A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-15 / 50. szám
Az ember kulturális és szakmai fejlődésé nek egyik -alapvető elösegítője a könyv és az olvasás. A nemzet olvasottsága messzemenően befolyásolja az általános műveltségi színvonal magasságát és kulturáltsági fokát. A könyvtárosnak munkája sikeres elvégzéséhhez nem elég a kölcsönzéssel és nyilvántartással járó mechanikus munka ismerete, hanem szakmai felkészültségre van szüksége az irodalom propagálása, az olvasásra Való nevelés és könyvterjesztés terén. A könyvtárosok szakképzése és módszertani, valamint propagáclós anyaggal való ellátása a magyar vonalon nagyon hiányos, mondhatnánk egyáltalán nincs. Ez visszatükröződik a könyvtárak munkájának hatékonyságén, amely magyar vonalon maglehetősen alacsony. A könyvtárak jó működésének alapfeltétele a könyvállomány mennyiségi és minőségi összetétele. Magyar vonatkozásban a helyi népkönyvtáraknál ezen a téren is fogyatékosságok vannak. A könyvállományok mennyiségi és minőségi mutatói mélyen az országos átlag alatt vannak. A könyvtárak helyzetének megállapítására felmérési akciót végzet a Csemadok KB, 127 helyi népkönyvtártól kapott vissza kitöltött kérdőívet. A felmérés a könyválományok területén a következő képet mutatja: Szlovákiában egy lakosra 1,52 könyv jut, magyar vonatkozásban ez csak 0,91. Az egy olvasóra eső könyvek száma szlovákiai méretben 16,2, az egy magyar olvasóra eső könyvek száma csak 10,1. A legnagyobb a különbség a gyermekirodalom terén, ahol az egy magyar olvasóra eső könyvek száma a szlovákiai átlagnak csak 23 százalékát teszi ki. 2127 könyvtáros iskolai végzettsége a következő: főiskolai végi. 18 14,1 %' középiskolai Végi. 80 62,9 % általános iskolai végz. 29 23,0 % Bár a könytárosok nagy része rendelkezik közép- vagy főiskolai végzettséggel, ezt nem lehet mérvadó kritériumnak venni. Ugyanis mind a 127 könyvtáros csak foglalkozásán kívül gyakorolja funkcióját, és így ez a végzettség általános vagy más szakvégzettség. Az általános vagy egyéb szakvégzettség nem pótolja a könyvtári munka sikeres gyakorlásához szükséges szakképzettséget. Szüksé gesnek mutatkozik tehát egy szakmai továbbképzés olyan alapon, mint ahogy a töobi öntevékeny népművelési dolgozó képzése folyik. Ezt a járási népkönyvtáraknak kellene végezniük. De mivel a hivatásos könyvtárosok képzése nincs megoldva, így a járási népkönyvtárak hivatásos káderállománya raagyur vonalon sem rendelkezik szakképzettséggel. Ezért természetesen csak nehezen lehet elvárni, hogy ezek az emberek Iskolázásokat szervezzenek. Szlovák vonalon a bratislavai Könyvtáros Középiskola és a Komensk? Egyetem könyvtáros tanszéke gondoskodik a hivatásos káderek nevelésétől. Magyar vonalon ilyen szakoktatás n'ncs. Volt ugyan egy kísérlet egy páruhazamos magyar osztály megnyitására a Könyvtáros Középiskolán, de technikai és szervezési okokból kudarcot vallott és nincs is remény, hogy a közeljövőben ilyen létrejöjjön. Ugyanez a helyzet a módszertani és propa gácíós anyag kidolgozásával és kiadásával is. A Matica Slovenská központi könyvtára végzi ezt szlovák vonalon. A hivatalos elképzelések szerint magyar vonalon ezt is járási népkönyvtáraknak kellene cs.nálnlok. A szakképzetség hiánya miatt ezen a téren sem történik semmi. További súlyos mulasztás, hogy magyar vonalon nincs, és a jelenlegi könyvtárstruktúra mellett nem is lehet egv könyvtár, mely összegyűjtené az összes magyar nyelvven kiadott könyvet, publikációt ás folyóiratot. A csehszlovákot magyar irodalomtörté net, pedagógusképzés, történelmi gs egyéb tudományos munka továbbfejlesztése e nélkül elképzelhetetlen. A fogyatékosságok kiküszöbölésére javasoljuk: 1 Létre kell hozni a KözponM Magyar Könyvtárat, mint tudományos létesítményt, a következő munkakörrel: a) felgyújtaná az összes bel- és külföldön megjelenő magyar nyelvű könyvet, publikációt és folyóiratot, újságot, b) kidolgozná, megszervazné és vezetné a nem hlvatősos könyvtárosok szakképzését, valamint a hlvatősos könyvtárosok szakmai továbbképzését. c) fejlesztené a könyvtárak módszertanát, feldolgozná és kiadná módszertani anyagokat, d) törődne a könyvtárak könyvállományának megfelelő tartalmú feltöltésével, e) kivenné részét a csehszlovákiai magyar könyvkiadás edíciós politikájának irányításából. A Magvar Központi Könyvtár a szlovákiai művelődésügyi minisztérium intézménve lenne. 