A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)

1968-04-28 / 17. szám

Húsvár Ferenc halálára Kassán, 68 éves korában, április 2-án meghalt Húsvár Ferenc nyugalmazott színművész, a komáromi Magyar Területi Színház egyik alapító tagja és több éven át a szlovákiai magyar színjátszás aktív munkása az Álla­mi Faluszínházban és a Magyar Területi Színházban. Mielőtt 1952-ben a MATESZ-hoz került, több neves vidéki színtársulat szerződtette mind Magyarországon, mind Csehszlovákia területén, az akkori kassai színtár­sulatnál. 1950-ben a Faluszínház magyar csoportja tag­jaként kezdte meg működését. A MATESZ megalapítá­sától 1956-ig, nyugalomba vonulásáig, Komáromban dol­gozott, majd visszatért kedves városéba, Kassára. Művé­szet-szeretete ekkor sem hagyta nyugodni. Segítette a kassai környéki színjátszó csoportokat. A színház kö­zönsége szívesen emlékszik vissza alakításaira. Kiemel­kedő szerepet játszott Gogol Leánynézőjében, A szevillal borbélyban, az Aranyemberben és más jelentős darabok­ban. A temetésen a komáromi pályatársak nevében Siposs Jenő búcsúztatta Húsvár Ferencet, akit a kassai magyar szellemi élet sok képviselője jelenlétében helyeztek örök nyugalomra. > Emléke örökké élni fog a szlovákiai magyar színház­látogatók szívében. Az egyes kórusszámok közötti időt kitöltő számokkal sajnos nem lehetünk megelégedve. A hangszerszólók jól beleillettek a műsorba, azonban az énekszámok művészi érték és tar­talom szempontjából sajnos nem 1510060 eset­ben állták meg a helyüket. Ennek ellenére a nemes cél, valamint a kórusok sikeres bemu­tatkozása mellett ez a kis szépséghiba eltör­pül. Kívánjuk az Egyetértés Munkásdalárdának, hogy kitartó, lelkes munkájuk nyomán az első tavaszi hangversenyt még számos további kö­vesse. ÄG TIBOR Tavaszi hangverseny Komáromban A komáromi Egyetértés Munkásdalárda 1968. március 30-án tartotta első tavaszi hangver­senyét, melyre vendégként meghívta a komá­romi második lakótelep magyar kilencéves is­kola, valamint a csilizradványi kilencéves is­kola énekkarát. A dalostalálkozó jellegű hang­versenyt hangszerszólók, énekszámok és négi zenekari számok, valamint ügyes konferanszié tarkította. Ez a hangverseny a több mint négy évtized­re visszatekintő férfikar életének és fejlődésé­nek újabb szakaszát jelenti. Az elmúlt évek­ben válságba került kórus, a hullámvölgyből kikerülve megfiatalodva, megerősödve új mű­vészi igényű művekkel lépett a hangverseny­dobogóra. A régi „Liedertafeles“ repertoárt a mai kóruskultúra igényeinek megfelelő művek váltották fel és bátran mondhatjuk, a kórus javára. Létének és további fejlődésének fel­tételei biztosítva vannak. A járási építöválla­­latban gondos gazdára, Jarábík Imre személyé­ben tehetséges, ambiciózus karnagyra találtak, örvendetes tény, hogy kórus vezetősége pers­örvendetes tény, hogy a kórus vezetősége pers­pektivikus tervében nemcsak hangversenyek, de társas összejövetelek is szerepelnek, me­lyekkel a kórus belső klubéletét kívánta tar­talmasabbá tenni. Ez rendkívül fontos, mert napjainkban, ha nem sikerül a kórus tagságát egy baráti közösséggé kovácsolni, aligha lehet művészi eredményeket elérni. Pozitívumként kell elkönyvelni azt is, hogy a kórus vezetősége bátran nekivágott az egész estét betöltő hangverseny rendezésének, vala­mint