A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-19 / 20. szám
KÉPEK Of víkendházak ÍÜi Modern, francia típusú szekrény, felcsukható és elfordítható agyakkal ÁRUMtHTAVáSÁRRÚL Modern lakókonyha A demokráciáról a nép szemével Köztudomású tény, hogy a nagy történőim! eseményekre máiképp néznek az egyszerű emberek, mint a „fentiek". Mást látnak a fontos párt- és kormányhatározatok mögött is, mint maguk a szervek, amelyek törvényerőre emelik a rendeleteket. Sok esetben mást is várnak a politikai eseményektől, mint maguk a politikusok. Nem azért van ez így, mintha ellentét állna fenn a vezetők és a nép között. Csupán azért, mert a kispolgári s főleg a falusi ember aszerint értékeli az eseményeket, mit hoz az családja számára, könnyit-e társadalmi helyzetén, mindennapi életén. Igaz, hogy a „nagy" politikus nem ereszkedhet le az egyszerű nép szintjéhez, igényéhez. Az ország és a nemzet sorsát a nagy célok és távlati tervek szerint, a nemzetközi összefüggések alapján határozzák meg. De a nép az mindig nén marod. A dolgozó ember a munka végrehajtója s mint olyannak, neki is vannak sajátos igényei, elképzelései, van Ízlése, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, oly fontos politikai időszakban sem, mint a mai demokratizálódási folyamat, jobban mondva a szocializmus megszilárdításának Időszakában. Felsőpatony, Lég, Vágfarkasd, Vágkirályrét és sok más község, ahol szét váltottam emberekkel, olyan nézeteket hozott felszínre, melyeket párhuzamba kell állítani az eseményekkel. Nem az a kérdés, hogy egyetértenek-e a pártprogrammal, a magyarság egyenjogúságát elmélyítő Csemadok javaslattal. Erre a válasz mindenütt csak Igen volt, mert a józan ember az említett célkitűzéseket csak józanul fogadhatja. így van ez a magyar dolgozók között, mert a magyar embert a Józan gondolkodás, a humánus érzés jellemzi. Ám van sok kérdés, melyre a falusi ember falusi szemmel néz, azaz parasztlogikával. Oav vagyunk mi a mai politikával - mondották több helyen -, mint a .Ki mit tud szereplői a tévében. - Sok mindent tudunk, sok mindent neffr.Ttrdjuk például, hogy létrejöttek az új párt és állami szervek, melyek új programot tűztek az ország népe elé. Csak aztán ne úgy legyen, hogy felosztották egymás közt a kormánypáholyokat, elmondották a szép beszédeket és marad minden a régi helyén. Nem azért hangzik így a kérdés, mintha bizalmatlanság lenne az új tervekkel szemben. Persze, ha újat Jelentenek életünkben, magasabb szintre emelik az életet. Van aggodalom is, hogy ebben az esetben nem úgy lesz-e, mint a termelésben és a piaci áruk újdonságainál, amikor új árut, autót, cipőt, ruhát,, dóinak a piacra, s csak annyi újat talál benner az ember, hogy maaasdEF at áfa. roisiaSB aj mmlsigé. T3fik7' gyúródik, műrostos minden. Esi drágái Drága, mert valaki ezt feltalálta, s u feltalálási dijat a népnek kell megfizetnie. (Sajnos I) Csak aztán ne így legyen az új politikai szellemmel is. Ment;—ütem azért mondjuk ezt, mintha össze akarnánk hasonlítani a politikát az autóval és a • cipökészítéssel. De vannak dolgok napjainkban, 1 létrejönnek határozatok, elhangzanak beszédek, 1 kijátszódnak olyan események, melyeket vagy nem ért az ember, vagy nagyon is ért, mert hasonlítanak valamihez, amit már régen levetett magáról ez az ország. Nem értjük például, hogyan nevezhető az új szellemnek és hogyan egyeztethető össze a szocializmussal, amikor a csehszlovákiai magyarsá-, got isméi úgy kezdik bántalmazni, mint 1945-benJ Sőt, még sértőbben. Mert akkor csak „Magyaron a Dunán-túlra" volt a jelszó, Most a Dunába 1 kívánnak minket, „Magyarok a Dunába" jelszót | kiabálva Dél-Szlovákiában. S miért mindez, hi- \ szén a háborúnak régen vége, nem vádolhatnak háborús bűnösséggel. A magyar dolgozók