A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-22 / 38. szám
Libádon is gyökeret vert a kultúra Az utóbbi időben gyakran hallani a könyvtárosoktól: Nem ártana, ha az írók gyakrabban találkoznának az olvasókkal. Véleményük szerint, ez közelebb hozná a két tábort, s Így alkalom nyílna a véleménycserére, egymás megismerésére. Egy-egy ilyen találkozó lehetővé tenné az író számára a közvéleménykutatást. Megismerné az olvasók Igényeit, és az Így nyert tapasztalatokat az elkövetkező években kamatoztathatná. Ezt a nézetet vallja Bitter Mihály bácsi, a llbádl könyvtár vezetője is. Kétségtelen, hogy az élő kapcsolat az író és az olvasók között csak hasznos lehet. Egyeigy író-olvasó találkozó nagyban elősegíthetné a csehszlovákiai magyar Írók könyveinek terjesztését is. Bittér Mihály 1950-ben vette át a llbádi könyvtár vezetését. Sok dolga nem volt, mert a „könyvállomány“ száz példányt sem tett ki. Ezidőtájt a község dolgozói nemigen koptatták a könyvek lapjait. Pedig e dombok közé szorult kicsi falu lakóinak is szükségük volt a művelődésre. Különösen a hoszszú téli estéken, amikor jánhatatlanok az utak. De a fejlődés szinte észrevétlenül tört be a községbe. Az elmúlt 18 év alatt nemcsak a község arculata változott meg, hanem ,az emberek gondolkodásmódja is. Évről évre növekszik a könyv iránti érdeklődés. — Községünknek 700 lakosa van, de közülük egyelőre csak 10 százalék olvas rendszeresen. Pedig könyvállományunk szépen fejlődött az elmúlt évek alatt. Jelenleg 1438 könyvet tartunk nyilván. Többségük magyar, csak 308 kötet Idegen nyelvű. Mindinkább előtérbe kerül a szakkönyvek iránti érdeklődés. A szövetkezeti nagyüzemi gazdálkodás igényesebb követelményei arra serkentik a vezető dolgozókat, hogy bővítsék szakmai ismereteiket. A libádi könyvtárban nincsenek könyvtári napok. Az olvasó minden délután fölkeresheti a könyvtárat, mindig ott találja a könyvtárost. A fiatalok pedig — sok esetben — a könyvtárban olvasgatnak. A választék bőséges, mert kb. 280 ifjúsági könyv között válogathatnak. Bittér Mihály könyvtáros azt hiányolja, hogy a könyvek számára nincsen elég férőhely. A szekrények zsúfoltak, egymás mögött, két sorban kellett elhelyezni a könyveket. Így nincs meg az áttekintés, nehéz kikeresni a választott könyvet. Gyakran az egész első sort ki kell rakni, hogy a kért könyvet megkaphassa az olvasó. Újabb polcokra, szekrényekre lenne szükség. Évente kétszer tart rendszeresen könyvkiálJítást Bittér Mihály, ősszel és .tavasszal. De olykor rendkívüli könyvkiállítást is rendez, éspedig könyvárusítással egybekötve. A szépülő, épülő faluban az emberek nemcsak házaikat csinosítják, de kulturális téren is igyekeznek pótolni az elmulasztottakat. Bővül az emberek látóköre, s bővül a könyvtár állománya is. A könyvtár helyiségében találkoznak esetről esetre a Csemadok színjátszó csoportjának tagjai is, akik — Bitter Mihály irányításával — a művelődés magvetői Libádon. Hirdetik a szép szót, terjesztik a magyar kultúrát. Jelentős szerepe van tehát a könyvtárnak a falu kulturális életének fellendítésében. ANDRISKIN JÓZSEF GT53 EUGEN SUCHON 1988. augusztus 25-én töltötte be hatvanadik életévét EUGEN SUCHOfi, a nagy szlovák zeneszerző. 1908-ban született Bazinban. Operáit: az Örvényt és Szvatoplukot ma már világszerte ismerik. Köszüntjttk öt hatvanadik születésnapja alkalmából és még sok alkotásban gazdag esztendőt kívánunk neki a csehszlovákiai magyarok nevébenl Pán Márta és plasztikája A francia szobrásznő (1923-ban született Budapesten, Párizsban él) a természetes alakulatokból tndul ki, levelek, magok, kagylók, csigák alakfát utánozza — és rendkívül érdekesen kapcsolja össze müvében a plasztikát a mozgással. 17
