A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-10-13 / 41. szám
A Csemadok programtervezet javaslata A megújhodási folyamat felrázta, mozgósította a magyarságot. A Csemadok KB márciusi állásfoglalása magával ragadta a tagságot, a magyar dolgozókat, egyszerre megnőtt kulturális szövetségünk tekintélye. És az élet nem áll meg, folyik tovább, elkészült a Csemadok KB új programtervezet-javaslata, amely a csehszlovákiai magyarság egyetlen nagy tömegszervezetét akarja tökéletesíteni, korszerűsíteni, rugalmasabbá és színvonalasabbá tenni. A programtervezet-javaslatot a járási bizottságok és helyi szervezetek már megkapták, a küldöttválasztó gyűléseken megtárgyalják, s az esetleges észrevételeket, megjegyzéseket továbbítják a Csemadok Központi Bizottságának. A programtervezet-javaslat tehát nem kész, nem lezárt valami, szerkesztőségünk vitaanyagként közli, azzal a szándékkal, hogy egész sor hasznos és egészséges kiegészítő vagy módosító javaslattal siethet a programtervezetjavaslat megszövegezői segítségére. A Csemadok országos elnöksége a beérkezett és közölt véleményeket figyelembe veszi és értékeli, a módosító javaslatokat összegezi és feldolgozza, s a programtervezet-javaslatot ezek alapján terjeszti majd a rendkívüli országos közgyűlés elé. A húszéves munka értékelése Kétségtelen, hogy a Csemadoknak pusztán a létrejötte az adott történelmi helyzetben, 1949-ben pozitívumként könyvelhető el, annak ellenére, hogy a nemzetiségi kérdésnek csupán korlátozott, egyoldalú és csakis kulturális lehetőségét kínálta. Az 1938—48 között eltelt években több ellentétes politikai áramlat és doktrína szenvedő részesei voltunk. Ugyanakkor ki voltunk téve a háború megpróbáltatásainak. Végülis elmondhatjuk, hogy 1948 februárja után a konszolidáció kezdeti szakaszában egy értelmiségétől megfosztott, erkölcsileg és többségében politikailag is dezorientált magyar kisebbség voltunk Csehszlovákiában. Az ebben a történelmi helyzetben létrehozott Csemadok a csehszlovákiai magyarság szinte egyedüli fórumává vált, amely az első lehetőségeket nyújtotta ahhoz, hogy a magyar lakosság formálja, művelje, realizálja önmagát. A Csemadok létével kiindulópontot, legalizált feltételeket jelentett a csehszlovákiai magyarság nemzeti öntudatának újraformálásában a szocialista fejlődés körülményei között. Fennállásának két évtizede alatt pozitív szerepet töltött be a csehszlovákiai magyarok nevelésében, s ezzel az ország egész életében, szocialista fejlődésében. Jelentősen hozzájárult a magyar nemzetiségű polgárok szellemi életének, politikai öntudatának fejlesztéséhez. Bizalmat és hitet kölcsönzött a magyar dolgozóknak, szilárdította létbiztonságuk tudatát, tömörítetté sorait, egységesítette nézeteit, formálta hazafias érzését, nemzeti öntudatát, növelte kulturális igényét, bővítette művelődési lehetőségét. Mindezt a kulturális-népnevelő és politikai tömegmunkával, valamint a népművészeti mozgalom kibontakoztatásával segítette elő. A húsz év alatt sokezernyi előadást hallgatott meg többmiíliónyi tömeg, népi akadémiák százai többezernyi hallgatóval, tanfolyamok, szakkörök és honismereti körök tucatjai működtek. Pozsonytól Királyhelmecig oly sok irodalmi és szerzői est megrendezésére került sor, hogy az országos méretben is példátlan. Volt idő, amikor tevékenységének gerincét a falu szocializálása képezte, s közvetlenül is szervezte a szövetkezeteket, szorgalmazta a termelés támogatását, az új munkamódszerek népszerűsítését. A húsz év