A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-12-08 / 49. szám

Jinénika DECEMBER 9— M iVTtl aielOtt »»(Helen lohn Milton, angol kotta. „ IBS évvel »»előtt »»Bletett 11 — Haotor Borllot, francia aa­naaaoraO. 125 évvel «»előtt »»Illetett Stöbert Koob, német orvee, a modern baktarioldgia megalapítója. 55 évvel aaalOtt aitUatatt Bmanaal Keiekavifi, »eov|et Írd. 50 érről «»»lőtt uBlatatt Stefan Ztrjr, Klemen flott­­wald-df)»i »»lőrék kBItő. 25 érrel eialOtt Írték álé Moatkrában a ceehexlorék —eioriat barétségl <xer»ő déet. ., 10 érrel eaalOtt »»flletett 15— Maxwell Andataon. ameri­kai drémalrd. Á Cschszlnvíililal Miigyar llnlKOxók Kulliir.iMs Síiivrlscuóriük mlnduii vasárnap FAfcxerküsztA MA|IIR ÁGOSTON h'nzt’rkiísrtA hr ly «II esek: MACS lO/SKí. (I/SVAI.D ARI’AI) Szurkosatok NAGY I.ÁS/.l.íl NAGY I.AMIS OROODV KAMIIN S*MKrt TI»MIK TARJAM ANDOK Grafikai rlri'iMlüZt'N CSAllKW I.AS/.I.O FónyképAsi l*R ANDI SÁNDOR SicrkcsilfiiAx HrnlMavn, skMin *1 l'ittfnflok C HUH Tol« fon 533 04 Törleszti a rónia IOrl>«p.szolRi*lirla. •'löfliotAsckpl rlfngad mintlon (MiHtahivatal (ih li'vólkéilM’sítO K iilftildi t> kzoIo rlAflretAsekol H IntAz: l’NS llslrodnii expedíció llacc, llralisia va, GottwaMnvn fiám. 4H VII. Nynm|n a PRAVDA nyomdnválla lat. BraOslava. Slúrnva 4. kl(d|x«l('KÍ <|l| nrgyeit évr»’ 19,50 Kő*. fAI évir 39, K«'st KgAsi Av re 78, - K» s Kéziratokat ne ni firiMnk meg ás nem küldünk vissza A csehszlovákiai magyar kultúra és tudomány képviselőinek országos értekezletéről kiadott zárónyilatkozat Azok a törekvések, melyek 1968. januárjától a CSKP kezdeményezéséből szocialista társadal­munk demokratikus megújhodására és államunk föderatív átalakításéra Irányulva kibontakoztak, a csehszlovákiai magyar nemzetiség körében Is élénk és termékeny hatást váltottak ki. A cseh­szlovákiai magyarság a cseh és a szlovák nem­zet kapcsolatainak föderatív rendezésében a köz­társaság állami egységének fő biztosítékát látja; a köt többségi nemzettel együ ítélő nemzetisé­gek jogainak rendezését, a szocialista demokrá­cia elvelved összhangban — saját nemzeti érde­kelnek, gazdasági, politikai ős kulturális lehe­tőségeinek korszerű kiteljesítésén kívül — szin­tén olyan követelményként fogja fel, amely a közös haza belső biztonságának megerősítését hivatott szolgálni. A magyar nemzetiség államalkotó jellegéről és szerepéről fejlődésének folyamán többször, többek között ebben az évben Is fényes tanú­­bizonyságot adott, annak ellenére, hogy a nem­zeti kollektlvumből adődó jogigényeit a demok­ratizálódási folyamattal megdöbbentő ellentét­ben álló nemzetiség-ellenes kampányban kéti­­ségbevonták, elvitatták. Nemzetiségi társadalmunkban a köztársaság nemzetei és nemzetiségei közötti baráti együtt­élés és a közös kötelességektől fakadó egyen­jogúság eszméje még fejlődésünk első szaka­szában kialakult. Ennek az eszmének egyik leg­jelentősebb kialakítói és megfogalmazói azok az értelmiségi csoportok voltak, melyek a két vi­lágháború közötti munkásmozgalomban és az akkori haladó Ifjúsági mozgalmakban, főleg a Sarlóban máig hatóan példamutató tevékenysé­get fejtettek ki. Az egész magyar nyelvterületre jelentős demokratikus hatást gyakorló Sarlös­­nemzedék a nemzeti sajátosságokhoz való ter­mészetes ragaszkodás mellett a magasrendű és áldozatos nemzetköziség hordozója és a köztár­saság népei baráti együttmunkálkodásának hir­detője, eszményltóje volt. A nemzetiségi kérdés elemzésénél azonban a sarlósok nemcsak az Itteni magyarság adott helyzetéből és a csehszlovákiai nemzetek öe nemzetiségek békás együttélésének, termékeny szellemi kapcsolatának követelményé­­bői indultak ki, de Közép-Európaíkls népeinek ha­sonló Irányú fejlődését ás