A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-12-01 / 48. szám
A tudományos-műszaki forradalom és DéE-Szlovákia iparosítása A „Hél“ Hasábjain inár tiibb cikk foglalkozott Déi-Szlovákia gazdasági helyzetével. A vélemények megegyeznek abbau, hogy okvetlen szükséges e terület iparosftása, és e tételt számos adattal is alátámasztják. Hogy milyen módon történjék az iparosítás, abban már nem egészen egységesek a vélemények. Ez érthető is, mert egy ipari üzem létesítése nem csupán gazdasági, hanem együttal társadalmi kérdés Is. Ezért kívánatos lenne, ha a társadalmi élet képviselői Is csatlakoznának a megindult eszmecseréhez. Az iparosítás gazdasági tényezői Az iparosítás gazdasági tényezőinek vizsgálatakor alapjában véve három szempontból indulhatunk ki: 1. Hogyan lehet a leggazdaságosabban kielégíteni bizonyos termékek iránti keresletet, vagyis bizonyos termeléshez hol vannak a legjobb termelési feltételek nyersanyag és munkaerő szempontjából. 2. Hogyan lehet a termelésben a leggazdaságosabban kihasználni bizonyos nyersanyagot, vagyis ha adva van a nyersanyag, meg kell keresni, milyen terméket lehetne belőle gyártani, és hol,' hogyan lehet biztosítani a szükséges munkaerőket. 3. Hogyan lehet a szabad munkaerőtartalékot a termelésbe a legmegfelelőbben bekapcsolni. Az eddigi vélemények azt mutatják, hogy Dél-Szlovákia esetében a harmadik szempont az irányadó. Többszörös kárt jelent, ha nem használjuk ki e munkaerőtartalékokat. Ez először is fékezi a mezőgazdasági termelés további korszerűsítését. A további korszerűsítés ugyanis további munkaerőket szabadítana fel, de ez társadalmi szempontból nem kívánatos. Ennek következtében ellentét áll be a munkatermelékenységnek és a lakosság életszínvonalának emelésére irányuló szándék között. Másodszor pedig munkaerőpazarlás áll be a termelésben, ami egyike az eddig kevéssé figyelemmel kísért, de nagyon is lényeges károknak. íme néhány statisztikai adat: v 1. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak az összlakosság százalékarányában la) 1940 1950 1960 1964 Szovjetunió Csehszlovákia 54 48 39 33 38,6 25,9 21,8 1b) USA Franciaország 1920 — 28 */o 1962 — 8 % 1972 valószínűleg 5 °/o 1921 — 41 °/o 1962 — 21 °/o 1985 valószínűleg 11 °/o 2. A társadalmi Ságban munka hatékonyságának növekedése a mezőgazda-1953 1956 1957 1958 1959 1960 1981 1982 1963 1964 1965 a) Az élőmunka hatékonysága 9,4 —0,5 4,3 5,5 —6,3 15,4 3,3 —15 17,9 —2,8 —13,2 b) Az anyagi eszközök hatékonysága 7,3 7,6 —5,9 —4,6 —21,0 —4,2 —9,7 —22,2 11,4 —7,8 —19,3 c) Az összes eszközük együttes hatékonysága 7,6 —8,1 —4,3 —4,1 —18,8 —2,3 —7,0 —20,6 —12,0 —7,2 —10,3 Világosan kimutatható tehát, hogy a mezőgazdaságban létező felvázolt ellentétek megoldása nélkül mind az élőmunka, mind az anyagi A Hét társadalompolitikai melléklete 48. 9 Felelő« szerkesztő: Mács József eszközök hatékonysága és e kettőé együttesen Is kedvezőtlen. Bár időnként bizonyos javulás állt és állhat be, de ennek a hatása csak átmeneti. Tartós és lényeges javulás csak a mezőgazdasági termelés korszerűsítését fékező okok eltávolításával érhető el. A mezőgazdasági termelés korszerűsítése és hatékonyságának emelése Dél-Szlovákia területén nem csupán helyi területi érdek, hanem az egész köztársaság érdeke, sőt az élelmiszertermelés fokozása egyre inkább világgazdasági problémává válik. Ez további ok a mezőgazdasági termelés fokozására. A fokozott termelés pedig a feldolgozóipar, különösen az élelmiszeripar további fejlesztését követeli. Főleg a malom- és pékipar, a konzerv- és szeszipar, a húsfeldolgozó és konzerváló ipar azok, amelyekre Dél-Szlovákiának okvetlenül szüksége van. A felsorolt iparágaknak az iparosítás mindhárom gazdasági tényezője szempontjából létjogosultsága van e vidéken. 1. Az élelmiszeripar termékei iránt biztosítva van a kereslet, mivel a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részben behozatallal fedezi élelmiszerszükségletét. 2. A mezőgazdasági termékeket mint nyersanyagot úgy lehet a leggazdaságosabban felhasználni, ha a feldolgozóipar minél közelebbáll térben és gazdasági téren a termelőkhöz. 