A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-08 / 49. szám
„Liptói hegyeken* Szeptember vége felé lépte át a nyolcadik lkszet, és nem sokkal azután köszöntötte a közönség az agg mestert a Szlovák Nemzeti Galéria második emeleti termeiben, ahol személyesen Jelent meg jubileumi tárlatának megnyitásán. A még ma is friss alkotóerőnek örvendő nemzeti díjas Martin Benka műveiből összeállított kiállítás felöleli a mester eddigi alkotásokban gazdag életútját, s elvitathatatlanul a télbehajló kiállítási szezon kiemelkedő nagy eseménye. Bölcsőjét Malacka közelében, Klrlpolcon ringatták, ahol apja a falucska ácsmestere volt. Itt és Malackán járt Iskolába s tlzenötévesen Hodonlnba szegődött a szobafestő-mázoló mesterséget tanulni. A segédlevél elnyerése után Bécsben dolgozik; Itt szabad Idejében múzeumokat látogat, művészeti könyveket tanulmányoz, sőt még egy amatőr zenekarban hegedűsként is működik. Rövidesen azonban egy magánmüteremben kezd a festészettel behatóbban ismerkedni, majd Prágába kerül, Kallvoda Iskolájába. Első kiállított képe, egy fenyőerdő-tanulmány, a Rudolflnumban kerül a közönség elé. Árvában tett fiatalkori tanulmányútja nagy kihatással lesz egész életművére, mert ekkor dől el, hogy a síkvidék gyermekét a hegyek varázsa ejti rabul oly mértékben, hogy a csodálat és varázs egy egész életre szól. Ezerkllencszáztlzenkllenc végéig vidéken dolgozik, majd a háború után mintegy húsz évre Prágában telepszik le és Innen jár főleg Rózsahegy környékére ős Túróéba festeni. Közben Ismételten megjárja Olaszországot, Párizst ős Európa más kulturális centrumait. 1936-ban Moszkvába és Lenlngrádba Is ellátogat. Párizsi útjának benyomásait és tapasztalatait a klripolcl templom oltáraképén örökítette meg. A második világháború előestéjén elhagyja Prágát ős engedve Turóc mágneses vonzóerejének végleg Szentmártonban telepszik le, ahol Idővel majd csak az ő műveiből megnyílik a Benka Galéria. Benka az első szlovák képzőművész, aki megkapja az „érdemes művész" elmet, s ez 1922 „1942“ M artin B en ka nem alaptalan, mert ő az a művész, aki pályája kezdetétől tudatosan kereste azt a tipikus koloritot és nemzeti karaktert, mely kizárólag a szlovák nép sajátja. Ezt meg Is találta, s kialakította az Impresszionizmusból kiindulva saját stílusát, melyet a népművészet formakincsének és a táj szellemének művészi ötvözete Jellemez. A szlovák tájat és annak gyermekét nem Is ábrázolta élethűbben és oly természetes valóságában senki, s így joggal tekintjük Benkát a tipikus szlovák festőművészet első nagy klasszikusának. A kiállított anyag roppant gazdag és tényleges keresztmetszetét adja a művész életútjának, 1913-tól, a fiatal művész útkezdésétől kezdve, a legfrísebb 1968-as alkotásokig. Végig gyönyörködve ezt a megkapóan szép tárlatot, akaratlanul is az ember szemébe tűnik egy körforgási folyamat, mely a fiatalkori képek és a legifjabb alkotások között van. Az ezerkllencszáztlzenötben—hatban festett zöld topolyás, halastavas képek Impresszionizmusba oltott atmoszférája milyen közel van a közelmúltban alkotott Csorba környéki kis műremekekkel. De nemcsak a stílusban, hanem a kifejezésmódban a méretekben is mennyi a rokonság. A kezdeti kisméretű vásznak idővel helyet adtok, a monumentális, a tartalommal szerves összefüggésben levő nagy méreteknek, hogy végül a kör bezáruljon és újra előtérbe lépjenek az Intim hatású miniatűr alkotások. A tárlaton nemcsak festményei, hanem rajzai, tanulmányai és exllbrisel Is képviselve vannak. VARGA jÚZSEF I I I Egy konferenciáról A Csemadok Pozsony-vtdékl járást konferenciáján a meghívott 63 küldött és 15 vendég közül 49 küldött és 13 vendég jelent meg. A járást bizottság beszámolóját Kulcsár Tibor Ismertette. Foglalkozott a Nemzetgyűlés által jóváhagyott alkotmánytörvénnyel, s kifogásolta némelyik cikkelyét, amelyek az eredeti, a sajtóban ts Ismertetett elképzeléstől eltérően nem blztosltját a Csehszlovákiában élő magyarság tényleges egyenjogúságát, a hatalom gyakorlásában való részvételét az önigazgatási elv alapján. A beszámoló részletesen Ismertette a járás helyi szervezeteiben folyó kulturális munkát, külön méltatta a Szericzt Molnár Albert napok jelentőségét, majd sürgette a Csemadok Pozsony-városl szervezete munkájának a megkezdését. A vita magas színvonalú volt. A hozzászólók szinte kivétel nélkül a legégetőbb kérdésekre összpontosították figyelmüket: a sok kívánni valót maga után hagyó nemzetiségi alkotmánytörvényre, a Csemadok programtervezetére, a Csemadok Pozsony-városl szervezetének munkájára, a magyar Iskolaügyre és a kulturális munkára. Több hozzászóló kifogásolta, hogy márciustól teljesen elhanyagoltuk az ,Apró" dolgokat, még mindig nagyon sok az összevont Iskola, s a szakiskolákban Is Idegen nyelven tanulják a tantárgyak zömét, és ha az Illetékesek nem változtatnak ezen a helyzeten, bizony romokra építjük a magyar politikai reprezentációtI Aztán a küldöttek megválasztották az új járást bizottságot, kijelölték azokat, aktk a Csemadok X. rendkívüli országos közgyűlésén résztvesznek, megerősítette funkciójában Szarka Béla elvtársat, a járásl^btzoitság eddigi titkárát. A rendkívül hasznos és termékeny vitát M a I o r Ágoston járást elnök összegezte. I
