A Hét 1968/2 (13. évfolyam, 27-52. szám)
1968-08-11 / 32. szám
BESZÉLGETÉS DOBOS LÁSZLÓVAL A CSEMADOK ORSZÁGOS ELNÖKÉVEL lapunkban mór beszámoltunk olvasóinknak a csehszlovákiai magyar fiatalok Nyári Ifjúsági Találkozójáról. Mivel a rendezvények sokasága túlnőtt minden eddigi keretet, fontosnak tartjuk, hogy legalább képekben visszatérjünk a NYIT-re. SZABÓ GYULA FESTŐMŰVÉSZ AUTOGRAMMOT AD. AMI KIMARADT TALÁLKOZÁS REGI SARLÓSOKKAL. (A HÁTTÉRBEN SZALATNAI REZSŐ, GYŐRY DEZSŐ, KŐRÖS ISTVÁN, Dr. FELDMAR ZOLTÁN, DUKA ZÓLYOMI NORBERT, SZABÓ GYULA. Foto: Kurucz Sándor aRTPROTIS A drezdai Zwinger gobelin termében a hatalmas faliszőnyegék lenyűgöző szépségétől megbabonázottanj akaratlanul is a képzőművészet és a textiltechnika kölcsönhatásán kezdtem tűnődni, annál is inkább, hogy lelki szemeim előtt megjelent a pozsonyi modern faliszőnyeg kiállítás. Művészet és technika — látszólag egymástól messze eső fogalmak és mégis meg van közöttük a kapocs, az a kölcsönhatás, melynek termékenyítő ereje hosszú évszázadok óta egészen napjainkig érezteti gyümölcsöző hatását. Köztudomású tény ugyanis — rég írott kútfők és festett ábrázolások alapján — hogy hajdani egyiptomi, görög és római őseink készítettek már ábrás faliszőnyegeket, sőt magát a igobelinszövést is ismerték. , Persze a mitikus ködbevesző őskezdettől a drezdai kincsekig, a híres „Apostol-sorozat“-ig, mely Raffaello kartonjai alapján készült, avagy a pozsonyi prímás palota féltve őrzött példányaiig és a mai art protisig bizony hosszú út vezet, melynek egyes mérföldkövei Bizánc, Perzsia, a középkori kolostorok névtelen szövői, majd Párizs és Brüsszel világhírű falikárpit szövőműhelyei. A nagy falikárpitok fénykorának napja tehát leáldozott s emlékét már csak a múzeumok őrzik. Az utolsó két évtized azonban teljesen új irányba terelte a fejlődést, melynek következménye, hogy magában a szövés technológiában állt be gyökeres változás. Az ötvenes években kezd kialakulni a textiliparban egy forradalmian új technika az úgynevezett „nemszőtt textiliák“ technológiája. Itt már nincs klasszikus értelemben vett lánc és vetülék rendszer, hanem csupán egy réteg, kártolással elrendezett szálhalmaz, mely átvarrással rögzítődik egy vékony vászon alaphoz. Ennek a forradalmian új technológiának a kölcsönhatása ismét megtermékenyítette a képzőművészek fantáziáját és megszülte alig kétéves gyermekét, az „Art Protis“ nevet viselő hazai patentét, az új, modern faliszőnyeget. Az új csecsemő, mely zsenge kora ellenére már nagy világvisszhangot váltott ki, úgy készül, hogy az egyszínű gyapjúfátyolra a művész fantáziájának megfelelően, kézzel színes gyapjúszál réteget helyez el, és ez a réteg képezi magát a műalkotást. Ez után az alkotó munka után jön a technikai rész, a két rétegnek és az alapvászonnak speciális hurkológépen való összehurkolása... Hogy a technológia ezen új vívmánya megihlette a művészeket, egyáltalában nem a véletlen dolga, hanem a képzőművészeti irányok fejlődésének törvényszerű következménye... Az art protis technológia ugyanis egyenesen predesztinálva van a tárgy és kirajzolt körvonalak nélküli ábrázolásra és így egyenes leszármazottavagy a modern faliszűnyeg ja a közelmúlt divatos non.figuratív. festészetének. ■ A Pozsonyi’ Művészek Házában megrendezett kiállítás dokumentálja a „technikai-művészet“ létjogosultságát. És maga az a tény, hogy élenjáró művészeink hosszú sora alkotta már meg a színfantáziának tág teret nyújtó új faliszőnyegét, mely bármely modern ízléssel be rendezett lakás szerves tartozékát képezheti, biztosítja az art protis életrevalóságát. Értékét pedig az adja meg, hogy eredeti műalkotásról és nem tömeggyártásról van szó, mert minden faliszőnyeg — a hajdani gobelinekhez hasonlóan — kizárólag csak egy példányban készül. VARGA JÖZSEF 17