alatt azonban fő hangsúlyt az eredeti szerepköre kapott, a kultúra fellendítésének gyakorlati realizálása. Ebben a vonatkozásban tudatosította, hogy nem elég a kultúrát csupán átadni, hanem közben ízlésformáló szerepet is töltött be. Megalakulásától kezdve ápolja, őrzi és továbbfejleszti a haladó és népi hagyományokat. A keretében működő többszáz népi együttes kulturális kincsünk számos gyöngyszemét mentette és menti meg. Együtteseinknek köszönhető, hogy felelevenedtek és színpadra kerültek olyan müvek, amelyek a nép legsajátosabb gondolat- és érzésvilágát fejezik ki. A népdalok, népi táncok és népi játékok feldolgozása és színpadra vitele is igen hasznos törekvés volt. Kezdetben mindez egymástól elszigetelten jelentkezett, az alapszervezetek vezetőinek lelkesedésétől vagy kezdeményezőkészségétől függően, viszonylag alacsony színvonalon. Evek során azonban az együttesek java része kivált, s a körzeti, járási, központi versenyek, dal- és táncünnepélyek meghozták a kívánt színvonalat. (Gombaszög stb.) Külön pozitívuma a Csemadoknak, hogy az utóbbi években egész sor emlékünnepélyt rendezett. A nagykaposiak Erdélyi János, a komáromiak Jókai Mór, a dunaszerdahelyiek és a nagyabonyiak Bihari János, a losonciak Madách Imre, a kassaiak Batsányi János, a szenciek Szenczi Molnár Albert, az érsekújváriak és az andődlak Czuczor Gergely, a pozsonyiak Steiner Gábor és Major István emlékének adóztak tisztelettel. Hasonló igényes rendezvények százait sorolhatjuk még fel, amelyek jól szolgálták a nevelés, a kultúra javainak terjesztését, népeink barátságát, a nemzetiségi politika elveinek gyakorlati megvalósítását. Nem lebecsülendő eredménye a Csemadok két évtizedes munkájának, hogy a magyar dolgozók körében segített közhangulattá tenni a tanulást, s azt a jelszót, hogy a tanulás korparancs. Jelentősen hozzájárult ezenkívül az olvasás megszerettetéséhez, irodalmi körökben a verselemzés elsajátításához, az irodalmi színpadok létrehozásához, és az egész magyar nyelvterületen való versenyképessé tételéhez. Húszéves fennállása alatt a Csemadok bizonyos hézagpótló szerepet is betöltött, mivel egész idő alatt nem volt olyan alkotmányos szerv, amely a kulturális kérdéseken kívül társadalmi, politikai problémák megfogalmazásában és megoldásában az egész csehszlovákiai magyarságot képviselte volna. A Csemadok ezért — a társadalmipolitikai helyzet adta szükségletből — akarva-akaratlanul a nemzetiségi kérdéssel is foglalkozott, javaslatokat terjesztett be megoldására. Konferenciákon és taggyűléseken hozzászólt népgazdasági kérdésekhez, foglalkozott a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek érvényesítésével a magyarlakta területeken, ápolta a kapcsolatokat a nemzeti kultúrák között, részt vett a szocialista életstílus kialakításában, a párt eszmei-politikai irányvonalának érvényre juttatásában, foglalkozott szociológiai felmérésekkel stb. A felsorolt eredményekben ott van az egyszerű Csemadok tag szíve és lelkesedése, a járási szervek áldozatos igyekezete, a központi szervek tudatos és megfontolt irányítótevékenysége, s a Csemadokon kívülálló, de törekvéseit támogató olyan intézmények, mint a magyar könyvkiadó, az írószövetség és az újságírószövetség magyar szekciója, a Hét, a többi magyar újság és folyóirat, a magyar pedagógusok és az értelmiség többi rétege. Az elmúlt húsz év alátt újarcú magyarság született. Demokratikus érzelmű, haladó beállítottságú, a humánum szellemével átitatott nemzedék nőtt fel, sokan a