A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-09-08 / 35-36. szám
Hogyan tovább? A sorsdöntő nehéz napok után ismét fellélegzik, megkönnyebbül hazánk népe. Az utcákról, a családi otthonokból, az emberi arcokról elszáll a megdöbbenés, a félelem. Visszatér az emberi légkör, a megszokott munka üteme. Ám az élet' mégsem tér vissza teljesen a régi medrébe. A Varsói Szerződés tagállamai alakulatainak bevonulása hazánk területére és ittlétük ténye ü] vonásokat hagy az emberek arculatán, a politikai és közéletben. 0) feladatok elé állítja szocialista társadalmi rendszerünket. Napjaink elsőrendű feladata a közrend helyreállítása, a termelőmunka fellendítése, hogy a földeken, gyárakban, hivatalokban behozzuk az elmúlt napok mulasztásait. Fontolóra kell vennünk, hogyan valósítsuk meg a Csehszlovákia Kommunista Pártja akcióprogramjában felvázolt célkitűzéseket: a népgazdaság továbbfejlesztését, egy humánusabb politikai légkör kialakítását, a nemzetek és nemzetiségek Jogainak rendezését. A szocializmus építése volt és marad hazánk népének a programja továbbra is. A hazánkban lejátszódó legutóbbi események még bonyolultabbá tették a helyzetet. Az utunk már nem lesz olyan egyenes és .sjgyh-,mint azt gondoltuk. Figyelembe kell vennünk az üf helyzetet, á politikai realitást, mely az országban kialakult. Ez új munkaformát Igényel a társadalmi életben, új vonásokat a véleménycserében. Megköveteli az embertől, hogy Jobban fontolja meg cselekedetét, őrizze meg nyugalmát, ne üljön fel a rágalmaknak és az uszításoknak. Köztársasági elnökünk, Ludvlk Svoboda, a CSKP KB első titkára, Alexander Dubőek felhívása, és Szlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusának határozata alapján a legfontosabb teendő a rend helyreállítása, a munka ütemének biztosítása. Ez a Varsói Szerződés tagállamai alakulatai mielőbbi kivonulásának a feltétele. Egyúttal a politikai konszolidációnak is szemtanúi lehetünk. Bár az emberek számos kérdést tettek és tesznek fel, hogyan tovább, kinek higgyek stb. Higgyünk a párt szavában, a szocializmus eszmében. Hiszünk abban is, hogy az elkezdett úton tovább haladunk és várhatjuk nemzeti kisebbségünk Jogainak további rendezését. Erre vall Szlovákia Kommunista Pártja rendkívüli kongresszusénak a határozata is, mely az újonnan választott Központi Bizottságénak feladatul adta, hogy: „Tárgyalja meg a párt, a politikai rendszer, az államrendszer és a nemzetiségi kisebbségek Jogainak föderatív alapon történő átszervezése elveit.“ ... Biztatás ez számunkra, de egyúttal kötelesség is. Még aktívabban ki kell vennünk részünket a rend helyreállításából, a termelő munkából és az ország továbbfejlesztéséből. Olvasóink, a csehszlovákiai magyarok az ország válságos napjaiban is egységesen álltak a cseh és szlovák nép oldalán. A legkisebb Jelét sem adták annak, hogy meg akarták volna bontani az ország egységét. A csehszlovákiai magyar dolgozók ismét bebizonyították, hogy a csehszlovák államközösség hű polgárai, e haza gyermekei. Rendítheteltenül kitartottunk és kitartunk az ország egysége mellett, a szocializmus útján. Nem ült fel a nép a rágalmaknak és pánikkeltő egyéneknek. Azonos volt sorsunk, fájdalmunk, megdöbbenésünk és kívánságunk a cseh és szlovák néppel, hazánk nemzetiségeivel, és azonos ma is. Békében, megértésben, szocialista közösségben élni! — ezen kell most fáradoznunk mindnyájunknak. Ezt szeretnénk mi szerkesztők is — lapunk munkatársainak segítségével — tovább folytatni. Igaz, hogy a rendkívüli események megzavarták az olvasókkal való kapcsolatunkat. A Hét 35-ös száma nem tudott megjelenni. A 34-es szám is késve Jutott az olvasóhoz, s nem tudott reagálni az eseményekre. Most a Hét 35—36-os számát kapja kezébe az olvasó. Hogy időben megjelenhessünk, ennek a szómnak az anyagát is már a múlt hét folyamán állítottuk össze. Ezért az olvasók elnézését kérjük, ha nem reagálhattunk időben valamilyen fontos eseményre. Erre egy képes hetilap képtelen. Képtelenek voltunk az események ideje alatt a 35-ös számot is megjelentetni. De a szerkesztők nem szűntek meg dolgozni, együtt érezni és élni a néppel. Ki kisebb, ki nagyobb mértékben vette ki részét a munkából. Az_Oj Iíjúsággal közösen két rendkívüli számot adtunk ki. Egyöntetűen támogattuk” aTégálísán választott párt és kormányszerveinket Svobodával és Dubőekkel az élen, bár a postai szolgálat szünetelése miatt ezek a számok nem jutottak el minden olvasóhoz. A munka, a helytállás, a politikai élet stabilizálása nem lesz akadálytalan és könnyű. Szembe kell néznünk olyan dolgokkal is, amik nem tetszenek egyeseknek, de a társadalom érdekeit szolgálják. A további út és fejlődés csak úgy biztosítható, ha a sérelmek és rágalmak fölé emelkedve szembenézünk a szocializmusra káros és ellenséges nézetekkel, elutasítjuk azokat, és elmélyítjük elvtársi és baráti viszonyunkat a szomszédos szocialista nemzetekkel és a világ haladó népével. MAJOR ÁGOSTON Szeptemberi köszöntő Köszöntelek, szeptember, köszöntöm ködös reggeleidet, amelyeknek Illata már az őszt idézi, köszöntöm deletd forróságát, melyekben még a nyár tüzel és köszöntöm tavaszodat, a kis- és nagy diákok sokaságát, a fecske költözéshez hasonló nagy diák-vonulást, amely Ilyenkor indul meg az iskolák újonnan megnyílt, kitárt kapui felé. