A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-26 / 21. szám
Steve Reevei amerikai kultiiriita e világ legiimertebll kulturlttfil kőiül való. Ai eiitótikal mutatványokban laleskedfi R. Petr, J. Bar toi S* I- Horkf, akik Cieh- áa Morvaor■iág legfőbb knltn rutái ▼ mi Q kuliurizmui A kulturizmust Csehszlovákiában hivatalosan csak 1964 áprilisában ismerték el sportágnak. Aiolőtt egyesek többé kevésbé titokban művelték. Hivatalos körök u. i. ezt a sportágat „burzsoá csökevénynek* tartották. Ez az oka annak, hogy a Csehszlovák Sportszövetség Központi Bizottsága mellett még a mai napig sem keletkezett önálló szakosztálya, csupán a súlyemelők szakosztálya mellett létezik egy kulturisztikai bizottság. Ebben a sportágban egyelőre országos versenyre sem került sor. V. Fiala, a Központi Kulturisztikai Bizottság elnöke közölte, hogy az országos versenyt ebben az évben sem rendezik meg, bár a kulturizmus országszerte elterjedt. Kulturisztikai körök működnek majd minden sportegylet, üzemi szervezet, ifjúsági szervezet és földművesszövetkezet mellett. Több száz a szervezetien kulturisták száma is, akik csupán kedvtelésből hódolnak ennek a sportágnak. A kulturisztikai versenyek ennek ellenére ritkaság számba mennek. Szlovákiában ismeretes ' a „Mladá garda“, valamint a „Tréner és cviiitef“ havilap díjáért folyó vetélkedő. Ezek a : versenyek azonban helyi jellegűek. Pozsony példáját országunk több városa követi. -Prágában ez évben már harmad ízben rendezik meg a kulturisták versenyét „Egészség, erő, szépség“ cim alatt. A versenyt a Városi Kulturisztikai Bizottság rendezi meg a klárovi „Kultúra háza“ védnöksége alatt. Ezeken a rendezvényeken Prága legismertebb kulturistái versenyeznek egymással. Prága az utóbbi években egyre inkább a csehszlovákiai kulturizmus Mekkájává válik. Mivel a kulturizmus azon sportágak közé tartozik, melyeknek versenyszabályairól keveset tudunk, röviden ismertetjük egy-egy verseny lefolyását A versenyek rendszerint két részből állnak: erőgyakorlatokból és esztétikai mutatványokból. Az erőgyakorlatok bemutatása (mint pl. a súlyozó mellső középtartása hanyattfekirésben, a súly mellhez emelése alsófogással, a súlyozó mellhez emelése térdhajlitással stó.)) nem nyilvánosság előtt történik. Az esztétikai rész bemutatására - mely testhelyzetek pózolásából áll - nyilvánosság előtt kerül sor. Először az összes versenyző fürdőruhára vetkőzve lép az emelvényre vagy színpadra. A versenyzők bemutatkozása után sor keiül az egyének pózolására. Ilyenkor a kulturisták egyenként lépnek emelvényre. A pózolást valamennyi világtáj irányában végzik, ezért a bírák úgy helyezkednek el a teremben, hogy minden oldalról jól lássák a versenyzőt (rendszerint a terem négy sarkában, egymással szemközt ülnek). A kulturisták előzőleg „bezsírozzák“ magukat, hogy izomzatúk jól kitűnjön. Az értékelő bizottság (a bírák) az izomzat fejlettségét és annak pózolás alapján történő bemutatását értékeli. Egy-egy versenyző pózolása 45-60 másodpercig tart. Bizonyá-. ra mindenki látott már pózolást kulturisztikai vetélkedőt bemutató filmhíradóban. A bizottság döntését lényegesen befolyásolja a versenyző termete és pózolásának menete. A tapasztalatlan versenyzők helyezésén sokat ront nyugtalanságuk, idegeskedésük. A versenyzőket a következőképpen csoportosítják: 1. juniorok 175 cm magasságig, 2. juniorok 175 cm-en felül, 3. férfiak 175 cm magasságig, 4. férfiak 175 cm-en felül. A győztes rendszerint vándorserleget kap (melynek három évig tulajdonosa lehet). Végső kiértékeléskor a birák tekintetbe veszik az esztétikai mutatványok sikerét és az