A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-28 / 17. szám
„Mint gyftzedelmi zászló, égbe lendült A jegenye, s ezer pacsirtádéi Hirdeti boldogan és büszkeséggel, Hogy itt a május és a diadal.“ [Juhász Gyula) Harsonák, fúvószenekarok, munkásindulók hirdetik, hogy Itt van május elseje. Ezen a napon elnémulnak a gyárak, szünetelnek az Iskolák, néptelen a mező. A kérges kezd munkás nem a gyárba, a paraszt nem a földekre, a diák nem az Iskolába, az értelmiségi dolgozó nem a hivatalba és kutatóintézetbe siet ma, hanem az utcára, a főterekre. Hosszú sorokba fejlődve, virággal a kezében, zászlókat lengetve a munkát ünnepli ma az ember. Előre nem tudni, milyen lesz május elsején a reggel. Szép napsütéses-e vagy esővel öntözött? De egy biztos: az előbbi évekhez hasonlítva a hangulat örömtelibb, gazdagabb lesz. A sorokban menetelő, vagy a járdán kíváncsiskodó emberek lelke új vágyakkal telített. Nemzeti színnel, új zászlók jelennek meg a díszmenetben. A szokványos transzparenseket, jelszavakat (Éljen a szocializmus, százszázalékra teljesítjük a tervet), újak váltják fel: „Teljes egyenjogúságot Csehszlovákia nemzeteinek“, „Föderációs államformát", „Több jogot a magyar kisebbségnek“, „Nagyobb befektetéseket Szlovákia gazdasági életébe“, „Demokratikusabb választási törvényt“, „Éljenek a párt és a kormány új vezetői“ stb. Nem tudjuk, milyen lesz május elseje, borüs-e vagy napsütéses, de azt tudjuk, hogy szellős leszl Január szele fog fújdogálnl az utcákon és az embertömegekben, az a szellő, melyet a kommunista párt központi bizottsága kavart fel, hogy felébressze a társadalmi tudatot, gondolkodásra serkentse az embert, akit évek hosszú során át bódulatban tartottak. A januári szellő új gondolatokat hozott felszínre a Csehszlovákia nemzetei és nemzetiségei életének Irányítása, az ország vezetése, az ember munkája és erkölcsi arculatának kialakítása szempontjából. Átszervezték a kormányt, a párt vezetőségét, a társadalmi és a tömegszervezeteket, új emberek kerültek az ország élére. Ezer és szer javaslat hangzott el az ország jellegét, az osztályérdekeket, az ember jellemét, a nemzetek és nemzetiségek egymás közti viszonyát, a külvilággal való kapcsolatok mércéjét illetően. Nemcsak természetes, de történelmileg fontos Is, hogy Ily jelentős Időszakban, amikor életünk átalakításáról van szó, a csehszlovákiai magyar dolgozók Is hallatnak magukról, szót kérnek. Gyűléseken, beadványokban, újságcikkekben tettünk javaslatokat a magyar nemzeti kisebbség életének .Intézésére, jogaink kibővítésére. Lényegében azt kérjük, hogy az állam Irányításában, a gazdasági vezetésben, a törvényhozó és a végrehajtó szervekben létszámukhoz és munkájuk terjedelméhez, fontosságához mérten legyenek a magyar dolgozók képviselve. Hogy a csehek és a szlovákok úgy nézzenek ránk, úgy kezeljenek minket, mint ennek az országnak teljes jogú polgárait, mert ml itt születtünk ezen a földön, ml nem vagyunk Idegen földről bevándoroltak. Ezért elvárjuk, hogy a hivatalokban nyelvünket és kultúránkat figyelembe véve magyarul Intézzék ügyeinket, és biztosítva legyen a magyar dolgozók számára a műveltség és szakképzettség elsajátítása valamennyi, tehát a legmagasabb szinten Is. Ennek megfelelően bővítsék sajtónkat, Iskoláinkat és kultúrálls intézményeinket. Nem sok ez, de nem Is kevés. Most a széles körű vita után arra kíváncsi mindenki, ml lett a sorsa beadványainknak, meghallgatták-e kérelmünket. Annyit tudunk, hogy az Illetékes párt- és kormányszervek most összegezik a gondolatokat és javaslatokat. Az országos problémák sokaságában tanulmányozzák a magyar dolgozók beadványait Is, és számolnak velünk. Ezt bizonyítja a párt akcióprogramja Is, mely néhány fejezetben foglalkozik a csehszlovákiai magyarság kérdésével. Erről tett tanúságot Oldfich Cerntk miniszterelnök is a magyar televíziónak tett nyilatkozatában. m Sajnos, voltak olyanok Is néhányan, akik rosszakaratúlag reagáltak a Csemadok beadványára. Ez azzal magyarázható, hogy évszázados múltunkból a nemzeti súrlódások mély nyomot hagytak a szlovák és a magyar nép érzelmeiben. De nem túlzás, ha azt 'mondjuk, hogy a szlovák sajtóban napvilágot látott magyarellenes cikkek olyan egyénektől vagy csoportoktól származnak, kiknek vajmi kevés közük volt és van a népek barátságához és a szocializmushoz. Mindig a mások rovására hizlalták a bőrüket, akárcsak ma Is. Ilyen egyének Is belekeveredtek a demokratizálódási folyamatba, progresszívnak vallva magukat, ők akarják megszabni az