A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-22 / 38. szám
2000-ben már évente 100 millió ember életét olthatja ki a kalóriában és vitaminokban szegény táplálkozás. Biafrában azonban ez a lassú folyamat drámai módon felgyorsult, s néhány hét leforgása alatt megváltoztatta az egész nigériai polgárháború jellegét. Az utóbbi hetekig még lehetett pro és kontra sorolni az érveket, hogy az Immár több mint egy éve folyó blafral háborúban milyen szerepet Játszottak a törzsi és vallási ellentétek (a hauszák mohamedánok, a blafra lbók keresztények), a múlt rezsimek bűnei, a blafral olaj birtoklásáért vívott titkos angol—amerikai monopolista vetélkedés. Hívei lehettek annak az állításnak, hogy Nigériában ma a legfontosabb az ország területi egységének védelme, de annak Is, hogy Biafrának Joga van a nemzeti önrendelkezéshez, s Jobb a laza, de baráti kapcsolat, mint egy gyűlöletes kényszerházasság. Most azonban mindezeket a tényezőket háttérbe szorítja az alapvető, humanitárius követelmény: meg kell menteni Blafra népét az éhhuláltól, mert minden elmulasztott nap ezrek, sőt tízezrek életébe kerüli Nem véletlen, hogy az éhínségről szóló beszámolók csak viszonylag későn mozgatták meg a világ lelkiismeretét. Nigériát ugyanis az egyik leggazdagabb afrikai országnak tartják. Exportjában az első helyen állnak a trópusi növények (pálmamag, pálmaolaj, földimogyoró, kakaó stb. J s eddig még sohasem érkezett hír arról, hogy a kontinens legnépesebb államában bárki is éhen halt volna. A lagosi központi kormány hetekig rémhírnek és túlzásnak minősítette a blafral vészjelentéseket; azzal érvelt, hogy OJukwu blafral elnök az éhínség „fegyverével“ akarja zsarolni a nemzetközi közvéleményt, így próbál kicsikarni egy Blafra számára kedvező kompromisszumot. 400 lakos négyzetkilométerenkénti Amikor kitört a háború, a blafrat vezetők távolról sem gondoltak az éhínség rémére; abban, bíztak, hogy a tengeri halászat, a baromfitenyésztés, a helyi élelmiszernövények termesztése, s szükség esetén az élelmiszerbehozatal megold minden problémát. Semmibe vették az egy évvel ezelőtt elrendelt szigorú blokádot s a szórványos bombázásokat. A blafral kormány semmilyen lépést sem tett nagyobb élelmiszeralapok létesítésére, a termelés serkentésére. Margaret Parlsch, a Brit—Blafral Társaság titkára, aki az Idén áprilisban Járt Biafrában (beszámolóját teljes egészében közölte a Labour Monthly, a Brit Kommunista Párt folyóirata), csak lelkesedést látott a szervezettség legkisebb Jele nélkül. Amikor OJukwunak kérdést tett fel a blokád hatásával kapcsolatban, ezt a választ kapta: „Modern fogalommal élve, azt lehet mondani, hogy a háború óta nincs gazdasági élet. Ha azonban az ember a lényeget nézi, elmondhatja, hogy a háború nincs befolyással Blafra gazdasági potenciáljának afrikai lényegére .. Az egész háború szempontjából döntő fordulatra május 19-én került sor, azon a napon, amikor a lagosi csapatok elfoglalták Port Harcourt-t, Blafra fő kikötőjét, s ezzel a szakadár országot gyakorlatilag elvágták a külvilágtól. A kikötő eleste után a város lbo lakossága (350 000 ember) egy szálig a belső területekre menekült. Láncreakcló-szerűsn terjedt a rémhír, hogy Gowon katonái minden lbót legyilkolnak. Néhány hét leforgása alatt a 3 mlllió(l) menekülő lbo szinte megbénította Blafra életét, magával sodorta a katonákat, felborította a frontokat. Mire Júniusban ügy-ahogy stabilizálódott a hadihelyzet, csaknem 10 millió lbo zsúfolódott össze egy Dunántúlnál kisebb területen, felállítva ezzel az afrikai népsűrűség tragikus rekordját; e