3. A kellő munkaerőtartalék már a jelenben is biztosítva van e vidéken az ipar számára, a mezőgazdasági termelés korszerűsítésével pedig még növekedni fog. A mezőgazdasági termelés és a feldolgozóipar eredményes munkájához szükséges még a másodlagos és harmadlagos termelési ágak és szolgáltatások megszervezése is, többek között a mezőgazdasági gépjavító üzemek, közszolgáltatások stb. bővítése. Dél-Szlovákia gazdasági fejlesztésében a távlati cél az úgynevezett agrokomplexum, vagyis egy olyan mezőgazdasági egység kiépítése, amely a világátlagot elérő szintén képes termelni, termékeit feldolgozni és forgalomba hozni. Az iparosítás problémái A felvázolt elgondolás természetesen nem jelentheti a probléma végleges megoldását, de a megoldáshoz vezető út egyik kiindulópontja lehet. A következő fontos lépést Dél-Szlovákia közgazdászainak és gazdasági szakembereinek kell megtenni. Meg kellene vitatni a felvázolt elképzelést, esetleg helyesbíteni és részletesen kidolgozni, konkretizálni. E munka megindítását nagyon elősegíthetné a Csemadok vagy a Hét szerkesztősége egy további kerekasztal-megbeszélés összehívásával. (Tavasszal már egyet összehívott a Hét szerkesztősége, és ott sok érdekes probléma vetődött fel. A mostani bizonyosan elősegíthetné a problémák megoldását.) E megbeszélésen meg lehetne vitatni többek között az indítványozott iparosítás finanszírozásának kérdéseit. Természetes, hogy az indítványozott iparosítás bizonyos anyagi eszközöket igényel. Sajnos még egész Dél-Szlovákia területén csak elsődleges befektetésekről van sző, ami azt jelenti, hogy még egyáltalán nincsenek e területeit olyan üzemek, amelyek saját eszközeikkel tudnák fedezni ezeket a kiadásokat. Ha ezek az új üzemek csak az EFSZ-ek vagy a HNB-k üzemeiként, vagy más szövetkezeti alapon jönnének létre, kétségbe vonható, hogy kellő tapasztalatok és szakemberek híján képesek-e feladataik megoldására. Az állami költségvetés viszont még számos olyan akcióval van lekötve, melyek Dél-Szlovákia iparosítása szántára a közeljövőben nagyon kevés helyet hagynának. Helyes volna talán a Mezőgazdasági Termelési Igazgatóságokon keresztül gondoskodni a mezőgazdasági egységek (agrokomplexumok) kiépítéséről, de úgy, hogy e komplexumok szerves részét alkossák a mezőgazdasági termékek feldolgozásához és forgalomba hozásához szükséges berendezéseknek. Az ipari üzemeknek szakképzett munkásokra és műszaki személyzetre van szüksége. Ez irányban a közoktatásnak kell majd biztosítania a szükséges szakembereket. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell minimálisan a tanoncok oktatását, a felnőtt munkások betanítását, az élelmiszer- és konzervipari irányzatú ipariskolai oktatást, valamint a gimnáziumok végzett növendékei közül megfelelő számú tanuló továbbtanulását a kellő szakirányzatú főiskolákon. Nem hanyagolható el a dolgozók munka- és életkörnyezete sem. A hagyományos települési mód nagy területekkel csökkenti a termőföldet. Egyrészt a termőfölddel való gazdálkodás, másrészt a modern életmódnak megfelelő feltételek megteremtése szempontjából szükséges lesz a dél-szlovákiai viszonyoknak megfelelő mezőgazdasági- és ipari települések típusait is megalkotni. Ez nemcsak építészeti és urbanisztikai probléma. Velük párhuzamosan kell megoldani az üzlethálózat, áruellátás, közszolgáltatások, egészségügy, iskolaügy, helyi közlekedés, valamint az áruforgalom számos problémáját. Oj életkörülmények között a társadalmi és kulturális élet megszervezésénél is új problémák merülnek fel, melyeket a hagyományos kultúrmunka módszereivel nehéz lesz megoldani. E rövid felsorolás távolról sem teljes, de talán részben sikerül érzékeltetnie azt, hogy csupán a tennivalók felmérése is meghaladja egy vagy egynéhány egyén képességét. Megoldásuknál az egész dél-szlovákiai lakosság és köztük főleg az értelmiségiek bekapcsolódására van szükség. E tevékenység megszervezéséhez szűknek bizonyul a Csemadok jelenlegi, főleg a kulturális tevékenységet hangsúlyozó kerete. Ha megalakulna a MADOSZ (Magyar Dolgozók Országos Szövetsége), tekintettel szélesebb programtervezetére, együttműködve az illetékes állami szervekkel, minden bizonnyal nagy és hasznos munkát tudna végezni e téren is. SÄRKÖZY DÉNES