párt tagjaivá váltak, s végső soron pozitívan befolyásolják az ország sorsának alakulását. Kultúránk az egyetemes magyar művelődési kincsen kívül a leghaladóbb cseh és szlovák kultúra áramköréhez kapcsolódott. így vált a Csemadok a nemzeti kultúrák találkozásának közvetítőjévé is. A húszéves fejlődés azonban nem mentes a hiányosságoktól, tévedésektől és mulasztásoktól sem. Egyik legfőbb fogyatékosságunk, hogy mindmáig nem találtuk meg az utat a csehszlovákiai magyar lakosság minden rétegéhez, különösen az értelmiséghez. Ez utóbbiak jelentős része ma nem érzi magáénak a Csemadokot, mert nem lelte meg benne az érdeklődési körének és szellemi igényeinek megfelelő szervezetet. Ehhez egyebeken kívül hozzájárult az a hoszszú éveken át hangoztatott jelszó, hogy a Csemadok nem érdekvédelmi szervezet. Mivel a társadalmi-politikai érdekvédelmi szerepet és az oktatásügybe való beleszólást kénytelen volt elhárítani magától, nemcsak a lakosság tekintélyes tömegeit, hanem az ifjúság, főként a diákság zömét sem tudta megnyerni. Éveken át feleslegesen pazarolta erőit a Csemadok azzal, hogy olyan tevékenységet is magára vállalt, amely más szervek feladata lett volna. Mivel az elmúlt húsz év alatt a politikai-társadalmi deformációk következtében nem sikerült kialakítani a hazai magyarság társadalmi életének kielégítő struktúráját, a Csemadok a társadalmi-politikai élet peremére került. Következésképpen az állami és politikai szervek nél nem volt kellő tekintélye, nem rendelke zett a szükséges önállósággal, járási és köz ponti választott szerveinek összetételét ií részben mások diktálták. Sajnos, a társadalmi-politikai élet deformáltsága rányomta bélyegét a Csemadok belső viszonyainak alakulására is. A Csemadok irányításának direktlv, adminisztratív formája nem biztosított kellő teret a demokratizmus, az alulról jövő kritika s alkotó gondolkodás megnyilvánulásainak. Volt időszak, amikor a Csemadok szervei és tisztségviselői szélsőséges Ítéletalkotásra ragadtatták magukat (pl. az ún. magyar burzsoá-nacionalizmus elleni kampány). Olykor a körülmények kényszerítő hatása alatt, máskor a Csemadok szerveinek és tisztségviselőinek túlzott alkalmazkodása, politikai következetlensége révén a csehszlovákiai magyar kultúra olyan intézményeit veszítettük el, mint a Magyar Népművészeti Együttes, a Faluszínház, a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó stb. A Csemadok további feladatai és hatásköre A Csemadok utóbb! fél évtizedes tevékenysége, s különösen az ez év januárja óta bekövetkezett események érzékletessé tették s igazolták egy olyan országos szervezet létezésének szükségességét, amely túllép a szűk értelemben vett kulturális-népnevelő tevékenységen. Az élet és a Csemadok eddigi tevékenysége bebizonyította az „egyesületesdi“ határainak szűkreszabottságát és korlátoltságát. A CSKP akcióprogramjában lefektetett elvek értelmében a nemzetiségek kulturális szövetségeire továbbra is komoly feladatok várnak. E feladatoknak azonban — az új feltételek új követelményeinek megfelelően — a jelenlegi szűkreszabott keretek között nem tehetünk eleget. Ezért szükséges, hogy az eddigi pozitív eredményekre és munkaformákra támaszkodva, s azokat továbbfejlesztve tevékenységünknek új tartalmat szabjunk, megteremtsük problémáink tudományos szinten való vizsgálatának feltételeit, magasabb színvonalra emeljük szervezettségünket, bővítsük hatáskörünket. Mivel a Csemadok helyét és szerepét Csehszlovákia társadalmi életében az a körül-