A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-18 / 33. szám
Bűnösök VUgy ártatlanok? Bodrogközben még ma Is emlékeznek arra a megrendítő pörre, amely a klrályhelmect népbíróság legnagyobb termében zajlott le. Hat napig tartott ős négy bélyí ember: Téglás Gyula, Salamon Ferenc, Belej János és Petruska Péterné ült a vádlottak padján. — Ez a négy ember visszaélt faluja bizalmával — dörögte az ügyész. — Több százezer koronát sikkasztottak szövetkezetükből, meglopták a népet, példás megbüntetésüket kérem! — Tiltakozom a vád elleni — harsogta közbe Téglás Gyula, a volt szövetkezeti elnök. — Ártatlanok vagyunkl — kiabálta a többi vődlott Is. — Dolgos, rendes embereknek Ismertük őket) Semmi terhelő adatot nem mondhatunk ellenUkl — erősttgette a négy vádlott ártatlanságát a faluból beidézett több tucatnyi tanú. — Téglás és Salamon hozta rendbe gazdaságunkat! — Cinikus, összetartó társaság ezl — csóválták fejüket a népbírák. És egytől — öt évig terjedő börtönbüntetést szabtak ki rájuk ... ■ A négy bélyl ember története még ma Is rejtélyes. Még ma sem i'ehet tudni, ártatlanok voltak-e vagy pedig bűnösök? Az elítéltek esküsznek arra, hogy ártatlanok voltak. A bélylek véleménye megoszlik. Valaminek mégis csak kellett a fülük mögött lenni? A logika és a lakosság többsége azt bizonyítja viszont, hogy meghurcolás volt csak, csúnya meghurcolás! Íme az előzmények: Mint az ország annyi más községében, úgy Bélyen is csak „mondvacsináltad alakult meg 1949-ben a földmüvesszövetkezet. Ami anynylt Jelent, hogy csak néhány nincstelen kezdte múvelgetnl az aránytalanul nagy földbirtokot. Kevés volt a munkaerő, még kevesebb a munkaeszköz, olyan ember pedig alig akadt, aki jó szervező lett volna. Érthető tehát, hogy még 1952-ben is alig 20 főből állott a tagság és kb. két traktor, 20 tehén, három pár ló, valamint 250 birka .gazdagította“ a közöst. 1952 végén fordult meg a kocka. Ekkor lépett be a szövetkezetbe Téglás Gyula és Salamon Ferenc, akik nemcsak Jó gazdák voltak, hanem a szervezéshez is értettek. Az előbbit néhány hónap múlva elnökké léptették elő, utóbbi pedig amolyan mindenes lett; raktáros, állatgazda, sőt agronómus Is. S hogy nem érdemtelenül bíztak mag bennük azt a Jövő is Igazolta. 1955- ben már 10 traktorral, 110 fejőstehénnel, 15 pár lóval és mintegy 400 birkával kérkedhetett a szövetkezet. Ami pedig még ennél is fontosabb, ebben az esztendőben (és első ízbenl) hét korona osztalékot vághatott zsebre a 90 főre szaporodott tagsági Téglás elnök érdemelt pedig annyira elismerte a járás, hogy 1954 szeptemberétől egyéves Iskolázásra küldte. Azt is megemlíthetjük még, hogy ezekben az esztendőkben maga Salamon Ferenc sem volt ám akárkll Nemcsak a szövetkezet felvirágoztatásán munkálkodott, de a helyi nemzeti bizottság elnöki tisztségével is kitüntette a nép. És lám, 1955 október 15-őn mégis „becsapott a bomba“ I Néhány hónapi „elővizsgálat“ után Helmecre Idézték Téglást, Salamont és két másik társukat — s bilincsekkel „jutalmazták“ őket. A kihallgatás után rabszállító kocsira rakták, Kassára vitték, s itt senyvesztették négy fal közé zárva, nyolc hosszú hónapon keresztül a négy szerencsétlen embert. No meg családjukat is, akiket ha nem is csuktak vasrácsok közé, mégis végig kellett élnlök a megaláztatást. Ujjal mutogattak rájuk, Salamon négy kis po ronyta úgyszólván éhezett, Salamonná még munkát sem kapott. — Dehát ha valóban nem követtek el semmit, valami magyarázatnak mégis csak kell lenni? — adom fel a kérdést a volt szövetkezeti elnöknek és az ex-agronórnusnak. A két megviselt ember először mereven nézi az asztalt, majd Salamon Ferenc belecsap a füstös levegőbe és ezeket mondja: — Csak az isten tudhatná megmondani, hogy ml volt a ml igazi bűnünk. Amire én gondolok, az feltevés csupán. Akkortájban fújtak azok az „új szelek“, hogy akinek nem ízlik a szövetkezeti tagság, — fel is út, le is üt, — nyugodtan kiléphet. Sokan éltek ezzel az al kálómmal a járásban, a ml szövetkezetünkből is kilépett néhány elégedetlenkedő. Ezzel kapcsolatban volt aztán némi ellentétem a Járási mezőgazdasági osztállyal. Mármost, hogy ez a differencia