A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-27 / 43. szám

Fábry Zoltán;

ötven év

Államunk ötven évéből — kéthónap híján — negyvenkilenc évet töltöttem Itt, Itthon, Szlovákiában, szülőföldemen, Stőszon. Egy emberöltő: tanúságra és tanulságvonásra éppen elég. Mondhatom a jót és felsorolhatom a rosszat. Ráadásul még lró Is vagyok, akit mindenkinél jobban kötelez a felelősség, mely nem más, mint a felelni-muszáj erkölcse.

A körülmények tettek íróvá. Oj élmények és új benyomások. A pesti egyetemet a fronton szerzett tüdőbaj miatt otthagyva, buktam vissza a stószl fekvőszékbe, csendbe, meditációba, töprengésbe. Csehszlovákia ötven évet élt meg eddig, és ez az ötven év tett Íróvá: a körülmények a behatolások, a látottak, hallottak, olvasottak feldolgozása, megemésztése és végül mindezek kikristályosodása.

Új helyzetbe, új körülmények közé kerültem és velem együtt majd egy millió magyar. Először pattogtunk, dohogtunk, majd rezignáltunk. Ilyen állapotban elsüllyedtünk volna a provincializmus passzivitásába. De ifjak voltunk és élni akartunk. Körülnéztünk az új hazában és máris kincsre leltünk, a másra, az újra. Neve Is volt: Demokrácia. És funkciója: szabadság, szabadltás. Bűvös szó volt és elkötelezettségünk lett, végig, máig. Meglzleltük és rabja lettünk.

Mások lettünk. Mert itt valami

más alakított és vett körül minket. Ha nevekre egyszerűsítjük a különbséget, elég a Horthy-Masaryk szembeállítás. A tiszti junták felkapaszkodottja, aki Űri-Magyarország félfeudalizmusát konzerválja és a civil professzor, akinek a filozófia etikát is jelent: Demokráciát.

Később egy új név igézett bennünket: Lenin. A demokrácia szocializmusa kommunizmussá súlyosodon. De az etikai nehezítés épp a szocialista népköztársaság éveibe változott meg összetételében:, antidemokrácíává hígult. Nem véletlen, hogy az idei január a két fogalmat emberi szintézissé akarta kovácsolni: Demokratikus szocializmussá formálni. A célkitűzés megvalósítása — emberi arcot adni a szocializmusnak — lehetett volna a legszebb jubileumi ajándék.

Csehszlovákiát az antánt-hatalmak a Demokrácia Közép-európai próbája — és példájaként startoltatták. Mennyiben és hogyan sáfárkodott ezzel az elkötelezettséggel, azt a legjobban a kisebbségi sors mutatja ki: a demokráciák leghitelesebb próbaköve Feleleíkép aktívákat és passzívákat könyvelhetünk. Megírtuk a bizonyítványt: az egész magyar nyelvterületen demokráciából a legjobban és legakadálytalanabbul itt vehettünk lélegzetet és így és ezzel hatoltunk minden magyar nyelvterületen. Azonban hiányzott a főtől a tagokig terjedő, a mindenkit egyformán kötelező demokrácia. így vált aztán ketté — és néha összehozhatatlanná — a többségi és kisebbségi demokrácia — szinte jóvátehetetlenül.

De amikor Hitler célpontja Csehszlovákia lett, ml új hazánkat, mint a demokrácia utolsó középeurópai bástyájaként tudatosítottuk, védtük és vállaltuk. És nem lehetett véletlen, hogy a legsötétebb években a Hitler kegyelméből kreált szlovák csatlósállamban a magyar kisebbség lehetett homogenitásában a fasizmussal szemben immunissá maradt és az antifasizmus minden próbáját kiállott népcsoport. E tény meglátása és igenlése helyett bűnbakokká vedlettünk. És jött a szomorú négy év: a diszkrimináció, a jogtalanság kora. És még 1948 februárja után sem tudtunk emberi és nyelvi jogunk teljességéhez — az egyenjogúsításhoz — eljutni.

Érthető, ha az idei januári program meghirdetésekor csak mi lehetünk elsősorban a beteljesedésre várók. De sovén uszítások megkeserítették reményeinket. Amikor

aztán eljöttek az immár történelmi augusztusi napok, mégis a magyar kisebbség volt az, mely a bajban összekovácsolódott nemzetegység egyik legbiztosabb láncszemévé formálódott. Államvezetőink hálatelt nyilatkozatai ezt cáfolhatatlanul bizonyítják.

A magyarság hűséggel és hűségben állt újra hazája mellé, amiből logikusan következik, hogy az új alkotmányban, a most érlelődő új szakaszban megkapja az őt megillető helyet: az egyenjogúságot. Ml nem jutalmat — megalázást — várunk, mi csak igazunkat akarjuk és a tetteket várjuk: egyenjogúsításunk — hátsó ajtók rabulisztikák nélküli — biztosítását.

ötven év előtt ml magyarok hazát vesztettünk és ötven év múlva — államunk nehéz, tragikus napjaiban — egységet vallva és vállalva úgy leltünk a hazára, hogy szinte ránkcsodálkozva, az Is ránktalált. Jajban, bajban, de örömben is ötven évig együtt voltunk, legyünk most is — jobb napok reményében — egyek: demokraták, szocialisták, kiket az emberség köt és kötöz elválaszthatatlanná.

