A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)

1968-10-13 / 41. szám

Október 5-én közölte az 0) Ezé a Csehszlovák Szqciallsta Köztársaság nemzetiségeinek helyzetét szabályosé alkotménytörvény tervezetét, valamint az SZNT nemzetiségi bizottságának és titkárságának telépftésére és hatáskörére vonatkozó határozatot. Tekintettel az anyag fontosságára, a Hét is teljes terjedelmében közli mindkét anyagot, s hogy egy pezsgő, termékeny vitát Indítson el, meghívta a szerkesztőségbe Dr. Bertha Géza jogászt, Dr. Csanda Sándor Irodalomtörténészt, Gyönyör J6- zsef jogász, Hamar Kálmán történészt és Kardos István szociológust, mondjanak véleményt mindkét anyagról, mit tartanak benne előnyösnek és mit hátrányosnak. A szerkesztőség feltételezi, hogy a két dokumentum közzététele legalább olyan aktivitást vált ki, mint a Csemadok márciusi állásfoglalása, ezért mér most figyelmezteti az érdekelteket, hogy megjegyzéseiket necsak a szerkesztőségbe köldjék, de az illetékesekhez Is juttassák el. Címük: Dr. Villám Plevza, Predsodnfctvo vlády Praha, Józef Kr<2, Slovenská Národná Rada, Bratislava.

A szerkesztőség kérdései:

1. Osszeegycztethető-e az alkotmányerejá törvényjavaslat ránk vonatkozó része, valamint az SZNT kebelében létesítendő nemzetiségi bizottság és a nemzetiségi titkárság hatáskörét szabályozó határozat a Csemadok KB március 12-én elfogadott állásfoglalásával?

2. Az alkotmánytörvénytervezet, valamint az SZNT kebelében létesítendő nemzetiségi bizottság és nemzetiségi titkárság biztoslt-e önállóságot a magyar nemzetiség számára a politikai, a gazdasági és a kulturális élet területén?

3. Az SZNT nemzetiségi bizottságának és titkárságának felépítésére b hatáskörére vonatkozó cikkelyek elfogadhatók-e a magyarság számára?

Egyforma mércével

A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók vj Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap

Főszerkesztő: MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő helyettesek:

MACS JÓZSEF, OZSVAM) ÁRPÁD

Szerkesztők:

NAGV I.ÁSZ1.Ó NAGY LAJOS ORDÚOY KATALIN S'MKÓ TIBOR TARJÁN! ANDOR

Grafikai elrendezés:

CSÁDER LÁSZLÓ

Fényképész:

PRANDL SÁNDOR

Szerkesztőség: Bratislava, Jesenského 9. Postafiók C 398. Tele-.fon 533-04. .r4

Terjeszti a Posta tlfrlapszolgálala, ' előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. 7*

Külföldn- szóló előfizetéseket el- , intéz: PNS —' Ústredná expedícla tlaőe, Bratislava, Gottwaldovo ; náni. 48/VII. . ^

Nyomja a PRAVDA nynmdaválla- V lat, Bratislava, Stúrnva 4.

Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39,— Kés, egész év- ' re 78,— Kcs.

Kéziratokat nem őrziink meg ét £ nem küldünk vissza.

Dr. BERTHA GÉZA jogász:

— A nemzetiségek helyzetét szabályozó alkotmánytörvény javaslatát Jelentős politikai dokumentumnak tartom, mert a föderációs törvénnyel egyszerre rendezi a nemzetiségek jogállását. Mindamellett csak kerettörvény, amely lehetőséget nyújt- a párt akcióprogramjában a nemzetiségekre vonatkozóan kifejtett elvek megvalósítására.

Az SZNT nemzetiségi bizottságának és nemzetiségi titkárságának a megalakítását csak ideiglenes szükségmegoldásnak tartom mindaddig, amtg a végleges nemzetiségi szervek meg nem alakulhatnak.

Fontosnak tartom azonban, hogy a nemzetiségi szervek tényleges jog- és hatáskörrel rendelkezzenek és ne legyenek csak papíroson létező figurák.

A most megalakuló nemzetiségi bizottság és nemzetisért titkárság jelentőséget maid csak akkor fogjuk tudni értékelni, ha mielőbb megkezdi működését és magyar szakemberek bevonásával kidolgozza a magyar nemzetiség érdekelt és jogait maximálisan biztosító javaslatait.

Dr. CSANDA SÄNDOR irodalomtörténész:

— Az SZNT határozatét a nemzetiségi bizottság és titkárság létrehozásáról az alkotmánytörvény-javaslatnak ellentmondó, hibás megoldásnak találom. Ez a határozat dr. Husák elvtárs szeptemberi nyilatkozatával is ellenkezik. Dr. Husák a Csemadok KB ülésén ugyanis kijelentette, hogy a csehszlovákiai magyar nemzetiség ügyének a rendezésében a kulturális és a területi autonómia kombinációjára kell törekedni. Az SZNT határozatából azonban nemcsak a területi, hanem a kulturális autonómiának koncepciója Is hiányzik. Dr. Husákra hivatkozom, arra a mondatára, hogv a szlovákok nem kétfajta mércével mérnek (gondolva Itt egyrészt a cseh—szlovák, másrészt a szlovák—magyar viszonyra), hogy a nemzetiségek Is kapnak bizonyos garanciákat a majorlzálással (a kisebbség leszavazásával) szemben. Csakhogy az SZNT által éppen megszavazott vegyesblzottség nem jó garancia a majorizálás kiküszöbölésére. Ez a bizottság megmaradhatna az SZNT quasi parlamenti bizottságának. Sokkal fontosabbnak tartanám azonban az önigazgatás megvalósítására önálló nemzetiségi szerv létrehozását. Lejgobb lenne, ha az SZNT-nek nemzetiségi kamarája létesülne, amelyben a szlovákok, q magyarok és az ukránok (ruszinok) egyenlő számú képviselővel vennének részt. (Például 50—50—

50 arányban.) A majorizálás kizárását magyar nemzetiségi tanács megválasztása Is biztosíthatná. A vegyesbizottságok működésével kapcsolatban eddig csak rossz tapasztalataink vannak. A vegyesblzottságokat alkotó felek minden kényes nemzetiségi kérdésben ellenkező állásponton szoktak lenni. A majorizálás kizárását — éppúgy, mint a cseh—szlovák föderáció viszonyában — csakis a paritásos elv biztosíthatja.

