A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-06-18 / 24. szám

Javaslat

A MAGYAR ISKOLAUGT IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A CSKP KB akcióprogramjának egyik pontja kimondja, hogy a nemzetiségeknek, így a magyar nemzetiségnek is joga van saját kultúrája és iskolaügye megszervezéséhez és irányításához * Szerkesztőségünk éppen ezért úgy véli, itt az ideje, hogy tanítóink és az iskolaügy szakemberei már most konkrét javaslatokat tegyenek • Az SZNT iskofaügyi szakosztálya mellett dolgozik már egy bizottság s többé kevésbé a nyitrai Pedagógiai Fakultás magyar tanárainak egy csoportja is • A most közölt anyag (három részben közöljük) a nyitraiaké és csupán egyéni véleményekről van szó, tehát a szerkesztőség vitaanyagnak tekinti és szívesen helyt ad további véleményeknek, elképzeléseknek!

a csehszlovákiai magyar is kólák irányításának megszervezésére

önnálló

Javaslatunkban a CSKP KB által elfogadott akcióprogramban a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek önrendelkezéséről, alkotmányos jogainak törvénybe iktatásáról, politikai, gazdasági és kulturális intézményeinek kiépítésével kapcsolatos irányelvekből, továbbá a nemzetiségek kultúrájának fejlődését biztosító tudományos intézmények és egyéb kulturális intézmények létrehozását szorgalmazó elgondolásokból, valamint abból a jogos követelésből indultunk ki, mely szerint fel kell számolni a nemzetiségek iskolaügyi kérdéseinek megoldásában eddig tapasztalt közömbösséget, és létre kell hozni jogi és institucionális feltételeit annak, hogy a nemzetiségeknek lehetőségűit legyen kifejezni véleményüket a nemzetiségi iskolaügy speciális kérdéseiben.

Az említett elvek szellemében úgy véljük, hogy a csehszlovákiai magyar kisebbség iskolaügyének irányítását csak demokratikus alapon, a teljes egyenjogúság következetes érvényesítésével lehet helyesen megoldani. Fontosnak tartjuk hangsúlyozni azt az alapvető követelést, hogy a magyar nemzetiség iskolaügyének irányítását magyar nemzetiségű és kultúrájú egyénekre kell bízni.

A magyar iskolaügy irányítását a következő szervek végezzék:

1/1. A legfelsőbb törvényhozó szervben, a Nemzetgyűlésben létre kell hozni az egy-egy nemzetiség képviselőit tömörítő Nemzetiségi Kamarát, melynek különböző bizottságai lennének. Egyik ilyen szakbizottság a magyar nemzetiség kulturális és iskolai ügyeivel foglalkozna.

2. A Nemzetiségi Kamarának - s annak kulturális és iskolaügyi szakbizottságának - egyik feladata lenne egy Nemzetiségi Minisztérium létrehozása, mely egyéb feladatok mellett, az adott nemzetiség kulturális ügyeinek, népművelésének, tájékoztatás- és közoktatásügyének irányításával megbízott osztályokat alkotna.

3. A Nemzetiségi Minisztérium iskolaügyi vonalon dolgozó felelős beosztottjait a Nemzetgyűlés Nemzetiségi Kamarája nevezze ki.

4. A kinevezés azok közül a személyek közül történne, akiket a közben megalakult Magyar Pedagógusok Országos Szövetségének Tanácsa javasolna. Ilyen módon ki lehetne elégíteni azt az általános követelést, hogy a magyar iskolaügyet legmagasabb szinten is magyar nemzetiségű és kultúrájú hozzáértő egyének intézzék.

5. A minisztérium a Nemzetgyűlés Nemzetiségi Kamarájának tartozna felelősséggel.

6. A Nemzetiségi Minisztérium törvénybe iktatott jogokkal és a nemzeti jövedelemből a kultúrára és az iskolaügyre fordítandó anyagi eszközökből a magyar nemzetiség részarányának megfelelő összeggel önállóan rendelkezne.

7. Az önálló költségvetéssel dolgozó minisztérium a rendelkezésre álló anyagi eszközökből nemcsak a önfenntartás költségeit fedezné, hanem a magyar iskolahálózat kiépítésének költségeit is vállalná.

8. A járások (kerületek) költségvetésükben továbbra is számolnának a már meglevő iskolák fenntartásához szükséges összeggel.

9. A Nemzetiségi Minisztérium iskolaügyi osztálya országos jellegű közoktatási kérdésekben együttműködne a szlovák, illetve cseh iskolaügyi minisztériumokkal.

10. Iskolapolitikai, pedagógiai és részben gazdasági vonalon a Nemzetiségi Minisztérium hatáskörébe tartoznának a többi iskolaügyi szervek.

