A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-01 / 48. szám
Be/rút a Közel-Kelet legmodernebb nagyvárosa Így termelik ki Libanonban a sót a tenger vizéből a Közel-Keleten vállalata, az Internacional Traders — rövidítve Intra — után nevezi el. Az alaptőkét 3 miillő libanoni fontban (kb. 1,4 millió USA dollárban) állapítja meg. Az Intra üzleti sikerei csakhamar túlterjednek Libanon határain. A bank tőkeérdekeltséget szerez a Middle East Airlines közel-keleti légitársaságban, képviselői ott ülnek a bejrúti kikötő vezetőségében, pénzügyileg érdekelve van a Radio Orient adóállomás és a híres bejrúti Játékbarlang, a Casino du Libán fenntartásában. De az Intra érdekeltségei sokkal messzebbre is terjednek: telkeket vásárol és bérházakat épít New Yorkban, Genfben, Londonban, a párizsi Champs Élysées-en. Az Intra hatalma és befolyása egyre növekedik a Perzsa-öböl olaj-sejkségeinek és a rijádl királyi udvarnak a betétjeivel. Libanon — az Intra Barik révén — a „Kelet Svájca“ és Beldasz a „Kelet Rotschildja“ lesz. „Tíz év múlva olyan hatalommal fogok rendelkezni, mint amilyen Nagy-Brltanniáé volt negyven évvel ezelőtt“ — Jelenti ki Juszef Beldasz, ez a zárkózott kalandor, aki a bejrúti Raouche-on lakik egy összkomfortos lakásban, távol a libanoni gazdagok mondén villáitól és palotáitól. Beldasz „birodalma“ egyre növekedik. Az olasz kereszténydemokrata kormánykörökhöz mazottfa, amely a Szuezi-csatorna építését finanszírozta. (Archív felv.) fűződő baráti kapcsolatai révén eléri (ő maga hithű muzulmán), hogy — mint egyetlen külföldi bankház — az Intra fíókintézetet nyithat Rómában. A Gaullista Unió berkeiben is vannak barátai s így eléri, hogy bankfiókot nyithat Párizsban. Végül 1964-ben ugyancsak fiókintézetet nyit New Yorkban. A bejrúti Machiavelli Libanon a hatvanas évek közepén a Közel- Kelet legstabilabb országa lesz. Elutasítja a Nasszer-barát politikát, de úgyanígy azt is, hogy a nyugatbarát Iszlám Szövetséghez csatlakozzék. Megőrzi aktív semlegességét. Az arab királyságok és sejkségek számára ez elfogadható politika. A Perzsa-öböl vidékének olajmágnásai meg a wahabita és a hasemita uralkodóházak, királyi udvarok a libanoni bankokban, főképp az Intrában tartják a pénzüket. Az Intra a legszimpatikusabb valamenynyi közül, mert igazgatója, Beldasz egy csomó más dolgot is intéz. Ez a pénzügyi zsonglőr banketteket rendez az emlrek és a sejkek számára Monte Carlóban és Cannes-ban, fizeti a számlájukat a New Yorki Waldorf Astoria, a párizsi Ritz vagy a londoni Dorchester szállóban. Az Intra a gazdag ügyfelek, de különösen Fejszál szaúd-arábiai király legnagyobb megelégedésére dolgozik, akinek a legnagyobb betétei vannak a banknál. De eljön 1966 júniusa... Az Egyesült Arab Köztársaság gazdasága válságba kerül. A washingtoni kormány minden Kairónak szánt pénzügyi segélyt leállít. Az EAK-nak sürgősen szüksége van gabonára, pótalkatrészekre és elektronikus berendezésekre épülőben levő beruházásai számára. Kairó a bejrúti Intrához fordul. Beldasz készségesen nyújt hitelt és garanciákat. A hitelügylethez azonban Szaúd-Arábiának és Kuwaítnak, az EAK ellenségeinek betéteit is felhasználja. Beldasz kezd „magas politikát“ játszani, kezd Játszani a tűzzel. Ezerkllencszázhatvanhat nyarán kiéleződik a közel-keleti helyzet. Beldasz nem marad távol a történésektől. Izraelnek az arab