerepel á filmben. Utóbbiakat a honvédség biztosította. Ahogy Várkonyi Zoltán elmondta, volt olyan nap, amikor hatezer emberrel dolgozott. Emellett szükség volt még mintegy 5—6 ezer lóra, többszáz bivalyra és tevére, nem beszélve a rengeteg korabeli fegyverről — handzsákról, kopjárél, lándzsáról, dárdáról, pajzsokról, szekercékröl, szablyákról, ágyúkról, íjról —, amelynek nagy problémákkal járt a beszerzése. Mégis rekordidő alatt készült el a film. Egyévi előkészületek után ez év május 16-án kezdték el forgatni s augusztus 26-ára már minden felvétel elkészült. összegről még nem lehet beszélni, hogy mennyibe került, de annyi már biztos, hogy karácsonykor az egri díszelőadáson az eddigi legdrágább magyar film kerül bemutatásra. Ügy gondolom, nem szükséges különösen elemeznem ez Egri csillagokat, hiszen Gárdonyi Gézának e müve minden korosztály szeretett olvasmányai közé tartozik, Az egri vár említése minden magyar szívében büszkeséget ébreszt, a markonyi ember hő$i harca a nagy túlerővel szemben a legszebb példája a hazaszeretetnek. Egy emberként harcolni hazájukért, hitükért és szabadságukért a legbecsületesebb, a legszentebb csata volt, amelylyel örökös dicsőséget szereztek a magyar névnek! BIRICZ TIBOR *■ A szultán sátra (Major Tamás) Tőrük Bálint elfogatása Dobó István haditanácsot tart.