együttélés elvét, a párt és az állam arculatát, habár eddig a szocializmus építéséért vajmi keveset tettek, esetleg csak élősködtek belőle. De a Jó gazda tudja, hogy a búzában konkoly is terem, s a gazda feladata, hogy a gaztól megtisztítsa a termést. Forradalmi Időkben, nagy társadalmi meg/ mozdulások idején különösen fontos, hogy az ember ne üljön föl a nagy „prófétáknak", # a demagógoknak, hanem a Józan észre hallgatva az ország egészséges erőivel összefogva haladjon a megkezdett úton. A szlovák nép egészséges erőire gondolok Itt elsősorban. Mert csak velük és nem ellenük, közösen oldhatjuk meg az Itt élő magyarság kérdését. S ez nem megy egyik napról a másikra. Pedig vannak emberek, akik a ma elmondottakat holnap már megvalósulva szeretnék látni. Nem lehet aszlovák Illetékes helyektől azt kívánni, hogy már ma Jelöljék ki, hozzák létre a csehszlovákiai magyarság ügyintéző szerveit, mivel még a föderáció nem jött létre, s még azt sem tudják, milyenek lesznek a szlovák állami szervek. Komoly felmérést, a szakemberek többhetes munkáját s elsősorban is 30k pénzt Igényel új elképzeléseinknek megvalósítása. Ml értelme lenne, ha elhamarkodva Ígérnének valamit, de oly keveset kapnánk, mint a múltban. Ezzel csak ártanánk magunknak ék az ország ügyének. Most, míg a vezető funkcionáriusok, szakemberek összegezik a javaslatokat, keresik az új formákat, fontos, hogy minden ember Józanul mérje fel saját munkáját, helyzetét és a dolgok lényegének Ismeretében keresse az életnek azokat a jelenségeit és lehetőségét, amelyek közelebb hozzák egymáshoz az embert és nem hátsó gondolatoktól vezérelve ítélkeznek a másik felett, hanem nyílt és őszinte véleménycsere, a problémák minden oldalról való megvilágítása után. C3ak Így lehet elérni azt, hogy az emberek nyíltabban beszéljenek és nagyobb örömmel dolgozzanak, hogy a munkának, melyet május elsején ünnepelünk, bővebb legyen a termése, gazdagabb az ember élete. Végsőként csak ez lehet a demokratizálódási folyamatnak a célja és semmi más. A hazánkban végbemenő politikai változások közepette sem feledkezhetünk meg Május elseje nemzetközi Jellegéről. Ez az ünnep a dolgozók nemzetközi szolidaritása jegyében Jött létre. Ezen a napon a szociális egyenlőség, a polgári szabadság, a demokrácia 03 a szocializmus jelszava alatt menetelnek, tüntetnek embermilllók a világ minden részében. Éhezők és elnyomottak, szabadságra vágyók és nemzeti egyenjogúságot követelő emberek ajkáról zeng a dal: „Fel, fel ti rabjai a földnek, fel, fel te éhes proletár. A győzelem napjai jönnek, Rabságunknak vége már." Nem semmibe kiáltó szavak ezek, az emberiség akadályokat leküzdve lassan, de célt nem tévesztve halad a dolgozók vllágszabadságának elérése felé. Ml a földkerekség azon szerencsés polgárai közé tartozunk, ahol már valósággá vált a proletár himnusz szava: rabságunknak vége már. A ml zászlóink'és jelszavaink a szabadságot, a kizsákmányolástól mentes társadalmat, a boldog életet hirdetik. Megszűnt a munkanélküliség réme, a kenyőrgond országunkban. Nálunk az ember már C3ak a kulturáltabb életért küzd, azért, hogy őszintébb és segítőkészebb legyen az embernek emberhez való viszonya. Csupán azért említjük mindezt, hogy napjaink országot átformáló vitájában se feledkezzünk meg arról ős ne becsüljük le mindazt, amit a szocializmus húsz év alatt biztosított a dolgozó nép számára. A szocializmusnak az emberek önfeláldozásával, verejtékes munkájával lerakott alapjait: a szabadságot, az egyenlőségtét, a munkához való jogot, az ofszágépítés eredményeit, a népi hatalmat nerii engedhetjük és nem engedjük aláásni, bemöcskolnll Csak szebbé és gazdagabbá tehetjük életünket. Erre kellene törekednie ma minden embernek. Nem azt kell keresni, hogy ki ellen harcoljunk, uszítsunk, hanem, hogy egymás közt megszüntessük a bizalmatlanságot, Irigységet, nemtörődömséget, közömbösséget és gőgösséget. Fegyelmezetten, emberhez méltó jó szándékkal viseltessünk eymás lránt a munkahelyen, a közéletben, és mindig segltőkészséggel nyújtsunk kezet annak Is, ki megbotlott az életben. Fújdogáljon fejünk felett továbbra is január szele abban a reményben, hogy nem zivatart, hanem oly szép életet biztosit országunk népének, mint a virágzó május a természetnek. Legyen úgy, ahogy a költő mondja: „ö emberek, az élet oly rövid, Az utak végén az örök rög Int... Harangok, ágyúk, szuronyok helyett Zengjen, ragyogjon már a szereteti... Hittel, reménnyel május Ünnepén, 0 ember, testvér, be szeretlek én! Major Ágoston
