A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-11-10 / 45. szám
Az érdeklődés középpontjában a Csemadok programtervezete Nagykürtös A járás Csemadok szervezetei helyeslik a névváltozást. A programtervezetben javasolt MADOSZ-szal azonban egyetlen helyi szervezet sem ért egyet, mert nem fejezi ki, hogy a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiség szervezetéről van sző. A javaslatok 85 százaléka a Csehszlovákiai Magyarok Országos Szövetsége (CSEMOSZ) nevet ajánlja. A dolgozók szót azért akarják törölni, mert a szervezetnek fiatalkorú, sőt nyugdíjas tagjai is vannak. A szervezetek 15 százaléka a Csemadok és a CSEMOSZ név mellett döntött. A rendkívüli küldöttválasztó közgyűléseken felszólalók — szinte kivétel nélkül — fontosnak tartják, hogy a CSEMOSZ a hazánkban élő magyar nemzetiség érdekképviseleti szervezete legyen társadalmi, politikai, kulturális és jogi tekintetben egyaránt. Helyes lenne, ha a CSEMOSZ programtervében konkrétabban szerepelne a nemzeti bizottságokba való választások előkészítése, s a számarány szerinti képviselet biztosítása. A felszólalók figyelmét nem kerülte el az etnikumon kívül élő magyar nemzetiségű csoportok helyzete sem. javasolják a központi titkárságon egy osztály létesítését, amelynek elsőrendű feladata lesz a jövőben az etnikumon kívül eső területeken CSEMOSZ-t alakítani. A szellemi élet koncentrálására vonatkozóan a programtervezetbe foglaltakkal egyetértenek. Fontosnak tartják Kassán az állandó magyar színházat. Azokban a vegyeslakosságú járásokban, amelyekben a magyar nemzetiség asszimilációjának a jelei szembetűnőek, létesítsenek kerületi szintű kulturális központokat (Magyar Könyvesbolt, könyvtár, félhivatásos színház, népi együttes). A CSEMOSZ Központi Bizottsága kezdeményezzen országos kulturális akciót a közép-szlovákiai kerületben, s ezt rendszeresítse is, hogy a kerületben élő magyar nemzetiség kulturális fejlődését mégjobban meggyorsítsuk. Több helyi szervezetben azt is javasolják, hogy a CSEMOSZ KB évente legalább egyszer a középszlovákiai kerület valamelyik Járásában ülésezzen. A CSEMOSZ programtervezetében külön kell foglalkozni a kultúrában szegény, mostoha járásokkal. (Nagykürtös, Terebes, Nyitra stb.) És hogy a Járási titkárságok az eddiginél fontosabb szerephez jussanak. A járási titkárságok fizetett szakkáderekkel való bővítése szükségszerű követelmény. A járások jövőbeni helyzete és küldetése mindössze három mondatot tartalmaz a programtervezetben. A járási elnökség ezzel nem ért egyet, javasolják, hogy a járási titkárságokon legyen: járási titkár, népművelési és népművészeti szakoktatók, gazdasági vezető (hatáskörébe tartozna a járási titkárság gazdasági vezetése, a helyi szervezetek pénzügyi gazdálkodásának irányítása, a tagdíjak rendezése, a tagság nyilvántartása), egy irodai erő és egy gépkocsivezető. Mellékesen megjegyezzük, hogy az ötvenes években 8 fizetett ember dolgozott a kerületi titkárságokon. A szövetkezeti, üzemi, tehát intézményes kollektív tagság esetében javasolják, hogy minden tagnak legyen tagsági könyve. A kollektív tagaág válasszon vezetőséget és a járás irányítása alatt rendelkezzen önálló kulturális csoportokkal, szervezzen kulturális akciókat. így érjük el, hogy a szövetkezetek a kulturális alapot tagságuk művelődésére, a kultúra fejlesztésére fordítsák. A taglétszám bővítésével kapcsolatban helyesnek tartanák, ha a jövőben tekintetbe vennék a helyi szervezetek anyagi érdekeltségét. A központi költségvetést úgy kell kidolgozni, hogy a tagdíjak 50 százaléka a helyi szervezetek tulajdonában maradjon. Szene A Csemadok szenei helyi szervezete megvitatta a központi bizottság programtervezetét. A vitában több kulturtárs kifejtette véleményét. Arra az egyöntetű megállapodásra jutottak, hogy a csehszlovákiai magyarságnak feltétlenül szüksége van érdekvédelmi, társadalmi-kulturális szervezetre s az lesz a leghelyesebb, ha a Csemadok válik ilyen'szervezetté. A január óta eltelt időszak mindennél jobban bizonyítja, hogy a Csemadok képes és hivatott is a szlovákiai magyar kisebbség érdekeinek védelmére. Függetlenül attól, hogy a nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény-javaslat elfogadása után milyen intézmények és szervek létesülnek, szükséges, hogy a Csemadok a magyar kisebbség érdekvédelmi szervezetévé váljon. Hiszen a magyar állami szerveknek felelősséggel kell tartozniuk, s a Csemadok, illetve a MADOSZ tagsága végső soron az egész szlovákiai magyarságot képviseli. A klubélettel — illetve a helyi szervezetek munkájának átszervezésével — kapcsolatban az a vélemény, hogy az elképzelés helyes. Ugyanakkor a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a Csemadok eddig működő klubjainak további felaprózódása esetében az erők szétforgácsolódására kerülne sor. Helyesebb, ha a klub tömöríti magába a szervezet aktivizálódó tagságát, hiszen az egy klubon belül is szó lehet különböző témájú klubestek szervezéséről. Persze erősebb szervezetek esetében, főleg nagyvárosokban (Pozsony, Kassa, Komárom, Losonc), a programtervezetben javasolt forma a jobb. Csak üdvözölni lehet azokat a törekvéseket, amelyek szervezetünk munkáját komolyabb színvonalra akarják emelni. Ennek a többi között az is elengedhetetlen feltétele, hogy a Csemadok valóban rendelkezzen tudományos munkahelyekkel. Muzsla A helyi szervezet tagsága teljes egészében egyetért a Csemadok programtervezetével. Javasolja, hogy a Csemadok legyen a jövőben a csehszlovákiai magyarság érdekvédelmi szervezete és így a nevét is változtassa át MADOSZ-ra. Erre azért is szükség van, mert a többi érdekvédelmi szervezet (a parasztszövetség magyar szekciója, a Magyar Tanítók Országos Egyesülete, a MISZ) megalakulása még bizonytalan. Ezért a Csemadok jövőbeni feladata és szerepköre jóval nagyobb lesz az eddiginél. A Csemadok lesz képes tömegalapot teremteni a magyar nemzetiségi szerveknek. m egvannak a m agyar felsőfokú oktatás lehetőségei Életünk tele van ezernyi gonddal, problémával. A csehszlovákiai magyarság körében a diákok és a szülők egyik legnagyobb gondja, hogy az érettségi után tanulhatnak-e az egyetemeken vagy főiskolákon anyanyelvükön a magyar fiatalok. Hazánkban, mint ismeretes, mindössze a Nyitrai Pedagógiai Fakultás Magyar Tagozatán folyik az oktatás magyar nyelven az alsófokú (1—9 évf.) iskolák jövendő tanítói részére, akiknek számarányához képest ez az egy tagozat nagyon kevés. Ha valóban komolyan gondoljuk az egyenjogúságot, akkor az illetékes szerveknek már a közeljövőben konkrét lépéseket kellene tenniük annak érdekében, hogy legyen magyarnyelvű oktatás nemcsak Nyitrán a Pedagógiai Fakultáson, hanem Pozsonyban is a Komensky Egyetemen, mind a filozófiai, mind a természettudományi karon. Ez a probléma nem új keletű, de azért vetem fel újból, mert a magyar nyelvű felsőfokú oktatás lehetőségeinek az illetékes iskolaügyi szervek mindeddig még a lehetőségét sem vetették fel. Pedig ennek a kérdésnek kielégítő megoldása életbevágóan fontos. Ahhoz, hogy a magyar középiskolákból jó felkészültségű diákok kerülhessenek ki, feltétlenül szükséges, hogy ezekben az iskolákban jól képzett szakemberek, a magyar nyelvet kifogástalanul ismerő és beszélő tanárok működjenek. A mai napig tisztázatlan a magyar középiskolai tanáruk képzésének kérdése, fgy olyan helyzet alakult ki, hogy szorgalmazzuk a magyar középiskolák, szakiskolák hálózatának bővítését, azonban arról már csak elvétve esik szó, hogy vannak-e ezen a fokozaton megfelelő képzettségű és magyarul kiválóan beszélő szaktanáraink. Alakuló nemzetiségi szerveink előtt ott áll a feladat: már a közeljövőben ki kell harcolniok azt, hogy középfokú iskoláink részére is legyen magyar tanárképzés, egyetemi szinten. A magyar tanárképzés problémája azért is időszerű, mert a közeljövőben új főiskolai törvény jelenik meg, amelyben már rögzíteni kellene a magyar nyelvű középiskolai tanárképzésre vonatkozó törvényes rendelkezéseket. Ha ezt a lehetőséget az új főiskolai törvény megjelenése előtt nem használjuk ki, akkor megint „lekéstük a vonatot“. Ha ez az elgondolás megvalósulna. ezzel nemcsak a középiskolai tanárképzés problémája oldódna meg, hanem a Nyitrai Pedagógiai Fakultás Magyar Tagozatának önállósításához szükséges
