A Hét 1968/1 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1968-04-14 / 15. szám
Zúgjatok harangok! Deák Tamä» ói S. Nagy litván szerzeménye Énekelte Konca Ziuzsa Copyright by Zenem&klad6 Vállalat, Budapest Koncs Zsuzsa Inoshima — utcarészlet if apán — vagy ahogy még ma Is sokan nevezik — Nippon hatalmas szigetvilág: négy nagyobb és csaknem 1000 kisebb szigetet foglal magában. Január volt s az itteni fogalmak szerint kemény tél, amikor eljutottunk az egyik ilyen kisebb szigetre, Inoshimára. Persze, a telet nem a ml fogalmainkkal kell mérni. A Japán-tengernek ez a szigetsora ugyan a hideg Kprill tengeráramlás hatása alatt áll, s nem Is olyan messze van ide, Hokkaido szigetén, Sapporo, a Japánok síparadicsoma, ahol 1972-ben a téli olimpiai Játékokat rendezik, de azért itt már a déli domboldalokon virágoznak a narancsfák és egyéb szubtroplkus növények. Igaz, éjszakánként még gyengén faky. Inoshima szigetének egyetlen nevezetessége van, a hatalmas Hitachi Zesen hajógyár, ahol a csehszlovák tengeri áruszállító flottá büszkesége, a KoSice is épült. A szigeten egyetlen városka van, amelynek széles, korszerű főutcája egyenesen befut a hajógyárba. A többi utca viszont olyan keskeny, hogy egy gépkocsi Is alig fér el rajta, s ha autó halad el Itt, a gyalogosoknak nincs hová lehúzódnlok. A városka környéke egy nagy liget, tele szebbnél szebb építészeti emlékekkel, sintolsta templomocskákkal, szobrokkal, hldacskákkal, tlsztavlzű patakokkal. Nem messze a szigettől, egy szlrten áll a szabadság emlékmű, ahová vasár naponként eljárnak a szigetlakók kirándulni s a szabadság eszméje előtt hódolni. A Hitachi Zesen is ékes bizonyítéka a Japán ipar rohamos fejlődésének. Japán nyersanyagban szegény szigetország. A nyersanyagot importálnia kell. A gyártulajdonosokat a verseny sarkallfl|: exportképesen, világszínvonalon kell az árukat gyártanlok. Japán külkereskedőitől mérlege még így Is deficites, bár a Japán ipar volumenének fejlődési üteme a legnagyobb az egész világon. A szigetország az USA, a Szovjetunió és az NSZK mögött a negyedik ipari nagyhatalommá zárkózott fel. Hogy hogyan? Az a kétes „szerencse“ érte, hogy gyári felszerelésének tekintélyes része elpusztult a második világháborúban. Tehát gépparkjának Jó része korszerű. A Japán munkások műveltségi, szakmai színvonala Igen magas; a Japán fiatalok 70 szözaléka 18 esztendős, koráig tanul^^^^^^ Mennyit keres a kitűnő japán szakmunkás? Azon túl, hogy az átlagbér mintegy fele a francia és egyharmada az angol munkásénak — nehezen hasonlítható össze. Még mindig feudális-patriarchális a bérezés: a fiatalokat alacsony fizetéssel veszik fel, és úz egy vállalatnál eltöltött évek száméval emelkedik a bér. Hatvanöt éves korban vonulnak nyugállományba, amlkorls nyugdíjat vagy végkielégítést kapnak. Mindez csak a nagyüzemek dolgozóira áll. Viszont a 3,7 millió vállalatnak 92 százaléka törpe-, kis-, és középüzem, ahol nemcsak a bérek, hanem a szociális Juttatások is sokkal kisebbek. A nagyvárosok erősen európaizáltak, sőt amerlkanizáltak. A kisvárosokban és vidéken viszont sokkal Jobban ragaszkodnak az. ősi japán szokásokhoz: itt már több a. kimonós nő. Szinte minden asszony a hátán viszi a gyermekét. Érdekes, hogy Japánban alig látni
