A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-01-21 / 3. szám

A Szovjetunió minden köztársaságában megrendezték a fiatalok tárla­tát, e ezeket követően nyílt meg áprilisban Moszkvában a fiatalok nagy­sikerű össz-szövetségi kiállítása. A fiatalok tárlatai figyelmet érdemlő események voltak az ország mű­vészeti életében, s az a tény, hogy a szovjet .hatalom ötvenéves fenállá­­sának megünneplése alkalmából jöttek létre, különös jelentőségűvé avat­ta az új művészgeneráció eredményeinek bemutatását. A szovjet művészet napjainkban a megújulás mozgalmas korszakát éli át. Ennek a folyamatnak a legjellemzőbb megnyilvánulásaival találko­zunk a fiatalok tárlatain, amelyek szemléletesen tárják elénk a további fejlődés perspektíváit. A .fiatalok alkotómunkássága által művészetünkben teiret nyert a té­mák újszerű művészi interpretációja és az aktívabb művészi nyelv al­kalmazása, sok szempontból a húszas és harmincas évek művészeti kultú­rája legjobb hagyományainak továbbfejlesztéseként. (A fiatalok kerülik az eleven tények illusztratív, külsőségesen leíró ábrázolását, igyekeznek feltárni a dolgok legbenső lényegét, s ennek kifejezéséhez újszerű esz­közöket akarnak találni. .Ez az oka, hogy megsokasodtak a formai kiala­kítással kapcsolatos kísérletek, keresések, s ezzel együtt elmélyültebbé vált a társadalom és a benne élő ember problémáinak kezelése. Viktor Popkov egész munkásságának Jellemzője, hogy .bensőséges ér­deklődéssel ábrázolja népünk mai életét. Üj műveiben az élet olyan Je­lenségeihez fordul, amelyekkel eddig nem foglalkoztak festőink, s — ami a legfontosabb — olyan plasztikai eszközöket talált, amelyekkel világo­san ki tudja fejezni az ábrázolt jelenségekhez való viszonyát. A két em­ber című kép kompozJolós megoldása olyan, hogy mintegy jelenlevőnek érezzük magunkat az ifjú és a leány időben elnyúló é3 kibontakozó lelki összeütközésénél. Eközben kapcsolatuk feszültsége és aktivitása élet­energiát tükröz, s a kép egészében dinamikus energia hordozójává lesz. Érdekes sajátossága volt a moszkvai kiállításnak a köztársasági kol­lektívák sokszínű szereplése. A különféle nemzetiségű művészek a he­lyi iskolák elvégzése után sok esetben olyan műveket alkottak, amelyek újszerűségben és eredetiségben nem maradtak el az össz-szövetségi Ki­állításokon rendszerint hangadó moszkvaiak és lenlngrádlak mögött. A fiatalokat mélyen érdeklik a régi nemzeti népművészetek hagyomá­nyai. Különösen vonzza őket a népművészet általánosító képessége, de­­koratlvítása, szimbólumvilága. Sok fiatal művész eredeti módon teremt ötvözetet valóságból és szép­ségből. A képi felépítés költődsége az ilyen műveket a hétköznapok vi­lága fölé emeli. Költőiségük sajátos kompozíciójukból, téri-ritmikus ki­alakításukból fakad. És ez a tény, hogy a fiatalok, beleértve az olyan köztársaságban élőket, amelyeknek még nem is oly régen nem volt hi­vatásos művészeti kultúrájuk, ilyen szabad szárnyalással tudnak kom­ponálni, egyik meggyőző bizonyíték arra, hogy milyen alkotói eró rejlik a hagyományos népművészet esztétikai elveiben. A festők, szobrászok és grafikusok számos munkája foglalkozik az V. Popkov: Két ember Alexandrov: Ülő nő ember és az emiber társai közötti kapcsolat problémáival, plasztikai esz­közökkel fejezve ki ezeket. .Ezzel a témával találkozunk a moszkvai Ku­pémon grafikai sorozatában, s Észtország erőteljes fiatal grafikusainál (H. Eelma, H. Laretej, E. Tlhemetsz és mások lapjain). A fiatalok munkáiban világosan érezhető, hogy az élet első'pillantás­ra Jelentéktelennek tűnő fényeiben is meg akarják találni az általános törvényszerűségeket és kapcsolatokat. így például H. Laretej egy kis moldvai falut a földgömb részeként, felülnézetből jelenít meg. Ezáltal lendületessé ős monumentálissá válik az ábrázolás. A szobrászatról beszélve ki kell emelni, hogy szokás szerint kitünően szerepeltek a régi és ló szobrászati iskolával rendelkező balti orszá­gok fiataljai. Kalniny—Grinberg, Sandberg és más balti művészek portré­­szobrai a kiállítás legsikerültebb művei közé tartoztak. Érdekes munkákkal vettek részt a kiállításon a moszkvai szobrászok is: Oleg Komov, jurij Csernov és Jurij Alekszandrov. Szobraikban a plasz­tikai megoldás és az anyag szervesen járul hozzá az ábrázoltak jellem­zéséhez. Példa erre Alekszandrov Ülő nö-]e. A fiatalok művészetének általános tendenciáival megismertető Írást ki lehetne egészíteni további példaanyaggal. Azonban az eddig mondot­takból is kiviláglik: a szovjet művészet ötvenéves fejlődésének összege­zése nem volna olyan sokat Ígérő a fiatalok alkotómunkássága nélkül. E. S. Losonc híres város! Ezzel a címmel rendezték az év utolsó jól sikerült esztrádestjüket a Csemadok losonci helyt szervezetének fiatal műkedvelő színjátszói. A tehetséges fiatalok fenti cím alatt összeállított egész estét betöltő tarka műsort hoztak színre, Dedák Sándor rendezésében. A szerző és rendező ezúttal Is jó humorérzékkel kritizálta Losonc város életének fogyatékosságait és furcsaságait. Meglátásait híven tol­­mácsolák a fiatal szereplők, a szatíra nem lebecsülendő fegyverével csipkedték meg a vezetők és a vezetés hiányosságán. A vidám esztrád-est és annak minden résztvevője sikert aratott. Az esztrád-est megismétlését aktuálissá teszik a közeledő választások ... —sl— ^Színész-fel vétel » MIG»» IEI0IEII SZIMHálHOl A komáromi Magyar Területi Színház színészeket vesz fel az 1988/69-es évad folyamán. Jelentkezhetnek férfiak 30-t61 40 éves korig, akik érettségivel rendelkeznek és tehetséget, hi­vatást éreznek a művészmunkához. Fűiskolát végzettek előny­ben. Fizetés 1500—2000 KCs között, megállapodás szerint. A fel­vételi vzsga időpontjáról kiértesítik azokat, akik fel­vételre jelentkeznek 1968. március 31-ig, Írásban, Maifarské oblastné divadlo, riaditefstvo, Komárno, luőíkové 24 — elmen. hét17

Next

/
Thumbnails
Contents