Dr. GYÖNYÖR JÖZSEF jogász:

— Az alkotmánytörvény-Javaslathoz néhány konkrét észrevételt szeretnék fűzni.

A 2. cikkely (2) bekezdése az elénk tárt megfogalmazásban külön szervek létesítését teszi lehetővé bizonyos képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett. Ha ennél a megfogalmazásnál maradunk, az a veszély fenyeget, hogy nem lehet majd önálló nemzetiségi szerveket külön létrehozni. Az itteni magyarság törekvése azonban arra Irányul, hogy — különállóan a szlovák nemzet képviseleti és végrehajtó szerveitől — létesüljön saját, önálló szervünk, amely a 1 csehszlovákiai magyarság érdekelt képviselné. Szerintem a szóban forgó bekezdésnek „mely képviseleti testületek és végrehajtó szervek mellett létesülnek“ hangzású részét törölni kellene; a bekezdésnek csak „szervek létesülésének“ a lehetőségét kellene tartalmaznia. Az ilyen átszövegezés mind teljesen önálló, mind egyéb képviseleti testületek és végrehajtó szervek melletti orgánumok létesítésének a lehetőségét magában foglalná. Az Ilyen szövegezés a CSKP akcióprogramjával Is összhangban lenne.

Javasolom továbbá, hogy a 4. cikkely (3) bekezdésébe „egy polgár sem károsodhat“ helyett „egy polgárnak sem szabad károsodnia“ (kerüljön (a szlovák szövegben „nernöie“ helyett „nesmle“).

Hiányossága ennek az alkotmánytörvény-Javaslatnak, hogy nem tartalmaz semmilyen garaneiát a majorizálás kiküszöbölésére.

Nézetem szerint az alkotmánytörvénynek meg kellene adnia az Itteni magyarság számára a területi autonómiát, legalább úgy, mint abogy azt a Szovjetunió alkotmánya biztosítja a Szovjetunióban élű nemzetiségek számára.

A nemzetiségi kérdés rendezésének közzétett tervezete csak „sül generis“ megoldás, olyasféle, mint amilyen Szlovákia eddigi jogállása volt Csehszlovákia keretében.

HAMAR KÁLMÁN történész:

— A Javaslat a gyakorlatban kérdésessé teszi az alkotmánytörvény megvalósítását — nem veszi figyelembe a nemzetek önrendelkezési jogának az elvét,

amely minden népre egyaránt vonatkozik.

Megjegyzéseim az egyes cikkelyekhez:

Az 1. cikkely az általános egyenlőségről beszél, nem konkretizálja a nemzeti kisebbségek Jogait. Véleményem szerint már az alkotmánytörvénynek tartalmaznia kellene pl. a magyar nemzeti tanács, a kulturális autonómia, a területi autonómia körvonalait.

A 2. cikkely arányos képviseleti részvételről beszél a hatalmi és a végrehajtó szervekben, ahelyett, hogy leszögezné az önálló nemzeti (magyar) szervek létrehozását. A közös szervek létrehozása gyakorlatilag a meglévő politikai helyzetet konzerválja a nemzeti kisebbségek számára.

Az én elképzelésem szerint a magyar nemzeti tanács mint képviseleti szerv az országos (szövetségi) tanácsnak — tehát a csúcsszervnek — lenne alávetve.

Az SZNT nemzetiségi titkárságával kapcsolatban ennyit:

Külön, önálló magyar tanácsadó testület megalakítását javasolom az SZNT mellett (a többi nemzetiségi tanácsadó testületeken kívül), amely kidolgozná a magyar nemzeti kisebbségre vonatkozó törvényjavaslatokat.

Summa summarum: a benyújtott alkotmánytörvényjavaslat nem felel meg azoknak az elképzeléseiknek, amelyeket a Csemadok ez évben beterjesztett javaslatai tartalmaznak.

KARDOS ISTVÁN szociológus:

Megítélésem szerint az SZNT nemzetiségi bizottságának csak ideiglenes jellege lehet. Fő funkciója talán abban jelölhető meg, hogy részt vegyen a nemzetiségi törvényjavaslat kidolgozásában. Hangsúlyozom, hogy csupán részt vegyen benne; nem tekinteném ugyanis szerencsés megoldásnak, ha a törvényjavaslatot kizárólag ez a- bizottság dolgozná ki. Az Ilyen megoldás határozottan ellentmondana a CSKP akcióprogramja szellemének.

Minél előbb biztosítani kell, hogy a nemzeti kisebbségek teljesen önállóan — tehát nem valemlféle vegyesbizottság által — fejezhessék ki társadalmipolitikai Igényeiket. Ehhez persze a mi viszonyainkban egy magyar politikai képviseleti testületre van szükség. A megoldást a Magyar Nemzetiségi Tanács i sürgős megválasztásában látnám.; ennek az elnöksége lenne hivatott — az SZNT egyenrangú partnereként — tárgyalni a magyar nemzetiség érdekelnek a képviseletében, Illetve a nemzetiségi törvény kidolgozásában.

Lejegyezte: MIKÚTS I. ROBERT