lndította-e el a lavinát vagy csupán a ml szövetkezetünkön akarták bebizonyítani, hogy nem a szövetkezetekben van az eredendő hiba, — nem tudom. Tény, hogy néhány nap múlva leváltottak a nemzeti bizottság éléről, s utána beült a szövetkezetbe egy nyomozóközeg. A többit már tudja, 124 napig vártunk gyötrődve arra, hogy újból szabad emberként szívhassuk magunkba a bodrogközi levegőt. Bűnösök voltak-e Salamon Ferencék, vagy ártatlanok? Lehet-e több mint tíz esztendő után felelni erre? A négy börtönviselt váltig azt hangoztatja: Ártatlanok voltunkl S ha az események további fordulatait nézzük, igazuk 13 lehet. Mert ml is történt a helmed pör után? Amikor Klrályhelmecen a járásbíróság elítélte a négy bélyl embert, ők egyöntetűen „fellebezünk“et mondtak. Kassán aztán a felsőbbfokú bíróság minden további nélkül szabadon engedte öketl Néhány esztendő múlva pedig, amikor újból leromlott a bélyi szövetkezet, nemcsak visszahívták, de valósággal vlsszakényszerltették őket. Azt az elnököt, aki állítólag lopott, és azt az agronómust, aki bűntársa volt, a régi tisztségükbe állították visszal És éppen az a járási mezőgazdasági osztály agitálta őket, amelyik leginkább állította annak Idején, hogy mihaszna embe rekl . Az 13 érdekes még, hogy a meghurcoltakkal a későbbiek során sem éreztette senki „bűnös“ mivoltukat. Belej János, az egykori szövetkezeti könyvelő ma a járási székhely, Tőketerebes legnagyobb áruházának legfőbb vezetője. Salamon raktárban dolgozik. Petruska Péterné elaggott ugyan már, magábazárkózottan tengeti életét, de annál nagyobb pozíciót tölt be Téglás Gyula, az egykori szövetkezeti elnök. Mivel a szövetkezet közben az állami gazdaságba olvadt, ott zooteohnikus. S hogy még elgondolkoztatóbb legyen a dolog, éppen az az Igazgató vette maga mellé, aki a meghurcolás Idején a Járási nemzeti bizottság szövetkezeti osztályának vezetője voltl Szomorú és tisztázatlan ügy ez mindenféleképpen. Szomorú azért, mert nemcsak négy ember, do négy család szenvedése rejtőzik mögötte. Téglás megtört ember, azt mondja, hogy sohasem heveri már ki az akkori szégyent. Salamon pedig még ennél is nagyobb árat fizetett, testi épségébe került az 56- os dráma. Kiszabadulása után ugyanis a vasútnál kereste mindennapi kenyerét, ott azonban szerencsétlenül járt, örökre megrokkant. S amit még jobban fájlalnak: Még ma is ott kísért mögöttük a bizonytalanság. „Bűnösök-e vagy ártatlanok?“ — • suttogja barát és ellenség. S ki felel meg erre a kérdésre? — A demokratikus megújhodási feleli erre a kérdésemre lángoló szemmel Téglás és Salamon. — Ha kijön a rehabilitációs törvény, elsők leszünk, akik ügyünk tisztázását kérjükl Nem a fogat-fogért címen, hanem csak azért, hogy tiszta nevet hagyjunk gyermekeinkre, unokáinkra! NEUMANN JÁNOS hét A kanadai Montrealban van a Maskay Intézet süketnőma gyerekek részére, A kis Barbara, aki születésétől fogva süketnéma, egy nap Izgatottan, kipirult arccal viharosan csengetett, ahogy az Iskolából hazajött. Valami nagy esemény történhetett kilencéves életében, mert érthetetlen torokhangján valamit mesélt az anyjának, aztán kézenfogva a zongorához vezette és mututta: „Mama, zongorázzáll“ Az Híres err Néróra, XIV. Lajosra, I. Frigyes Vilmosra, Napóleonra különféle népszerűtlen tulajdonságaik mellett jellemző volt egy közös tulajdonságuk Is: az összeházasítások kedvelése — bár ennek gyakorlásánál különböző szempontok vezették őket. Néró, aki hírhedt volt kegyetlenségéről, sátánt örömet lelt abban, ha egymáshoz nem Illő két embert kényszeríthet házasságra. Egyszer történt, hogy halálra ítélt egy veszedelmes bűnözőt. Az elítélt szokatlanul szép férfi volt. Az arénába menet a császár meglátott egy tgeh csúf külsejű koldusnőt, akinek ráadásul még a két keze Is hiányzott. Néró fejében pokoli Ötlet született. A halálra ítéltnek megkegyelmezett azzal a feltétellel, hogy a nyomorék teremtést elveszt feleségül. Az esküvőt maga Néró rendezte és állítólag még sosem szórakozott olyan pompásan mint ezen a különös menyegzőn. Kaján káröröm-vágyának nem csupán ebben az esetben szerzett kielégülést. Az általa összehozott párokat ál-