erőgyakorlatok eredményét. Az erőgyakorlatok értékelése azért fontos, mert a kulturizmust egyrészt a súlyemeléshez hasonló sportágként értelmezzük. Fontos dolog ugyanis, hogy a szép testalkat, a csodálatbaejtö izomzat maximális teljesitmény produkálására is képes legyen. S hogy a kulturisták valóban a vérbeli sportolók közé tartoznak, bizonyítja csúcsteljesítményük is. Pl. a II. prágai versenyek folyamán F. Pánek mérnök, a pilzeni Slávia versenyzője, 152 kilogrammot felemelt. Ezen a versenyen szerepeltek pozsonyi kulturisák (juniorom) is, akik az erőgyakorlatokban az alábbi eredményeket érték el: S. Rechtorik 115 kg, M. Havlovic 128 kg. Olyan teljesítmények ezek, melyek a súlyemelőkre sem hoznának szégyent. Prágában a legnagyobb elismerést a csehszlovákiai kulturizmus úttörője és különféle kulturisztikai versenyek győztese, J. Viiny mérnök nyerte el. Rajta kívül sikeresen szerepelt még az ugyancsak pozsonyi J. Pipasik. Mindketten tökéletes kivitelézésű pózolást mutattak be. A szlovák kulturistáknak elsősorban ök szereztek já hírnevet Prágában. Kiváltképpen Viiny mérnök neve vált ismeretessé, aki a „Ki akarja megölni Jassiet?" című nagysikerű cseh filmvigjátékban is szerepelt. Rövidesen a mozikba kerül a „Kerülő* c. új cseh film, melyoen ismét láthatjuk Viiny mérnököt. Ha már a filmeknél tartunk, tegyünk említést azokról a kulturistákról, akiket különféle filmekben láthattunk. Lex Barker - a közismert Old Shatterhand - amerikai kulturlstát az „Édes életben“, valamint a May regények alapján készült filmekben, „Az ezüst tó kincsében", a háromrészes „Vinnetou* és az „Old Shatterhand" című filmekben láthattuk. Steve Reeves és Gorgon Scott amerikai kulturisták a „Romulus és Remus" c. filmben mutatkoztak be a közönségnek. Gojko Mitic jugoszláv kulturista a keletnémet indiánfilmek alapján vált ismertté. Szerepelt a „Nagymedve" és a „Nagykígyó vezér" cimű filmekben. Serge Nubret néger kulturista a „Ménilmontanti emberek" c. filmben aratott sikert. Brad Harris amerikai színész és producer (aki egyébként a külföldön Berová Olga néven ismert Schoberová Olga férje) szintén a közismert kulturisták közé tartozik. Szerepelt a „Kínai szekfű titka", valamint az „Arkansasi aranyásók" c. filmben. Térjünk azonban vissza cikkünk eredeti tárgyához. Mi is voltaképpen a kulturizmus?- A kulturizmus a testnevelés legkorszerűbb módja, mely az egyes izomcsoportom tökéletes edzése közben érvényesíti a fizikai törvényszerűségeket. A kulturisztika lehetővé leszi különféle korú férfiak és nők testalkatának módosítását, testsúlyuk megváltoztatását, az egyes testrészek, a mellkas és az egész termet formálását. A kulturisztika növeli az ember erejét, fokozza mozgékonyságát és szilárdítja egészségét. A kulturisztika fő célja továbbra is AZ EMBERI TEST HARMONIKUS SZÉPSÉGÉNEK KIALAKÍTASABAN és megőrzésében rejlik. Kulturizálni lehetséges kedvtelésből vagy szórakozásból. A kulturizmus az utóbbi időben igen gyorsan terjed. Végre tudatosítottuk valamennyi előnyét, s ezért a Csehszlovák Sportszövetség Központi Bizottsága • is támogatja. A kullu risztika iránti érdektelenség és megvetés gátját áttörtük. A „Start" c. hetilapban, valamint a „Tréner és éviéitől"“ c. sportlapban elegendő helyet és figyelmet szentelnek ennek a sportágnak. Az utóbbi, havonként megjelenő sportláp évkönyvet is adott ki kulturisták számára. A kulturiszlikáról is egyre több könyv jelenik meg a könyvesboltok kirakataiban. Szükségei lenne, hogy e sportág országos méretű versenyét is mielőbb megrendezzék. így a kulturizmus a többi sportág szintjére kerülne, amit joggal ki is érdemel. hét 20
