A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-01-21 / 3. szám
hát Minden évszaknak megvan a maga sajátos bája és szépsége. Sok ember a nyarat szereti legjobban, mások viszont szívesebben gyönyörködnek az ébredő tavaszban, vagy a színpompás őszben. Akad azonban számos olyan ember ts, akt a telet kedvelt. A tél beálltának leginkább a gyermekek és a téli sportok űzöl örülnek. A tél azonban nemcsak örömöket, hanem gondokat, károkat ts hoz magával. A téli Időszak káros jelenséget közé tartoznak a kemény fagyok, hófúvások, a ráfagyás, az ólmos eső és a lavinák. A fagy mellett a tél legtipikusabb jelensége a hó. Mivel a hazánkbelt telek többségében a hőmérséklet nulla fok fölé ts kerül, a síkságok hótakarója nem egészen tartós lellegű. A hőtakarót megolvasztó felmelegedést az Atlantt-óceán felől a szárazföld belsejébe hatoló légtömegek okozzák. Ez a tengert levegő a legaktívabban Délnyugat-Szlováklában hat, ahol a hótakaró nem szokott olyan tartós lenni, mint például a tlsiamellékl síkságon. A nagyobb tengersztnt feletti magasságban fekvő hegyvidéki területeken rendszerint több hó estk és tartósabb a hótakaró ts. A hegyek szélfelölt oldalán azonban mindig több a hó, mint a szélárnyékos területeken. Ktadósabb hóesésre az esetek többségében csak a tél második felében kerül sor. A legtöbb hó akkor szokott esni, amikor a vékony föld feletti hideg levegőréteg fölé a magasban nedves és meleg tengert levegő kerül. Ha ilyenkor aztán erősebb a szél ts, hótorlaszok keletkeznek, amelyek bizonyos Időre megszakítják a közúti vagy vasúti forgalmat. Olyankor, amikor normáltsnak mondható a tél, gyakrabban kerül sor nehézségekre, mtnt amikor szigorú, kemény a tél. Szigorú telek esetén hóokozta nehézségekre rendszerint csak a téli Időszak végén kerül sor, s Ilyenkor a ktadósabb havazás a keményebb fagyok végét, tehát a melegebb Idő beálltát jelenti. A hótakarónak nagy jelentősége van a mezőgazdaságban is. A hótakaró rossz hővezető s így jó szigetelő, megóvja a talajt a mélyebb átfagyástól és az őszt vetést a súlyosabb fagykároktól. A hó mint csapadék is jelentős. A mezőgazdasági dolgozók ezért fogják fel a havat védőkerítésekkel földjükön, mert így nedvességet is nyernek. Ha a torlaszokban összegyűlt vastag hótakaró huzamosabb Ideig nem olvad el, káros hatással van az őszi vetésekre, főképp azzal, hogy hópenészt okoz. Ilyen esetekben célszerű a hótakarót megbontanunk, meggyorsítva ezzel az olvadást. A télt hónapokban hazánkban egy különös jelenség észlelhető, amelyet ráfagyásnak nevezünk. Ez jégkristályokból álló fehér bevonat, amely rárakódik a szabadon álló tárgyakra. A ráfagyás a káros jelenségek közé tartozik. Gyakran megrongálja a villany- és telefonvezetékeket. A drótok a ráfagyás terhe alatt leszakadnak, aminek következtében megszakad az áramszolgáltatás és telefonösszeköttetés. A hegyvidéki övezetekben károkat okoz a ráfagyás az erdőkben Is. Súlyával a fákról galylyakat, sőt vastagabb ágakat tör le. A ráfagyás bizonyos Időjárást helyzetben keletkezik, főként a felhőtakaró borította hegyekben. A tárgyak Szélfelőlí oldalát vonja be. Leggyakrabban akkor fordul elő, ha a sújtott területre észak vagy északkelet felöl nedves tengeri légtömegek áramlanak be. A