2. A vegyes lakosságú területeken ideiglenesen fel kell emelni a könyvtárak teltöltésére szolgáló pénzügyi dotáció limitiót, míg megszűnnek az említett diszproporniók a könyvtárak állományában. HORVÁTH RUDOLF £eaéí Jáftátát 1968. október 20-án megjelent egy riport a Hétben „Jókén Jártam“ címmel, Zs. Nagy Lajos tollából. A riportra a közelmúltban egy terjedelmes levelet kaptunk, a CSEMADOK Jókai helyi szervezete vezetőségének nevében, Farkas Árpád titkártól. Alább közöljük a levél lényegesebb megállapításait, kiegészítő észrevételeit: „Elsősorban ami a kultúrházat illett. A szerző ezt írja: »A 1,5 millió korona értékű kultúrházban egyelőre nem folyik rendszeres munka... a CSEMADOK színjátszói veszik igénybe olykor-olykor.« De kérdjük: Melyik helyiséget vehetik igénybe a szervezetek — köztük a CSEMADOK is — amikor a kullürház összes mellékhelyiségeit elfoglalja a HNB? A szerző itt megemlíti, hogy a HN3 sent dolgozhat szabad ég alatt. A HNB-nek volt épülete. Állítólag a régi épület nem felelt meg erre a célra egészségi szempontból. (Így indokolták a HNB vezetői a ícultúrházba való átköltözést.I Most pedig ugyanaz az épület megfelel családi háznak, iskoláskor előtti gyerekekkel a családban? Ugyanis a régi épületben két család lakik. Nekünk ez nagyon furcsán hangzik, Illetve hangzott akkor is, amikor a HNB ilyen indokkal az új kultúrházba költözött. De nemcsak a CSEMADOK, hanem a többi szervezetek s a lakosság ts tiltakozott ez ellen. Mindez hiába való volt." „Továbbá a cikkíró tudtára adja az egész országnak, hogy fókán a helyi népkönyvtár olvasói közé a cigányok tartoznakl Nem tudjuk, kitől kapta a szerző az információt, de engedje meg, hogy itt pontos adatokkal szolgáljunk nekt. A könyvtárnak 114 rendszeres olvasója van, s ebből mindössze 5 (ötj cigány. Ez a valóság, szerkesztő elvtársi“ „Ml úgy tudjuk, hogy a Hét a CSEMADOK lapja és ha már írnak községünkről a mi lapunkban, akkor elvártuk volna azt is, hogy legalább pár szóval megemlítették volna a CSSEMADOKOT is ... A cikkben a zöldség és gyümölcstermesztő egyesület volt megnevezve a község legaktívabb és legjobb munkát kifejtő szervezetének. Nem akarunk a ctkk írőfávgl — és azzal sem, akt az információkat adta — vitatkozni, de ami a szervezetek aktivitását és kifejtett munkáját Illeti, büszkén és bátran mondhatjuk, hogy a CSEMADOK ebben a tekintetben az élen volt a múltban ts és most is... A CSEMADOK 228 tagjával a legnagyobb szervezet a községben és az a munka, amelyet fennállásának húsz éve alatt kifejteit, összehasonlíthatatlan a községünkben létező többi szervezet munkájával.“ „A CSEMADOK dolgozik, sőt, a Jövőben még Jobban akar dolgozni, ennek bizonyítására: megkezdtük egy három felvonásos népszínmű be'cmulását 32 szereplővel. Érdekesség kedvéért megemlítjük, hogy a próbák az új kultúrház öltözőjében folynak 3X4 m helyiségben (ide bepréselve a szereplők), mivel más alkalmas helyiség nincs a 1,5 millió KCs költséggel épült kultúrházban. További tervünkben több irodalmi est, író-olvasó találkozó, történelmi és tudományos előadások szervezése ts szerepel. Felújítjuk a népi táncegyüttes munkáját is, amely régebben már országos szintű rendezvényeken is fellépett. Ilyen formában dolgoztunk a múltban is és ilyen irányban akarjuk végezni a kultúrálls és népnevelő munkát a Jövőben ts. Azt htsszük, lett volna mit és érdemes ts lett volna erről, tehát a CSEMADOK-ról is írni egy pár sort a Hétben. Nem értlük, mennyivel atraktívabb mindaz, amit a községünkről írtak (cigányok, dohány, pékség, fagyialtos) egy komoly munkát kifejtő és gazdag múlttal rendelkező szervezet munkájánál a Hétnek. Kultúrtársl üdvözlettel a CSEMADOK fókát Helyi Szervezete vezetőségének nevében: FARKAS ÁRPÁD tl'kár“ Megjegyzés: A CSEMADOK jókat szervezetének munkájáról valóban nem írtam: se jót, se rosszat^ Az ok: nern lehet egy cikkben mindenről írni. Viszont kár megsértődni, ha sértés nem Is történt. Zs. NAGY LAJOS A moszkvai Nagy Színház felújította Hacsaturján Spartacus cfmű balettjét. Képünkön a balett zárójelenete. (APN felv.)