önfeláldozóan épitik ezt az országot, rokonságban, barátságban élnek a szlovákokkal. Ennek ellenére, nacionalizmussal, irredentizmussal vádolnak minftl. Ilennun erednék Ilyen vádak a 20. században, a szocializmus építésében. Ez csak a szocializmus ellenségei, az emberiség rosszakarói részéről leheti Azt is tudjuk, hogy a vezető politikusok az ország elsőrendű ügyévé a rehabilitációt tették. Szabadlábra helyezték a politikai foglyokat, rehabilitálták a holtakatl Csak azt nem tudjuk, miért nem rehabilitálták az ártatlanul meghurcolt magyarokatf Vagy kétféle demokrácia létezik hazánkban?! Azt is tudjuk, hogy a közelmúltban a magyar és ukrán dolgozók képviselői Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságán tanácskoztak. Csak azt nem tudjuk, mit tárgyaltak meg, hogyan alakul majd a magyarság sorsa. Örülünk, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja programjában elvileg foglalkoznak a sorsunkkal. De miéit nem hoznak már létre ügyintéző szerveket s miért nem beszélnek többet a pártprogramról? Nem tudjuk. Pedig a politikában nemcsak az a fontos, ki mit tud, hanem az is, hogy ki mit akar. Tudjuk például, hogy a kormány külföldi kölcsönt akar (elvenni gazdasági életünk rendezésére. Csak azt nem tudjuk, hogyan aktlfir —■«»<»—z. u"r,l,rsápl életünket. Mert hogy egy kölcsön nem oldja meg énnel« az országnak a sorsát, az bizonyos. Mint ahogy az is bizonyos, hogy csak a munka hozhat itt helyre, mindent! Sajnos, erről hall manapság a legkevesebbet az ember. Mindenki demokratizálódik, szüli az új elveket, elképzeléseket, de hogy a munkával mi legyen, hogyan dolgozzanak az emberek, mi lesz a közellátással, a fegyelemmel, a termelékenységgel, ez nem érdekli a felsőbb szerveket? S mi lesz az új törvényekkel, ezeket hogyan értse az ember? Szó esett már a lakáskérdésről, a családi pótlékról és a kereseti adóról, a munkaidő, csökkentéséről, stb. Az egész népet érintő kérdések ezek. Nem lenne helyes megkérdezni a népet, mi a véleménye ezzel kapcsolatban? Ki kérdezte például meg a népet, hogy mi legyen a rendőrséggel? Senki. S oda jutottunk, hogy van is rendőrség és nincs is. Ezzel magyarázható talán az a sok hir, melyet az utcán vagy a nyugati rádióban hall az ember? A nyugati tőkések igényt támasztanak, hogy Csehszlovákia törlessze a volt részvényeit, az egyház kérte, hogy adják visstfl vagyonát, olyan hangok is hallatszottak, hogy kibővül az egyéni gazdálkodás. Sokan rágalmazzák a Szovjetuniót és kevés szó hangzik el az országban a szomszédos szocialista államokkal való barátságról, együttműködésről. Ám annál több szót hall az ember Csehszlovákia sa- j játos nemzeti útjáról a szocializmus építésében.] Ki mit aTTar fftíncferzel? Ez a kérdés merül feli a nép kozott, ezt kérdi a parasztlogika is. Azn utóbbi hanflek—a- szQiiialijmiu-. ekrpjalí aJmtjaJr \ megiéndilenL.. Ezért aggódik a józan ember, tg az, hogy az utóbbi hónapokban a demokratizálódás szelleme számos ellenszenvet, igényt, hajlamot és rosszakaratot, számos szociális réteget hozott felszínre a vélemények és nézetek sokaságában. De ennek az új útkeresésnek a párt és a kormány célkitűzéseinek csak úgy lesz éltelme, ha a szocialista humanitás, a nemzeti barátságot és egyenjogúságot a gazdasági fellendülést, a szocializmus magasabb szintre való emelését segíti elő. MAJOR ÁGOSTON A CSEHSZLOVÁKIÁI MAGYAR NÉPDAL* ÉS TÁNCDALÉNEKESEK ORSZÁGOS FESZTIVÁLJÁNAK DÖNTŐJE MÁJUS 18-AN 19 ÓRAI KEZDETTEL A SZLOVÁK FILHARMÓNIA NAGYTERMÉBEN LESZ. Jegyelővétel a Csemadok dunaszerdahelyi, galántai, bratislavai-vidéki járási titkárságain és a bratislavai Magyar Könyvesboltban. Helyárak: 20.-, 15.- és 10.- Kcs. ZSŰRITAG: MÁJ LATH JÚLIA. A MŰSOR KERETBÉN FELLÉPNEK: FENYVESI GABI, SZŰCS SÁNDOR, ARADSZKY LÁSZLÓ ÉS POÓR PÉTER.