ráfagyás egyik fajtája a zúzmara. Kristályos szerkezetű, és fagyos, csendes, ködös időben szokott jelentkezni. A zúzmara nem káros. A ráfagyás további fajtája az ólmos eső. Olyankor keletkezik, amikor a légkör bizonyos rétegei erősen felmelegednek. Az atmoszféra felmelegedett rétegéből az esőcseppek a föld feletti hideg rétegbe hullanak, ttt hőmérsékletük csökken, és a földre vagy a tárgyakra való hullásuk után nyomban megfagynak. Ha ez az Időjárást jelenség hosszabb ideig tart, a villany- és telefonvezetékeken, a fákon, gyalogjárókon és utakon néhány centiméter vastag átlátszó légréteg képződik. A jégréteg súlya alatt letörnek a fák ágat és leszakadnak a vezetékek. Az ólmos eső nálunk leggyakrabban Délnyugat-Szlovákla síkságain jelentkezik. Rendszerint akkor észlelhető, amikor a hideg, fagyos Idő mérsékeltebbre kezd fordulni. A téli Időjárás további káros jelensége a lavina. Ez rendszerint nemcsak az erdőkben és a gazdasági épületekben okoz nagy károkat, hanem emberéleteket Is követel áldozatul. A lavina a Tátrában és más hegyvidéki területeken fordul elő. A lavina voltaképpen nem egyéb nagy menynytségü hónál, amely bizonyos körülmények között a magasabban fekvő hegyekből a völgyekbe zúdul. A lavina keletkezésében döntő fontossága van a hegyvidéki terepnek, a hótakarónak és az Időjárásnak. A csapadék a hegyekben, amely Itt télen rendszerint hó formájában jelentkezik, lényegesen nagyobb, mint a síkságokon. Így például a Lomnld-csúcson a télt hónapokban Idecember-februárI mért normális csapadékmennyiség 391 milliméter, míg Kassán, mindössze 97 milliméter. . A hótakaró rendszerint nem egyöntetű tömeg, amilyennek az első tekintetre látszik, hanem különböző rétegekből áll, amelyek bizonyos változásoknak vannak alávetve. Emellett változnak a hó fizikai tulajdonságai is. Ha a lehullott hó tartósabban megmarad, felülete a levegő magasabb hőmérsékletének vagy a napsugaraknak hatására ftrnesednt, tehát szemcsésedül kezd. Az eredeti hókrtstályok kezdetben szögletes, később gömb alakú légszemcsékké változnak. Ezek a jégszemcsék szabadon feküsznek egymás melett, vagy jégréteggé fagynak össze. Az Ilyen rétegek leggyakrabban a hegyek déli lejtőin képződnek, ahol a hó erősebben van kttéve a napsugarak hatásának. Ugyancsak jégréteg képződhet a havon az eső, fagy és szél hatására Is. Lavina nálunk a Magas- és az Alacsony-Tátrában, időről Időre a Nagy- és Kls-Fátrában és a Liptói-havasokon fordul elő. Európa más vidéket közül a leggyakoribb a lavina a Kaukázusban, az Alpokban, Skandináviában, az Ibériai- és az Appenlnt-félszlgeten. Dr. PETER FORGAC Képek: Kosúth Ilona és arch. Fészerkesztfi Major Ágoston. Fii szerkcszlölielyettes Ozsvalcl Árpád, Szerkesztőség: Hralislava, jesenskélio 9, Postafiók C 390. telefon 533 04. Nyomja a PRAVDA nyom davallalat, Hralislava, Slórova 4. Terjeszti a Posta llirlapszólgalata, előfizetéseket elfogad minden pns taliivatal és levéikézbesíln. Kői földre szolgáld előfizetéseket elintéz. PNS — tistredná expedíció flaue, Hralislava, Goftvvaldovo nám, 40 VII. Klofizelési díj negyed évre 19,50 Kcs. fél évre 39, - Kés, egész évre 70,— Kcs. A Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövőt' scgónok hotilapja. Mcgjelonik mind on vasárnap.
