A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-29 / 39. szám
rfcucnwi A Szonda 5 visszatért a Földre MOSZKVA — A Szonda S. el neveiásű zzovjet automata űrállomás hátnapos kerlngás után, szeptember 21-én, moszkvai ldű szerint 18,54 perckor második űrsebességgel (mintegy másodpercenkénti 11 000 méteres sebességgel) a Föld légkörébe ért és leszállt az Indlal-éceán előre kijelölt térségében. A Szonda 5. moszkvai idd szerint 18 éra 08 perckor tért vissza a Földre. A szovjet űrállomás a világon elsőként kerülte meg a Holdat és tért vissza a Földre második űrsebességgel, melynek során számos tudományos tá|ékozlatássaI szolgált. Teljesítette az űrkutatás tudományos programját. A légkörbe való belépésnél, az aerodlnamlkus fékezés szakaszában ejtőernyős berendezést alkalmaztak. Az űrállomást a rajta levő készülékekkel együtt szeptembér 22-én találta meg a szovjet kutató- és mentőszolgálat hajója. A Szonda 5. automata űrállomás repülése során a következő feladatokat teljesítette: a Hold megkerülése, a világűr tudományos megfigyelése a Hold társé gében, visszatérés a Földre második űrsebességgel és sima leszállás a meghatározott körzetben. LONDON — A Szonda 5. szovjet űrállomás visszatérése a Földre nagy siker — jelentette ki vasárnap sir Bemard Lovell, a Jordell Bank brit csillagvizsgáló Igazga tója. Arra számítok, bogy néhány hó napon belül hasonló űrállomást indítanak útra emberi lénnyel a fedélzetén — mondotta sir Lovell az újabb szovjet Orsikért kom mentáivá. Igen valószínű, hogy az oroszok lóval előbb érnek a Holdra, mint az amerikaiak — mondotta a brit csillagász. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetséginek hetilapja. Megjelenik minden vasárnap Főszerkesztő: MAJOR ÁGOSTON Főszerkesztő helyettesek: MACS JÚZSKF, OZSVAI.D ÁRPÁD Szerkesztők: NAGY 1. ASZ i.O NAGY LAJOS ORD0DY KATALIN S»MKÓ TIBOR TARJÁNl ANDOR Grafikai elrendezés: CSÁDIlR LÁSZLÓ Fényképész: PR ANDI. SÁNDOR Szerkesztőség: Bratislava, Jesen-ského 9 Post.ifink C 398. Tele fon 533-04. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nám. 411/V11. Nyomja a PRAVDA nyomdaválla lat, Bratislava, Stúrova 4. előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39,— Kés, egész évre 78,— Kés. Kéziratokat nem őrztink meg és nem küldünk vissza. E napokban emlékezünk meg ia müncheni események 30. évfordulójáról. 1938-ban a Müncheni egyezmény aláírói Csehszlovákia népeinek sorsáról annak megkérdezéssé és hozzájárulása nélkül döntöttek. A történelem számos példájla igazolja, hogy ia kis nemzetek sorsa mindig lei van szolgáltatva a nagyhatalmak érdekeinek, így történt ez 30 évvel ezelőtt Münchenben is. HECHTS f. Tk,PBlVQA A Müncheni egyezmény mén, ■ csehszlovák határjellé oszlop eltávolítás». A müncheni események 30. évfotdulójdíu Hitler uralomrajutása utón az események rohamlépésben és feltartóztathatatlanul haladtak Csehszlovákia megsemmisítése felé. A burzsoá pacifizmus, a fasiszta agresszornak nyújtott rendszeres engedmények úgyszólván szabad kezet adtak a német és az olasz fasiszta imperialista agresszoroknak Európában. A müncheni döntést megelőzd napokban 1938. szeptember 14-én Nagy-Brltannla miniszterelnöke, a 70 éves Chamberlain Hitlerhez repült (akkor ült életében először repülőgépben). A rákövetkező napon Berchtesgadenben tárgyaltak, s ezen az értekezleten tudtára adta Hitlernek, hogy hozzájárul Csehszlovákia németlakta területeinek elcsatolásához. Kilenc nappal később, 1938. szeptember 23-én létrejött a megállapodás Münchenben Hitler, Mussolini, valamint Anglia és Franciaország képviselői, Chamberlain és Daladler között. Megkötötték az ún. „Müncheni egyezményt“, amely jelentős országrészeket Ítélt oda Hitler Németországának Csehszlovákia területéből. Chamberlain Münchenből való visszatérte után kijelentette, hogy „mától fogva a béke egész nemzedékekre biztosítva van!“ Churchill, az angol parlamenti ellenzék vezére másképpen kommentálta a Müncheni egyezményt: „Angliának a háború és a szégyen között kellett választania“ — mondotta nagy elkeseredéssel és felháborodással a parlamentben. „Miniszterei a szégyent választották, hogy utána mégiscsak a háborút kapják...“ A nyugati hatalmak álláspontját igen szemléltetően fejezték ki azok a felelős angol politikusok, akik az Angliában tartózkodó Wledemannak — Hitler személyi szárnysegédjének — azt a tanácsot adták, hogy „do not shoot — but strangle , azaz „lőni nem szabad, de megfojtani Igen.“ Közben a magyar kormánykörök Is igyekeztek érvényesíteni területi Igényeiket Csehszlovákiával szemben. Hosszas utánjárásuk eredményeként Hitler jóvoltából a Müncheni egyezménybe a követ kező, Magyarország Igényeit érintő szöveg került: „A négy hatalom kormányfői Németország, Olaszország, Anglia és Franciaország képviselői kijelentették, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség problémáját az érdekelt kormányok három hónapon belül rendezik.“ A müncheni határozat értelmében a csehszlovák kormány beleegyezett a magyarokkal való tárgyalásokba. Az összejövetel Időpontjaként 1938. október 9-ét, helyéül pedig Komáromot jelölték meg. A tárgyalásokon Csehszlováklát dr. Chvalkovsk? külügyminiszter, Magyarországot Kánya Kálmán külügyminiszter képviselte. Rajtuk kívül részt vett a tárgyalásokon a szlovák autonóm kormány képviseletében dr. Tlso Is. A tárgyalásokon a két fél álláspontja között áthidalhatatlan űr tátongott. A komáromi tárgyalások meghiúsulása után az érdekelt államok képviselői egyre-másra kilincseltek Hitlernél. 1938. október 14-én Chvalkovsk? csehszlovák külügyminiszter csak néhány perccel előzte meg Darányi magyar miniszterelnököt Hitler fogadószobájában. Hitler túlzottnak minősítette ugyan a magyar követeléseket, de ugyanakkor határozottan ellenezte, hogy az ügyben a szerződést aláíró négy nagyhatalom döntsön, s kijelentette, hogy Közép- Eurőpa kizárólag német érdekszféra. Hitler e tárgyalások során már bizonyára a tervbe vett önálló, Németország érdekelt minden körülmények között kiszolgáló, fasiszta szlovák állam megalakítását tartotta szem előtt, amely alig fél évvel később, 1939. március 14-én be is következett. A Hitler kegyelméből létrejött szlovák klerlkálfaslszta állam megalakulását követő napon, azaz 1939. március 15-Őn a nőmet hadsereg megszállta Prágát, és Hitler A bécsi dflntés résztvevői figyelemmel hallgstják a jegyzűkűnyv felolvasását. Jobbról elsű Kánya Kálmán, Megyarorsság külügyminisztere, háttal dr. Jósét Tlso fll.