11. A magyar iskolaügy járási szinten történő irányítását kétféle módon lehetne megvalósítani:

ll/l. Ónálló iskolaügyi szakosztályok létrehozása olyan járásokban, ahol a magyar nemzetiségű lakosság részaránya meghaladja a 60 %-ot.

2. Az olyan járásokban, ahol a magyar nemzetiségű lakosság 40 %-ot

tesz ki, a magyar iskolák ügyeinek intézésére és irányítására az adott járásban működő minden iskolatípusra külön tanfelügyelőt kellene biztosítani.

3. Azokban a járásokban pedig, ahol a lakosság részaránya nem haladja meg a 15 %-ot, a járásban működő iskolák számát véve tekintetbe, 1—3 tanfelügyelőt kellene biztosítani.

4. A magyar iskolaügy járási szinten történő irányításával megbízott egyéneket a Nemzetiségi Minisztérium megfelelő osztálya nevezze ki a JNB-k mellett működő iskolaügyi bizottság és az MPOSZT javaslata alapján.

5. A járási iskolaügyi szervek a JNB-k mellett működő iskolaügyi bizottságnak tartoznának felelősséggel.

6. A JNB-k mellett működő iskolaügyi bizottságok pedig az országgyűlés Nemzetiségi Kamarájának lennének alárendelve.

ll/B. A másik megoldást a Tanügyi Igazgatóságok létrehozásában látjuk.

111/1. A Nemzetiségi Minisztérium létrehozna egy Tanügyi Főigazgatóságot s ennek lennének alárendelve az ország magyarlakta vidékein a tanügyi igazgatósáogk. A tanügyi igazgatóságok hatásköre túllépné egy-egy járás közigazgatási szerveinek hatáskörét.

2. A tanügyi igazgatóságok számának megállapítása a Nemzetgyűlés Nemzetiségi Kamarája, valamint a Nemzetiségi Minisztérium megílelő osztálya hatáskörébe tartozna.

3. A tanügyi igazgatóságokat komplex módon kell megszervezni, ami annyit jelent, hogy minden iskolatípus ügyeinek irányításával külön tanfelügyelők lennének megbízva. A Tanügyi Igazgatóság hatáskörébe tartoznának az óvodák és az egyéb nevelési intézetekben dolgozó nevelők ügyeinek intézése és irányítása.

4. A Tanügyi Igazgatóság vezetőinek és beosztottjainak kinevezését a Nemzetiségi Minisztérium illetékes osztálya végezné. A knevezés az MPOSZT-nak javaslatára történne.

5. A tanügyi igazgatóságok fenntartásának anyagi költségeit a Nemzetiségi Minisztérium viselné.

6. A tanügyi igazgatóságok a főigazgatóságoknak tartoznának felelősségei, az pedig a Nemzetiségi Minisztériumnak számolna be munkájáról.

IV/1. Az iskolák igazgatóit az iskolaügyi szakosztály nevezze ki a JNB-k mellett működő iskolaügyi bizottságok és az adott iskola párt. és tömegszervezetének, valamint a pedagógusok közösségének javaslata alapján. (A tanügyi igazgatóságok létrehozása esetén az iskola igazgatójának kinevezéséhez az illető igazgatóság hozzájárulása is szükséges volna.)

2. Az iskola igazgatója az iskola irányításáért a járási iskolaügyi szakosztálynak (Tanügyi Igazgatóságnak) tartozna felelősséggel.

V/1. Szükségesnek tartjuk a szakfelügyelet hálózatának kiépítését is a magyar iskolákon. A szakfelügyelők gyakorló pedagógusok lennének, akik csökkentett óraszámban tanítanák szaktárgyaikat, s idejük többi részét a szakfelügyeletre fordítanak.

2. A szakfelügyelők kinevezése az iskolaügyi szakosztály (Tanügyi Igazgatóság) hatáskörébe tartozna.

VI. A magyar pedagógusok továbbképzését komplex módon, központi irányítással kell megvalósítani. A továbbképzés a PF gondjaira lenne bízva.

A csehszlovákiai magyar iskolák irányításának megszervezése nagyon bonyolult feladat. Megvalósítására tett javaslatunk jellegét tekintve nem tarthat igényt a teljességre, csupán a főbb gondolatok felvetésére vállalkozhattunk. A probléma megoldása nagyban függ a köztársaság föderatív elrendezésétől és az új közigazgatás megszervezésétől. Éppen ezért javaslatunk jelentőségét .problémafelvető szerepében látjuk.

KOVÁCS ZOLTÁN, KULACS DEZSŐ