hogy két gyermekkórus üde hangzásával gazdagította a férfikar hangszínbeli palettáját, és egvben lehetőséget adott a k<t gyermekkar szereplésére is. Lassus: Ünnepelni 'öljetek cí­mű művének összkari előadásával dalos talál­kozói jelleget kapott a hangverseny. A közös dalolás révén a szereplők és a közönség pe­dig nem mindennapi élményben részesültek. A Pálinkás Zsuzsa és Stirber Laios vezetne komáromi gyermekkar egyik fő erénye a di­namikai árnyaltságra való törekvés volt. A rad­­ványi gyermekkarnál viszont — melyet larábik Imre vezényelt — a műsorkiválasztás igényes­sége és merészsége volt a figyelemre méltó. Bárdos Lajos Gazda dicsérőle és Dana-daná*a a leeiobb gyermekkarok erejét is igénybeven­né. Mindkét lelkes és sokat ígérő gyermekkar munkájában a jövőben a karnagyoknak foko­zott figyelmet kell majd szentelniük az intoná­ció tisztaságára, valamint a szopránszólam hangterjedelmének fokozatos bővítésére. Az Egyetértés Munkásdalárda műsorában Smetana: Csillagom című kórusmüve hatott a legmeggyőzőbben. Érett előadás, szép, kiegyen­súlyozott hangzás és kifinomult dinamikai ki­dolgozás jellemezte. A többi műben is érezhető volt a művészi igényességre való törekvés, a lelkes és odaadó felkészülés. Külön dicsére­tet érdemel a kórus elnöke, Shlár József, aki időt és fáradságot nem kímélve, nagy odaadás­sal szervezte a kórus első tavaszi hangverse­nyét. I i Mtov A bratlslavai Csehszlovák- Szovjet Barátság Házában Pus­kin emlékére megrendezett já­rást szavalóversenyen Both Márta, a Szenei Általános Mű­veltséget Nyújtó Középiskola 11. c. osztályos tanulója végzett az első helyen. Simon felvétele Megoldódik a probléma Ipolyfödémes a (elszabadulás óta nagy (ejlfidésen ment át mind gazdasági, mind kulturális téren. A mai falut össze sem lehet hasonlítani a régi Ipoly­­(ödámessei. Oj családi házak, tiszta utcák, Járdák, új fizietek — mind bizonyí­téka a fejlődésnek. Megváltozott a falu arculata, megváltoztak az emberek is. Vitathatatlan, hogy az ipolyfödémesl polgárok élet- és kulturális színvonala évről évre emelkedik. Ma már egy zsupfődeles ház sem található a faluban. Modern házak épültek, televízió, rádlú van minden család birtokában. A fia­talok nagy része tanul, művelődik. A tömegszervezetek sem tétlenkednek a faluban. A kultúrmunka nagyobb kibontakozását azonban korlátozza a kultúrház hiánya a faluban. 1988-ban alakult meg Ipolyfödémesen a CSEMADOK helyi szervezete, 47 taggal. Komoly feladatokat, célokat tűztek ki. A szervezet tagjaiban van összetartás, aktivi­tás, munkakedv. Nem rettennek vissza a nehézségektől. Eddigi szorgalmuk, igyekezetük a társadalmi munkában mutatkozott meg. Kivették részüket a patakszabályozási és faiuszépltésl munkálatokban, valamint az új üzlethe­lyiség építésében. A kulturális munka terén azonban nehézségekbe ütköznek. Hiányzik a kul túrház. Nincs hol gyűléseket tartani, színdarabot prúbálni, stb. Ebben az évben a kultúrház építése is napirendre kerül. A kultúrház épí­tését a járási bizottság 160 000 koronával, a szövetkezet pedig 50 000 koroná­val támogatja. Ehhez hozzájárulnak a falu polgárai is. Kötelezték magukat, hogy 4500 brlgádúrát dolgoznak le. A CSEMADOK vál­lalta, hogy tagjai több száz úrit dolgoznak majd a kultúrház építésén. CSÁKY KAROLY

Next

/
Thumbnails
Contents