A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-06-09 / 23. szám
Von-e varos bűn nélkül? Két-háromsiázezres tömeg elesettek nélkül? Bizony, mint minden metropolisban, a mi varosunkban is éppen úgy megtalálható a salak, mint a sugárzó napfényben az árnyék. Ezekbe az apró kis sötétségekbe igyekszem most belevilágítani 24 ára élményein keresztül. Itt ssürtek meg, tekintetei kapitány ári és emberiességet tapasztaltam Karády András többi kollégájánál Is. A morgös, de aranyszívű Hllva MatuS zászlósnál, Salmlr Frantlsek nyomozó főtörzsőrmesternél, Vydareny Pál zászlósnál, Zameőnlk József törzsőrmesternél és a többieknél. Zameőnlk József például nem nyugodott addig, amíg fotorlporter kollégámmal együtt meg nem ígértük, hogy ellátogatunk valamelyik pénteken az épületükben levő klubhelyiségükbe, amelynek Ö a totumfactumal „Megszűrtök, kapitány úr”! Reggel hétkor telepedtem le a kapitányság ügyeletes szobájában és másnap reggel hétig egy-két érdekesebb kiszállás kivételével alig mozdultam ki onnan. Bizony, azt hittem először, hogy nagyon kellemetlen lesz ébren tölteni az elkövetkező éjszakát. Kinek volt lehetősége azonban unatkozni itt! Szinte percenként szóltak a telefonok, hol pedig ezért vagy amazért kopogtattak ránk a kétségbeesett panaszosok. Ot autót és két motorkerékpárt loptak el többek között az eltelt 24 óra alatt, nem Is beszélve az olyan kis ügyekről, hogy például Idegen költözött be az egyik panaszos ÚJ lakásába. Akadtak persze „humoros“ ügyek Is. Ilyen volt az a telefonjelentés, hogy a Radllnsky utcában egy nagy teherautót loptak el a huligánok. Vagy pedig az az eset, amikor rettenetes lármával két jugoszláv és egy csomó pozsonyi cigány állított be az ügyeletre. Az Fellimarl-a a tolva)!? egyik „hazai“ cigányifjú és csinos húga megismerkedett a két vastagpénztárcájú jugoszlávval. A fiatal huligán felkínálta a húgát a jugoszláv férfiaknak. Amikorra azonban „az üzlet lebonyolítására“ került volna sor, csúnyán összevesztek. Nagy verekedés lett a nóta vége, mely rlbllllóben a fiú állón szúrta az egyik jugoszlávot. Ugyancsak cigányverekedés volt az az ügy Is, amelynek egy fiatalember volt a szenvedő hőse. Pionír motorjával elütött egy cigánygyermeket, akit mindjárt be is szállított az elsősegélyhelyre. A sérülés nem volt ugyan komoly, a gyermek apja azonban annál „komolyabbnak“ bizonyult. Ogy orron vágta a motorost, hogy eltört az orrcsontja! Drága villamosozás A zsebesek sem pihentek azonban ezen a délutánon. Egy asszony például jajveszékelve jelentette, hogy 700 koronát loptak ki a zsebéből. Egy gyanús öregember ült egész úton mellette, követte Is az embert, ott ül a Hron-kertben. A rendőrök néhány perc múlva már le Is kapcsolták az öreget, ő azonban körömszakadtáig tagadta a tettet. Nem Is találtak nála egyetlen fillért sem, Így hát sirathatta a nő az ellopott, vagy elvesztett összeget. Ugyancsak Így járt egy szegény prágai fiatalember Is. Egy összejövetelre küldte Pozsonyba a cég, mire azonban a negyedik megállóhoz ért volna villamosa, egy krajcárig ellopták a pénzét. Még örülhetett Is, hogy a rendőrök közbenjárására, hltelúasdit koréinak az ellopott kerékpárok be kiadta a vasút a viszautazáshoz szükséges jegyetl Akasztják a pincért I Az éjszaka természetesen leginkább az „Italosok“ panaszaival telt el. Éjfél felé például egy ijedt hang jelentette az egyik borozóból, hogy néhány berúgott ember fel akarja akasztani a pincért. Azonnal repült Is már a rendőrségi kocsi, azonban nem ették ám olyan forrón a kását. Egy záróra után kitessékelt becsípett társaság úgy akarta megtréfálnl a pincért, hogy elkapták a frakkját, kihurcolták az utcára, és azzal Ijesztgették, no most felakasztják! Sokkal traglkusabb volt azonban az ügyeletre betántorgó, teljesen elázott erdész esete. Körülbelül 1300 koronát loptak el tőle a kocsmában. Hamarosan elő Is állítottak néhányat az asztalánál együttülők közül, ezek azonban tagadták a lopást és pénz sem volt a zsebükben. A rendőrség persze nem fejezte- be ezzel az ügyet, azokat a gyanús Ívópartnereket is előállítják majd, akik „olajra léptek“, mielőtt a rendőrség lecsapott volna rájuk! De jó is a feleség a háznál! Negyvenegy Jegyzőkönyvet Irt meg ezen a. napon és az éjszaka folyamán Karády András zászlós. Ha mindegyik esetet el akarnám mesélni, az egész újság kevés lenne erre. Az egyik legaranyosabb ügyet azonban nincs szivem el£|ixakil karambol hallgatni. Főleg a „papucs“ férjek kaphatnak egy kis elégtételt ebből. Hajnalodott már, amikor egy rettenetesen részeg, nagy darab férfi tántorgott be az ügyeletre. — Elvtársak, segítsenek rajtam, az egész fizetésemet és a prémiumomat, több mint 3200 koronámat ellopták az éjjel — dadogta kétségbeesetten. — öngyilkos leszek, ha meg nem találják, mert még az Is jobb lesz, mintha a feleségem megtudja a dolgot! A rendőrök természetesen azonnal kiszálltak a megadott éjjeli lokálba. Gyanúsítani azonban nem lehetett egy egész sereg embert! így aztán elküldték az áldozatot, Illetve elszállították háza kapujáig. Mit adott azonban az Isten? Alig egy óra múlva iámét beállított az ember, de most már ragyogott az arca. — Ihol a háromezerkétszáz korona — dobta le pénztárcáját boldogan az asztalra. — Nem emlékeztem rá, hogy részeg fővel köz ben otthon Jártam és az asszony „biztosította be“, hogy el ne költsem a „gubát“! Hát ezeket tapasztaltam az óvárosi kapitányságon 24 óra leforgása alatt. A kommentárom pedig csupán csak annyi: Emberek, becsüljétek a rendőrt és nehéz munkáját. Épp oly ember ő, mint bármelyik közülünk, csak a dolga nehezebb és a béketürés nagyobb. Szivemből mondom, én bizony százszor Inkább kapálni mennék, minthogy annyit nyeljek, vesződjek az ő „ügyfeleikkel“, a tolvajokkal, blcskázókkal, s a társadalom egyéb vagányaival! NEUMANN JANOS Pfand! Sándor felvétele!
