A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-05-05 / 18. szám
E héten egy jól sikerült lengyel filmről számolunk be olvasóinknak, amely fordulatos, modern alkotás. Igaz, ma még eléggé megfogalmazhatatlan, hogy mi is az új, a szokatlan a filmművészetben. A szerző és a rendező ugyanis sokat akar egyszerre markolni, s ezzel eléggé zavarba ejti a nézőt, mondhatni: a bőség zavarába. De ne felejtsük: szerelmi történetet dolgoz fel ez a film, amelyben éppenséggel nem kerülni, de keresni kell a feszültséget, az egyre újabb és újabb fordulatokat. A Jnwita nézője mindezt hiánytalanul megkapja. De a forgatókönyviró és a rendező az élménykeltésnek e torlódása közben is a legnemesebb művészi kifejezés módot keresik, egyszer-másszor olyannyira, hogy látomásuk szépségét és különösségét a logikájuk elébe helyezik. A film címszerepét a fiatal, csinos és nagyon tehetséges Barbara Kwiatkovska alakítja, partnere Stanislaw Dygat, szimpatikus, sokoldalú művész. Janusz Morgenstern rendezőnek talán a legfőbb erénye a nagyvonalú művészi biztonság. A kevésbé tartalmas részekben jó a tempó- és humorérzéke. A film beállításai, vágásai, körültekintéssel megkomponált színhelyei és pontosan időzített poénjai egy, a szakmáját jól ismerő, élettapasztalatokban gazdag, tudatos és határozott rendező munkájáról tanúskodnak. A színészek jó megválasztása szintén a rendező hozzáértésére vall. A Jowita című lengyel film élő, valóságos és mai problémafelvetéssel a „magánélet“ nagy kérdéseire ad világos és egyértelmű, művészileg kitűnően megoldott választ. Marek Arens építész és kitűnő sportoló karrierje csúcsán a Művészegyesület álarcosbálján megismerkedik egy lánnyal, akinek azonban csak a szemét látta. De a lány nyomtalanul eltűnik... Marek nem tudja elfelejteni a lányt. Keresi... A véletlen Anyezskával hozza össze, akinek éppen olyan a szeme, mint annak a lánynak, aki szemével babonázta meg Marekot. Nagy szerelem szövődik közöttük. Marek véletlenül tudja meg, hogy Anyezska kivándorol, elhagyja Lengyelországot. Ez nagyon bántja. És lelkiismeretfurdalást érez továbbá amiatt is, hogy egy átmulatott éjszakát követő hajnalon nem vette fel a telefonkagylót. Barátja, volt edzője akart vele beszélni, aki a telefonhívás után felesége miatt öngyilkosságot követett el. Marék tisztelte, szerette öregedő barátját, az edzőt. Elhatározta, bosszút áll a nőn — megöli. Az egyik éjszakai mulatóban támadja meg a züllés útjára tért nőt. Lefogják, majd átadják a rendőrségnek. Elítélik. Anyezska, aki mégsem utazott el, a börtönben keresi fel volt szerelmét, akivel közli — férjhez megy és a búcsú előtt bejelenti: ő voll az álarcosbál titokzatos Jowitája, akit mellette is állandóan keresett... FEDERMAYER ISTVÁN