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szüvetségónek hetilapja. Megjelenik minden vasárnap

Főszerkesztő: MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő-helyettesek:

MÁCS JÓZSEF, OZSVALU ÁRPÁD

Szerkesztők:

NAGY LÁSZLÓ NAGY LAJOS ORDÓDY KATALIN SIMKÖ TIBOR TARJÁNI ANDOR

Grafikai elrendezés:

CSÁDER LÁSZLÓ

Fényképész:

PRANDL SÁNDOR

Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 9. Postafiók C 398. Telefon 533 04

Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő.

Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/V1I.

Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stúrova 4.

Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39,— Kés, egész évre 78,— Kés.

Kéziratokat nem őrzőnk meg ét nem küldünk vissza.

Közlemény

a Csemadok KB 1968. október 20-i Vili. üléséről

A Csemadok KB VIII. Ülése megvitatta és jóváhagyta

— ax elnökségnek a KB két ülése közötti Időszakéban végzett munkájáról,

— a küldöttválasztó közgyűlések megtartáséról és a járási konferencia előkészítéséről,

— a készülő nemzetiségi törvényről,

— a rehabilitációs bizottság munkájáról beterjesztett elnökségi beszámolókat.

A beszámolókat és a vitában elhangzott javaslatokat figyelembe véve ax alábbi határozatot fogadja el:

Jóváhagyja a csehszlovák Nemzetgyűlés elnökéhez az alkotmánytörvény jóváhagyásával kapcsolatban intézett levelet.

Megbízza a KB elnökségét, hogy az alkotmánytörvény kihirdetése után tegye közzé a deklaráció szövegét és küldje meg az Illetékes szerveknek.

Megbízza a rehabilitációs bizottságot, hogy a KB leg közelebbi ülésén terjessze elő a rehabilitációs kérelmeket.

Megbízza a járási bizottságokat, bogy azokon a helyeken, ahol a küldöttválasztó közgyűlések megtartása lassúbb ütemben folyik, tegye meg a szükséges intézkedéseket a közgyűlések mielőbbi befejezésére.

Megbízza a KB titkárságát, hogy különösen a lévai, az érsek-újvári és a bratlslavai járásokban, távolítsa el a küldöttválasztó közgyűlések megtartásában észlelhető hibákat.

Megbízza a KB titkárságát, hogy vizsgálja felül a terebesl járási bizottság munkáját és oldja meg azokat a gazdasági és szervezési problémákat, amelyek akadályozzák a járási bizottság ás titkárság működését.

Megbízza a járási elnökségeket, hogy azokon a helyeken, ahol a Járási konferenciákat még nem tartották meg, hívják össze a járási bizottságok rendkívüli ülését, tüzetesen tárgyalják meg a Csemadok új programtervezetét, foglaljanak ezzel kapcsolatban állást és tegyenek javas-A Csemadok Központi Bizottsága 1968. október 20-án Galántáa a Druiba szállóban tartotta meg rendes ülését. Dobos László, a Csemadok országos elnöke nyitotta meg az ülést és rövid beszédében aktuális kérdésekről és a Csemadok életével összefüggő problémákról szólt. A Csemadok Központi Bizottsága napirendjén három beszámoló és egy tájékoztatás szerepelt. Varga Sándor, a "Csemadok KB titkára az országos elnökségnek az elmúlt Időszakban végzett munkájáról. Varga János a Csemadok KB titkára a helyi szervezetek küldöttválasztó gyűléseiről és a rendkívüli járási konferenciák előkészítéséről, dr. Szabó Rezső, a Csemadok KB vezető titkára az alkotmánytörvényjavaslatról és a nemzetiségi törvénynek a Szlovák Nemzett Tanács elé terjesztendő kerettervéről beszél. Takács András, a Csemadok KB osztályvezetője a rehabilitációs bizottság munkájáról tájékoztatott.

Utókat, amelyeket majd a járási konferencia elé terjesztenek.

Megbízza a KB elnökségét, hogy összegezze a programtervezettel kapcsolatos vita eddigi eredményeit és azt levél formájában még a járási konferenciák megtartása előtt küld|e meg a járási bizottságoknak. A Központi Bizottság hívja fel a magyar sajtó figyelmét a programtervezettel kapcsolatos vitára és kérje a sajtó hathatósabb támogatását.

A KB jóváhagyja az új nagykürtösi járásban Járási bizottság megalakulását, továbbá Pozsony és Kassa városokban a városi bizottságok megalakítását,, amelyek járási szinten közvetlen a KB Irányításával végzik munkájukat.

Nagy jenő elnökségi tag felolvasta Lőrlncz Gyula elvtársnak Tornácon harminc évvel ezelőtt elhangzott beszédét. A KB javasolja ennek közlését a sajtóban.

Megbízza a KB elnökségét, hogy dolgozza ki alaposabban a Csemadok új programtervezetét, szabja meg konkrétabban és átfogóbban a Csemadok programját és célkitűzéseit.

Megbízza a KB elnökséget, hogy még a X. országos közgyűlés előtt hívja össze a járási elnökök, titkárok, és Instruktorok közös értekezletét a Csemadok munkájában felmerült problémák tisztázására.

A Központi Bizottság ülésén elhangzott beszámolókat élénk vita követte. A felszólalók nagyon fontos elvi problémákat érintettek, amelyekre legközelebbi számunkban még visszatérünk.