A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-21 / 16. szám
Ennek a kétrészes keletnémet filmnek az izgalmait az élet, a második világégés produkálta. A valóságos történet színhelye a norvégiai Peenemünde, ahol a náci tudósok a legnagyobb titokban a háborút eldöntő csodafegyveren: a V 1 és a V 2 rakétalövegek gyártásán dolgoztak. Veiczi János és Heinz Thürk forgatókönyve tulajdonképpen egy izgalmas, nagy riport, mely úgy kezdődik, hogy 1939-ben az angol titkos szolgálat Norvégiából titokzatos körülmények között jelentést kapott, mely szerint a náci Németország tudásai hatalmas pusztító erővel rendelkező rakétafegyverek kísérletezésével foglalkoznak. Az angol titkos szolgálat vezető tisztjei az oslói postafiókban falóit jelentésnek nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, azt lehetetlenségnek, provokációnak minősítették. Sir Johne, az angol kémszolgálat szakéitöje hosszú mérlegelés után kijelentette, hogy egyelőre lehetetlenségnek tartja az olyan rakétalövegek gyáriásá., melyek a hangnál is sebesebbek és melyek nagymennyiségű, hatalmas erejű robbanószert tudnának szállítani. A titokzatos, ismeretlen jelentésküldönek azonban mégis igaza volt . . . Hitler tudósai a norvégiai Peenemündében a hangnál is sebesebben száguldó egytonnás, hatalmas erejű robbanószert szállító br'llisztikus rakéták g óriásán dolgoztak. A peenemündei titkos kísérleti telep vezetője a szakmai kötökben ismert náci: a „rakéta-báró" volt. A Birodalom legjobb szakembereit g üjtötte maga köré. A náci titkosszolgálat is nagy segítséget nyújtott a peenemündei csoportnak. Megszerezték a francia tudósok rakétagyártási terveit. A „iakéta-báró" legközelebbi munkatársa és helyettese Grünwald mérnök volt. Az idealista tudós állandóan azon ábrándozott, hog rakétái egvszer majd a Holdon kötnek ki. Csa< a norvégiai kísérleti telepen tudta meg azt, hogy munkáját, találmányát az emberiség és a kultúra pusztítására akarják a nácik felhasználni. A kísérleti telepet a fasiszta vezetők koncentrációs táborid szerveztették át, ahol lengyel, német, norvég, francia, cseh és különböző más nemzetiségű foglyokat összpontosítottak: elsősorban olyan szakképzettségűeket, akik munkájukkal a rakéták gyártását segítették. A különböző alkatrészeket gyártó foglyok azonban hamarosan rájöttek arra, hogy a Hitler által oly sokszor beígéri csodafegyverek, o ballisztikus rakétái; g árt ásóhoz osztották be őket. Az antifasiszta foglyok azonnal tervszerű munkához láttak. Két feladatot tűztek ki: minél több információt szerezni a rakétákról és azok gyártását szabotálni. Nagy veszéllyel jaró munkájukat shier koronázta. Híreiket az angolszász vezérkarnak továbbították. Végre Londonban is megértették, hogy az 1939- ben kapott jelentés nem volt provokáció. Azonnal munkához láttak, mert tudták, hogy minden napi késedelem a háború további elhúzódását, meghosszabbítását jelentené. Peenemünde környékén különböző felderítéseket végeztek, majd sokszáz bombázó bevetésével elpusztították a telepet. A német hadvezetés gyers ellenintézkedéshez folyamodott. Az üzemet egy hegy belsejében épitett csarnokban helyezték el. Grünwald mérnök már régen tudta, hogy az idegen nemzetiségű munkások szabotálják a gyártást. Észrevételeit nem jelentette, sőt későbben ö is részt vett a szabotázsban. Az amerikai egységek gyors ütemben vonultak kelet felé. Amikor a titkos földalatti üzemei mái negvven kilométernyire megközelítették - azt parancsra felrobbantották. A foglyok felkelést szerveztek, mert tudták, hogy életüket csak akkor menthetik meg, ha ok is fegyvert ragadnak! A nácik eltökélt terve ugyanis az volt, hogy a titkos üzemben dolgozó foglyokkal végeznek. Grünwald mérnök azonban ügyes taktikával megmentene életüket. O is megmenekült a náci pokolból és az amerikaiak szolgálatába szegődött. FEDERMAYER ISTVÁN