a magyarsággal közös gazdasági érdekelt is figyelembe vették. „Kelet* Európa kis nemzetei nem fejlődhetnek egymás ellen1* — Írta Balogh Edgár 1929-ben. S ml, 1988- ban, negyven év múlva sem mondhatunk mást. Kőzöp-Európában ma természetszerűen minden helyi kérdés egyetemes problémaként jelentke­zik, 8 a szlovákiai magyarság (s ezen belül a szlo­vákiai magyar értelmiség] akkor szabadul meg az elmúlt húsz évben szemléletét jellemző pro­vincializmustól, ha megpróbál felnőni ehhez az egyetemes problémához. A második világháború és következményei okozta íélbeszakadés után 1948-ban a csehszlovákiai ma­gyarság történetében Is minőségileg új szakasz nyílott meg. Az akkor megindult szocialista fej­lődés reményteljes Ígéret volt az elmúlt évek csa­lódásai és megpróbáltatásai után. Magyarságunk a nehéz körülmények között, értelmiségétől meg­fosztva, politikai dezorlentáltsúgban élve, az ön­bizalom teljes hiányában és a kiszolgáltatottság nyomasztó érzésének hatása alatt a társadalmi, po­litikai élet peremére került. A kivezető út ebből a helyzetből számos buktatón és akadályon ke­resztül valósult meg. Törvénybe foglalt kisebbségi Jogaink minimálisak voltaik, szinte kizárólag kul­turális közegben mozoghattunk és fejthettünk ki tevékenységet. A magyarság politikai és közéleti szerepe egyénekre korlátozódott, akik, kevés ki­vételtől eltekintve, lényegében és Igazában nem voltak tolmácsolól, élharcosai a csehszlovákiai magyarság jogos nemzetiségi igényelnek. E rövid visszapillantás részbén tükrözi annak a húsz éves, deformációktól terhes politikai gya­korlatnak a jelenségeit, amelyek a nemzetiségi létünkből fakadó korlátozások mellett megbé­nították egyenes úton való nemzetiségi Jclbonta­­kozésunkat az élet szinte valamennyi területén. Ezért történhetett meg az, hogy az említett ki­bontakozás fordított Irányú társadalmi mozgás eredményeként érhette el a Jelenlegi szintet. Az 1949-ben létrejött Csemadok szigorúan kulturális, népnevelő, népművészet! tevékenységéből kiindul­va Jutott el 1968-lg, amikor a nemzetiségi kér­dés megoldása terén a csehszlovákiai magyar­ság egészének szószólójaként lépett és léphe­tett fel, lényegében társadalompolitikai követe­lésekkel. A szükségszerű társadalmi fejlődés azonban a torzítások ellenére is szinte alapjában véve vál­toztatta meg az itt élő magyarság társadalmi struktúráját. Népi talajból klsarjadt irodalmár, újságíró, pedagógus értelmiségünk mellett fo­kozatosan egy új generáció felnövekeddsével — habár egyelőre szétszórtan — létrejött természet­tudományi, műszaki és további humán értelmi­ségünk. Elértük azt a szintet, amikor szükségessé vá­lik nemzetiségi múltunk és jelenünk tudományos szintű vizsgálata, feltérképezése. A megnöveke­dett Igények, a kor, a tudományos-műszaki forra­dalom korszaka, a progresszív társadalmi fejlő­­dés érdekében, elengedhetetlenül megkövetelik a konkrét tudományos Ismeret- ás információ­­rendszer kialakítását. Szükségesnek látjuk olyan központi szintű ma­gyar Intézmények és értelmiségi szakmai cso­portok létrehozását, amelyek egyrészt hatéko­nyan bekapcsolódnának a csehszlovákiai magyar­ság szellemi áletébe, másrészt a csehszlováklat magyarság helyzetének és problémáinak tudo­mányos, adatszerű feldolgozásán és minősítésén túl hozzájárulnának gazdasági, jogi, politikai és kulturális problémáink megoldásához. Szükségesnek látjuk, hogy a Csemadok KB tit­kársága mellett megalakuljon egy hivatásos tu­dományos szakcsoport, amely kidolgozná léte­sítendő nemzetiségi tudományos intézetünk kon­cepcionális kutatási programját ős megkezde­né a tudományos (történelmi, néprajzi, szocio­lógiai, Irodalmi- és nyelvtudományi) szaktaná-

Next

/
Thumbnails
Contents