népsűrűség meghaladja Hollandiáét — négyzetkilométerenként több mint 400 lakossal! Négymillió halott A háború Biafrában egyre inkább a dzsungelháború Jellegét ölti; széles, több tízkilométeres övezetben folynak a csatározások. Ebben az övezetben, két tűz közé szorulva bujkálnak a menekültek százezrei. A blafral orvosok megállapítása szerint a csonttá-bőrrő aszalódott As éhség utolsó stádiuma: az áldozat tehetetlenül átadja magát a halálnak. Blafra helyzete reménytelen. A termőföldek pusztasággá változtak. A nigériai csapatok elzártak a tartományba vezaffi minden utat és elfoglalták a tengerpartot. Ezzel megszűnt az utolzö élelmiszerforrás la, a halászat. ház orvosai drámai beszámolót közölnek a dögkeselyűkről, amelyek ezekben a hetekben a közeli fákról már áttelepedtek a barakkok tetejére... A lényeg mégiscsak az, hogy Biafrában iszonyatos éhínség pusztít; arányait, valamint az eddigi és a potenciális áldozatok számát tekintve, alighanem egyedülálló a ml évszázadunkban. Előzmények Az éhínség világjelenség: évente 50 millió (1) áldozatot szed (annyit, mint az egész második világháború), s amennyiben a demográfiai robbanás felfelé ívelő görbéje nem lanyhul, v á rn a k „Amikor testűk már csak csontváz, amit a bér tart össze, amikor lábuk vékony, mint a bambuszveszszé és fajik tál nagy, akkor már minden segítség késön Jön." így Írja le egy skót ápolónó Blafra kiéhezett gyermekeit. Ez a csecsemő már nem talál tejet anyjának ki aszott emlőjében. Szeptember végéig kétmillió gyár mek ás hallgatag anya hal éhen Biafrában. szerencsétleneket már akkor sem lehetne megmenteni, ha holnap megkötnék a tflzszünetl egyezményt. (Egyébként az újabb béketárgyalások Addlsz-Abebában még mindig nem vezettek eredményre Blafra és a központi kormány között.) A Charitas Szövetség becslése szerint, ha a Jelenlegi helyzet gyorsan és gyökeresen meg nem változik — s erre pillanatnyilag semmi kilátás nincs —, az év végéig négymillió ember hal éhen ebben a kis országban. 50 000 blafral esett el eddig a háborúban. A maradék Blafra teljesen el van vágva a külvilágtól. A legmodernebb fegyverekkel felszerelt nigériai hadsereg elfoglalta a kiéhezett tartománynak csaknem a felét. Biafrát már csak léglúton lehet ellátni. Léglutanként 25 000 dollárért (750 000 cs. koronáért) hetenként néhányszor leszállnak egy vállalkozókedvű cégnek európai légitársaságoktól vásárolt, rég kiselejtezett gépel az őserdőben rögtönözve létesített kisegítő repülőtereken. Ezek a gépek — ha leszálláskor darabokra nem hullanak — fegyvert és lőszert szállítanak. És élelmiszert Is: 11 tonnát naponta. Ezzel szemben Biafrának, ha csak az éhező gyermekeket el akarná látni, 200 tonnára lenne szüksége naponta; ha pedig a 13 millió blafral mindegyikének legalább egy kiadós étkezést szeretne biztosítani, 11000 tonna élelmiszerre lenne szüksége. A nyugat-afrikai tartomány termékeny földje parlagon hever, a szőrnű harc nem hagy időt a vetésre és az aratásra. Senki sem segít Biafrának. Az öreg, kiselejtezett repülőgépek, amelyek muníciót és gyermektápszert szállítanak Blafrába, visszafelé útjukon nyersanyagokkal rakodnak meg. Ennek ellenértékéért újra csak lőszert vásárolnak. ' A nlgérial-blafral béketárgyalások nem vezetnek eredményre. Blafra nem fogad el élelmiszert, amely nigériai területen keresztül érkezik. Attól fél, hogy a nigériaiak megmérgeznék ezeket az élelmiszereket. Nigéria viszont nem engedélyez egy Blafrába vezető élelmiszerléglhldat. így harcol Blafra két ellenség: Nigéria és az éhhalál ellen. Minden arra vall, mindkettő győzni fog.