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségének hetilapja. Megjelenik minden vasárnap. Főszerkesztő Major Ágoston főszerk. helyettes: Ozsvald Árpád Postafiók C 398. telefon 533.04 Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata, előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Szerkesztőség: BratisJava, fesen ského r. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Üstredná expedícia tlaée, Bratislava, Gottwaldovo nóm. 48 VII Nyomja a PRAVDA nyomdavállalat, Bratislava, Stúrova 4. Előfizetési díj negyed évre 19,50 Kés, fél évre 39, - Kés. egész évre 76. Kés. Kéziratokat nem őrzflnk meg és nem küldünk visz sza. Köszöntöm a szülőket, akik talán maguk is lámpalázasan, elsőízben fogják kézen gyermeküket és vezetik az iskolába, vagy talán odahaza csöndes örömmel és csöndes aggodalommal, gondolatban kísérik el gyermeküket az új, próbatevő iskolaév elébe. Gondolok a kicsinyekre és nagyokra, azokra, akik az ábécé és az egyszeregy megismerésén keresztül most indulnak az élet meghódítására. Először csak a betűket tanulják meg és a számokat, később pedig nyiladozó értelmükkel felfedezik azt is, milyen varázslatra képesek a betűk és a számok, milyen hatalom lakozik a tudásban, egyre jobban kitágítja a világot, kibontakoztatja a nagy összefüggéseket. Gondolok azokra, akik ismerik már az elvontabb fogalmakat is, mint: a becsület, hazaszeretet, igazság, erkölcs, humánum. A fiatal, fogékony lelkekben és agyakban most ereszti gyökerét a tudás fája. A jó és rossz tudásé egyaránt. Tanítók, tanárok, nevelők, szülök gondozzák, ápolják, erősítik hajlékony törzsét, tartják távol a kártevőket, hogy egészséges és vthartálló legyen. De nemcsak tudásuk, jellemük is fejlődik. Megismerkednek a gondolkodás kínjával és gyönyörével és a maga bonyolultságában kialakul személyiségük, az En. Mindig nagy a tanítók és szülök vállára nevezendő felelősség, amelyet az ifjúságért viselnek, de a történelmi események nagy hullámverése közepette, amely most oly fájdalmasan közelről érint minket, különösen az. Lelkiismereti kérdés vállalni ezt a felelősséget teljes súlyával és következetesen. Bízunk az iskolában, bízunk tanítóinkban, hogy az az egység, amely oly szorosan kovácsolta egybe hazánk nemzeteit és nemzetisé\geit az augusztust nehéz napokban, áthatja majd iskoláink légkörét és megérteti, megérezteti a gyermekekkel, hogy kemény fegyelemmel, becsületes munkával, szorgalmuknak és képességeiknek teljes latbavetésével, embert erényeiknek tudatos növelésével lesznek csak elég erősek és méltóak arra, hogy szocialista hazánk eddig elért és drágán megfizetett eredményeit megvédjék és továbbfejlesszék. Bízunk az iskolában, bízunk a tanítókban, hogy a most kezük alatt tanuló generáció olyan alapot kap tőlük, amelyre a közösséq életével összhangban építheti kíterjesedö egyéni életét a haza, és meg tudja majd oldani az élet által felvetett újabb problémákat, és okos elképzelései, tervei lesznek a távoli jövőre vonatkozólag. Bízunk az iskolában, bízunk tanítóink és népünk gondoskodásában, amellyel az utánunk következő nemzedék útját egyengeti, követésre állítva elébük a legjobbak példáját, amelylyel a tudás iránti vágyat, megbecsülést és saját lelkiismeretűk iránti hűséget oltja beléjük. Köszöntelek, szeptember, mint új remények hordozóját, mint a még ránk váró kemény tél után bekövetkező távoli, de mégis biztosan közelgő tavasz Ígéretét. Köszöntelek, szeptember, köszöntöm az iskolák kapuin beözönlő ifjúságot, az iskolatermek józanságát, s a nyári csendet felverő élet harsogását. Köszöntelek, szeptember, köszöntőm a tudás elsajátításáért, az emberré válásért újra meginduló küzdelmet, az örök mozdulatot, amelylyel újból és újból átadjuk a stafétabotot az utánunk jövőknek, azoknak, akik mint htszszük, velünk együtt jönnek a januárban megkezdett úton és dolgoznak majd kitűzött céljainkért, a szocialista humanizmus megvalósításáért, az emberi jogok érvényesítéséért, a nép gazdag és szép életéért a szabad hazában. Ordódy Katalin