államoktól elhódított területein palesztinéi kommandók működnek, melyeket többek között az Intra is támogat. Tel-Aviv dühös. Libanonban különben a Nasszer-barát sajtó távoltartja magát az Egyesült Arab Köztársaság és Szíria közti viszálytól, mert lepénzelte az Intra. Kairo dühös. Az Intra által finanszírozott libanoni lapokban támadó hangú cikkek Jelennek meg a Perzsa-öböl körzetének olajsejkjei és a wahabita királyi udvar ellen. Kuwait és Rljád dühös ... Beldasz ahelyett, hogy .magas politikájával“ megnyerte volna őket magának, mindegyiket maga ellen ingerli. S így lön el 1966 október 10-ei, amikor az hét Intra trezorjai néhány óra alatt 40 millió 111 anoni fonttal „könnyebbülnek meg“. Alapjaiban inog meg az Intra Bank, a Közel- Kelet leghatalmasabb bankja. A vezetőség a tengeren túlról kér hitelt. A Bank of America és a Chase Manhattan ezt kereken visszautasltja —- ezek a bankok ugyanis Jelentős zsidó betéteket kezelnek. Sőt a két bank zárlatot rendel el az Intra betétjeire. Az Intra Bank bejelenti a csődöt... Juszef Beldasz nem várja meg a következményeket. Saő Paolóba repül, ahol igénybe veszi seüor Jósé Kalilának, az Intra brazíliai fiókja vezetőjének vendégszeretetét. 1987 őszén azonban maga a brazil igazságügyminiszter által kiadott elfogatóparancs alapján letartóztatják. Az „Intra-törvény“ A Beldasz személye elleni összeesküvés — s itt ilyen biztosan volt — sikerült, de az ezzel okozott kár felbecsülhetetlen. Az újkori Machiavelli pénzügyi birodalmának megsemmisítésével súlyosan megrendült nemcsak a libanoni, hanem a külföldi pénzintézetek iránti bizalom Is. Amikor az Intra fizetésképtelenséget jelentett, valamennyi libanoni bank három napra bezárta kapuit, mert attól féltek, hogy hasonló nagyösszegű pénzfelvételek másutt is megtörténhetnek. De a különböző nevű és Jelentőségű londoni, párizsi, New York-1, zürichi és frankfurti bankokat is megrohanták az ügyfelek, hogy kivegyék a betétjüket. 1967. Január 11-én összeül a libanoni parlament, hogy megvitassa „a libanoni bankok csődtől való megóvására“ vonatkozó törvény javaslatát. A törvény értelmében az állam, illetve a Libanoni Központi Bank hiteleket folyósít azoknak a pénzintézeteknek, amelyeket csőd fenyeget. Ugyanez vonatkozik ezeknek a bankoknak külföldi fiókintézeteire is. A törvényjavaslatot a parlament többnapos ülés után elfogadta. A rendelkezés mint az „Intra-törvény“ ment át a köztudatba ... Ezzel a törvénnyel sikerült biztosítani tehát a bank további működését. Az Igazgatótanács hitelt kér a Libanoni Központi Banktól, hároméves lejárattal... lOOvo-os kamatlábbal. Az Intra ugyan megkapja a hitelt, de már nem a legjelentősebb bankja a Közel-Keletnek. Nem tudja helyreállítani a megrendült bizalmat, habár alapítója és egykori vezérigazgatója „hűvösön“ ül a forró trópusokon. Az Intrának be kell érnie a kisemberek betétjeivel, a keleti olajmágnások és uralkodók pénzével nem számolhat többé. Nem egészen egy héttel a krach után nagy recepcióra került sor Bejrútban. A vendéglátó az egyik legjelentősebb amerikai banknak a képviselője. Az ünnepi fogadásra az szolgáltat okot, hogy megnyílt az új libanoni Transorient Bank, a valóságban a hatalmas International Bank of Washington leányvállalata. Az új bank lránt azok mutatják a legnagyobb érdeklődést, akiknek oroszlánrésze volt az Intra megbuktatásában ...
